Cikk : Termőföld kárpótlási jegyért a munkaszolgálatosoknak 1.
Termőföld kárpótlási jegyért a munkaszolgálatosoknak 1.
Audie 2009.12.04. 21:51
Nos, először is nem volt egyértelmű, hogy kit is kell érteni jogosult munkaszolgálatoson, valamint, hogy ki értendő a jogosul kárpótlási hatóságon. A 2006-os törvény ugyanis egy be nem azonosított kárpótlási hatóságról beszél, visszautalva az 1992-es törvényre, mely törvény viszont hivatkozik az 1991-es törvényre. Amiből természetesen szintén nem derül ki konkrétan, kit is kell érteni a titoktzatos kárpótlási hatóságon. – mondhatnánk ügyes! Végül a választ mégsem a múltban, hanem a közelmúltban kell keresnünk. Ugyanis 2006-ig kellett várni, hogy végre megnevezzenek egy hivatalt, mely a kárpótlási hatóság szerepét eljátsza. A dolog szépség hibája, hogy az ominózus megnevezést nem törvény(!) tartalmazza, hanem mindössze egy kormányrendelet. Ha jól számolok röpke 15 évvel korábban már előkészítették a törvényi hátteret az ügylethez. Majd egy kormányrendelettel magyarázták meg. Az alapító okiratból sem tűnt ki, hogy 1992-ben volt-e híre hamva a IH-nak.
A Kárpótlásról a Pörzsölőben from Audie Szabad on Vimeo.
Termőföld kárpótlási jegyért a munkaszolgálatosoknak
Az évek óta (illegitim módon) regnáló szoclib kormányzás, cion gazdáik az kézi vezérlése mellett az ellentétek szításával sikeresen mételyezte meg a nemzetet.
Rászabadították a magyarokra a cigányok bűnöző hordáit, a zsidók cion kufárait, a szlovákok fasiszta csürhéjét. Ehhez a demoralizáláshoz nem válogattak az eszközeikben. A neobolsevik ideológia mellé magukba olvasztották a neo-liberarizmust, melyek így kitűnően megférnek az alapvető cionista habitusukkal.
Ennek az lett az eredménye, hogy soha nem látott mértékben fosztották ki az országot, tették tönkre az embereket, úgy gazdaságilag, mint erkölcsileg.
Jónak hazudva a rosszat, tisztességesnek az erkölcstelent és természetesnek a deviánst.
Mindeközben jól megszervezetten folyik a nép teljes elhülyítése, és leamortizálása, kiírtása.
S mivel az idejük fogytán, hát nem riadnak vissza egy polgárháború szításától sem. Az ebtartó “cion bölcsek”, akik a pénzvilág tetejéről osztják a feladatokat, kitűnő stratégiával, tanáccsal és eszközökkel látják el e feladathoz őket. No és persze, rengeteg pénzzel. Amit igen jól kitervelten véletlenül sem a sajátjukból adtak, hanem megtanították nekik, hogyan szerezzék meg azt a saját népüktől. Ezen a “bolton” ők és kenyéradó gazdáik pedig csakis nyerhetnek. Az árat pedig velünk fizettetik meg. (minden módon)
De most maradjunk csak az “oszd meg és uralkodj!” elvénél. Itt csak egy példával szemléltetjük, ennek az aljas stratégiának - ha tetszik eltervezett összeesküvésnek-, egyik elemét.Ami szintén része a jól előkészített kifosztásunknak.
Ez, a termőföld átjátszása idegen kézbe.
Dr. Szathmáry Géza a Nemzeti Jogvédő Szolgálattól a minap számolt be részletesen is egy ilyen aljas, ám jól előkészített panamáról, (lásd fenti video) az Echo Tv Pörzsölő című műsorában. – megjegyezzük, Pörzse Sándor azóta már nincs az Echo Tv-nél. (Pörzse Sándor otthagyta az ECHO TV-t!-) Az üggyel azóta a Szent Korona tévében Toroczkai Lászlóék is foglalkoztak.
Miről is van szó?
Az ügyben van három törvény, egy kormány rendelet és három közlemény. Nevezetesen egy 1991-es törvény, az 1992. évi XXXII-es, a 2006. évi XLVII-es törvény, van egy 2006-os kormány rendelet, valamint két, 2008. Július 4-én és 2006 november 15-én kiadott közlemény. Ez utóbbiakat nem más bocsájtotta ki, mint a szorgos Igazságügyi Hivatal, melynek felügyeleti szerve az e hét elejéig még Draskovics vezette Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
A témájuk két lényeges fogalom körül fogalmazható meg
Új kárpótlási jegyeket kaphatnak a jogosultmunkaszolgálatosok részére melyet ajogosult kárpótlási hatóság adhat ki.
Mi ezzel a gond?
Nos,először is nem volt egyértelmű, hogy kit is kell érteni jogosult munkaszolgálatoson, valamint, hogy ki értendő a jogosul kárpótlási hatóságon.
A 2006-os törvény ugyanis, egy be nem azonosított "kárpótlási hatóságról" beszél, visszautalva az 1992-es törvényre, mely törvény viszont hivatkozik az 1991-es törvényre. Amiből természetesen szintén nem derül ki konkrétan, kit is kell érteni a titokzatos kárpótlási hatóságon. – mondhatnánk ügyes!
Végül a választ mégsem a múltban, hanem a közelmúltban kell keresnünk. Ugyanis 2006-ig kellett várni, hogy végre megnevezzenek egy hivatalt, mely a kárpótlási hatóság szerepét ellátja. A dolog szépség hibája, hogy az ominózus megnevezést nem törvény(!) tartalmazza, hanem mindössze egy kormány rendelet. Ha jól számolok röpke 15 évvel korábban már előkészítették a törvényi hátteret az ügylethez. Majd egy kormányrendelettel magyarázták meg.
Az alapító okiratból sem tűnt ki, hogy 1992-ben volt-e híre hamva a IH-nak.
kép: Dr. Hatvani Erzsébet főigazgató
1. Az Igazságügyi Hivatal alapító okiratát az utasítás mellékletében meghatározottak szerint kiadom.
2. Ez az utasítás 2008. január 1-jén lép hatályba. Az utasítás hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Igazságügyi Hivatal alapító okiratának kiadásáról szóló 5/2007. (IK 4.) IRM utasítás.
Legalább ilyen “érdekes”, - hogy kevésbé hízelgő jelzőt ne használjunk- , a jogosult munkaszolgálatos meghatározása.
Ismét vissza a törvényekhez.
A legkorábbi törvény, mely meghatározza, kit kell munkaszolgálatosnak tekinteni, az 1992. Évi XXXIII-es (melyre a 2006. Évi XLVII-es is visszahivatkozik) négy pontban foglalja össze:
- Akit politikai indíttatású önkény sújtott,
- Akit deportáltak,
- Akit a szovjet szervek kényszermunkára vittek el,
- Akiket a II. Világ Háború alatt munkaszolgálati kötelezettség sújtott.
Vagyis ekkor még még szinte mindenki beletartozott a munkaszolgálatos kategóriába, akit valóban kényszermunkára hurcoltak. S mint tudjuk, 1945 után még jó sokáig tartott az az időszak, amikor magyarokat elhurcoltak munkaszolgálatra, kényszermunkára. Tán még sokak számára ismerősen cseng a “malenykij robot” kifejezés.
Igen ám, de ebbe a kategóriába túl sokan beletartoztak, és hát ennyi embert, hogyan is lehetne kárpótolni gondolhatták hazaszerető népbarát (sicc) vezetőink. Nosza, kiötlötték a megoldást! Az Igazságügyi Hivatal 2006. november 15-i közleményében felülírja a törvényt!
Hogyan lehetséges, hogy ez a jogi bukfenc nem tűnt fel sem egyetlen alkotmányjogásznak, sem senki másnak, (vagy ha feltűnt ugyan miért hallgatott?) Mindenesetre egy közleménnyel a héber nyelv nagy barátja, az Igazságügyi Hivatal leszűkítette a munkaszolgálatos fogalmát imigyen: ők az 1992 -es törvényből, csak 4. meghatározásában szereplő kitétel alapján ismerik el jogosultnak a volt munkaszolgálatosokat. (Nyilván úgy gondolták, a többi meg, kit érdekel! – a szerk.)
Nos, ez azon túlmenően, hogy jogilag sem korrekt, ráadásul olyan mintha az ember fogalmát leszűkítenék a zsidó vallásúakra.
S hogy mennyire nem véletlen a hasonlat, emlékeztetnünk kell arra, hogy a II. Világ Háborúban elhurcoltak többsége zsidó és jóval kisebb létszámú cigány volt. Ezért is számít külön érdekességnek, hogy ennek a hamisan csengő nevű, de legutóbbi legfelsőbb felelősének közkeletű nevén Drazsénak méltó kiszolgálója odáig merészkedett, hogy a a 2006-os közleményét kizárólag héber nyelvű melléklettel (mintegy 2 és negyed oldal) bocsájtotta ki.
Úgy érezzük a tények önmagukért beszélnek, és a közreműködők is kivívták az ellenszenvet és megvetést maguk ellen. Reméljük a "jutalmuk" sem marad el.
De végül is mi volt a célja mindennek a sok jogi disznóságnak?
Igen egyszerű, mint a bejátszásból is kiderül, termőföldet "adtak" el melyeket kizárólag ezekkel a kárpótlási jegyekkel lehetett megvásárolni.
Persze ez sem megy ilyen egyszerűen. Mert vannak ugyan árverések ahol mint azóta kiderült messze a piaci ár alatt lehetett földhöz jutni, ám ezek az árverések titkosak. Meghívásra lehet részt venni rajtuk.
Az IH honlapján ugyan fel van tüntetve egy menüpont alatt a még hátralévő árverések azonban ott csak az árverezésre szánt területek legfontosabb adatai láthatók. A megtekinthető pdf file-ban az árverés helyszínéről, és időpontjáról nincs tájékoztatás. (de már meg sem lepődünk) egy példa:
AJÁNLOM AZ OLDALT
