BELFÖLD : KUSS AZ EGÉSZ ORSZÁGGYŰLÉSNEK |
KUSS AZ EGÉSZ ORSZÁGGYŰLÉSNEK
forrás: Nemzeti Hírháló 2008.02.05. 16:31
Levélváltás: '"Hová lett az Alkotmányból az a szakasz amelyik úgy szólt:" A népszavazás alkalmával a kormány nem kampányolhat sem pro sem kontra a népszavazás tárgyáról!"
KUSS AZ EGÉSZ ORSZÁGGYŰLÉSNEK
2008. február 11-én!
Kedves Halász József dr!
Nemrég találtam az egyik fórumon a következő bejegyzést:
'"Hová lett az Alkotmányból az a szakasz amelyik úgy szólt:" A népszavazás alkalmával a kormány nem kampányolhat sem pro sem kontra a népszavazás tárgyáról!"
Ezt a szakaszt, még el lehetett olvasni a szégyenteljes dec.5-i szavazás előtt, az interneten lekért alkotmány szövegben, de azóta nem található.'
Egyszerű állampolgár lévén szeretném tudni,
- létezett-e az Alkotmányban ilyen kitétel?
- ha igen, hová tünt?
- van-e esetleg a jelenlegi kormánynak olyan hatalma, hogy belejavít(?) önkényesen az Alkotmányba??
A 2004. évi népszavazás körüli időpontban magam is olvastam erről itt az interneten, és különösnek tartottam, hogy ezzel senki sem foglalkozott.
A józan paraszti logika is ezt diktálná, a népszavazást ne előzze meg kampány. Mennyi feleslegesen kidobott pénzt lehetne vele megspórolni!
[...]
Köszönettel és tisztelettel: [...]
Kedves [...]!
Fontos alkotmányossági kérdést vet fel, ezért válaszolok, annak ellnére, hogy a március 9-i népszavazást - gumicsont jellege miatt - nem támogatom.
Az, hogy a jelenlegi hatalom (magyarán: az összes parlamenti párt, tehát a mostani népszavazást indító FIDESZ is) annyira bután gőgös, hogy lépten-nyomon félmunkát végez.
Erre bizonyíték a népszavazási kampány-ellenkampány kérdése. Mivel népszavazást (jogállamban és nem nálunk) mindenki a siker reményében indíthat, ezért a kampányolás kérdése általános.
Az 1949. évi XX. tv-ből (téves szóhasználattal: Alkotmány) a hivatkozott szakasz kicsempészése félmunka, mert a jogrendszerben mindenek fölött álló Alkotmánybíróság 52/1997. (X. 14.) AB határozata az alábbiakat írja: "Ha valamely alapjogból folyó jogosultság feltételektől függ (ez a jogosultsági feltétel az elérni kívánt cél - vagyis a népszavazás sikere - HJ), és az alapjog jogosultjai a feltételek teljesítése érdekében cselekednek, akkor az állami szervek (ez ebben az esetben az Országgyűlést és annak pártjait jelenti - HJ) mérlegelési jogkörükben a jogosultság megszerzését nem hiúsíthatják meg." Ez a határozat érvényben van - ebben rejlik a félmunka!
Különösen azért tartom fontosnak leírni mindezt, mert a nemzetáruló Lisszaboni szerződést megerősítését megszavazó FIDESZ arra hivatkozott, hogy ha nem szavazza meg, akkor a kormánypártok nem szavazták volna meg a népszavazást.
Vagy buták, vagy minket néznek hülyének. A 200.000 érvényes szavazat esetén ugyanis az Országgyűlésnek nincs mérlegelési joga a népszavazás kiírásával kapcsolatban.
Magyarra fordítva: minden parlamenti pártnak KUSS van (szebben: döntési joga végrehajtási joggá minősül) a népszavazás előkészítési (aláírásgyűjtés és kampány) időszakában éppúgy, mint a népszavazás kiírásában és - eredményes IGEN esetén - a népszavazás eredményének végrehajtásában.
Szeretettel, Halász Jóska
Szőnyi Bartalos Mária megjegyzése:
Kérem szépen, megértették? Minden parlamenti pártnak KUSS van! Szerintem legfőképp a kormánypártoknak, mert a több biztosítós törvény megszavazására kötelezi az MSZP képviselőket a miniszterelnök, aki egyben az MSZP elnöke is.
Uraim! Ezek a biztosítók éhen fognak halni Magyarországon. Hacsak a kormány tagjai egytől-egyig súlyos elmezavaruk és egyéb betegségük miatt - már nem kormánytagokként - ellátásban nem részesülnek náluk. Nekik lesz miből önöket megfizetni, de a pórnépnek nem.
Kedves, leendő Biztosítók! A kockázatvállalásoknál a fentieket szíveskedjenek figyelembe venni a jelenlegi országgyűlési képviselők esetében!
Értem nem kell kockázatot vállalniuk, mert sem a miniszterelnök, sem Horváth Ágnes nem kötelezhet engem semmire, amit én nem akarok! De egyetlen magyar embert sem, éppen úgy, ahogyan engem sem.
Az állam köteles gondoskodni az ingyenes egészségügyi ellátásról.
Mert az Alkotmány XII. fejezet, Alapvető jogok és kötelességek címszó alatt kimondja a 70/D. § (1): "A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez."
És - az Alapvető alkotmányos jogokat egyetlen egyéb, más jogszabály vagy rendelet sem írhatja felül!
E jogoktól megfosztani pénzügyi terhekkel egyetlen állampolgárt sem lehet!
Az Alkotmányt pedig szíre-szóra nem módosítgatjuk! Főleg népszavazás nélkül nem!
VILÁGOS?!
2008. február 5.
Hivatkozás erre a cikkre és az oldalra:
http://www.portal.ghost.hu/gindex.php?pg=22431356
|