Csak addig él egy nemzet, amíg van hagyománya!
Dátum: 2008.05.31

Nincs benne semmi agresszív, semmi bántó. Csupa aggódás, csupa törődés, senkinek sem ártó, mégis felkiáltó jeleket vonzó! Így történt, történhetett, s nem köznapi pillanat a magyar parlamentben: minden párt, - mi több, a kormány is támogatásáról biztosította. Bár a végszavazás még hátra van� A KDNP indítványát tárgyalta, tárgyalja a Tisztelt Ház. Országgyűlési határozatot szorgalmaz a hungarikumok védelméről.

A magyar nép méltán lehet büszke a Kárpát-medence egészéhez vagy egy-egy tájegységéhez kötődő, több százéves történelmi múlttal rendelkező hagyományaira, szokásaira, kultúrájára.  A Kárpát-medence magyarlakta vidékein számtalan érték halmozódott fel, melyek szellemi vagy éppen élelmiszeripari termékként – mindezidáig – túlélték a változó világ nehézségeit. Ezen értékek - melyek egyedien és egyedülállóan magyar különlegességek, azaz hungarikumok- számbavétele a mai felgyorsult, globalizálódó életünkben különösen fontossá váltak. A hungarikumnak földrajzi, történelmi, nyelvi, néprajzi arculata van. A hungarikumok olyan sajátos magyar termékek, melyeknek tulajdonságai között lényeges és kiemelkedő a magyar nemzeti jelleg, és amelyek természeti adottságainkkal, őshonos fajtáinkkal, termelési–tenyésztési hagyományainkkal összefüggésben sajátosan magyar ismérvekkel rendelkeznek. A hungarikumok magyarságra jellemző mivoltukkal, különlegességükkel, minőségükkel jelentősen öregbítik hírnevünket, növelhetik megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon . Mindezen szempontok figyelembevételével, annak érdekében, hogy nemzeti kultúránk értékeit, eredményeit megőrizzük, a Magyar Országgyűlés kinyilvánítja: 1. A  hungarikumok megőrzendő, egyedülálló nemzeti értéket képviselnek. 2. Felkéri a Kormányt, hogy vizsgálja meg a Hagyományok – Ízek – Régiók program keretében létrejött, a hagyományos mezőgazdasági termékeket és élelmiszereket tartalmazó gyűjtemény bővítésének és hasznosításának, valamint a határon túli magyarlakta területeken való gyűjtőmunkához szakmai segítség nyújtásának lehetőségét. 3. Felkéri a Kormányt, hogy ösztönözze az agrártermékek eredet-megjelölései és földrajzi jelzései közösségi oltalmának megszerzését, valamint a hagyományos különleges tulajdonságú termékek közösségi elismerését.

Egy angoltól komoly elismerés...

Dr. Simicskó István, a parlamentet meggyőzni szándékozó érvelésében hangsúlyozta:

- Magyarország számára, az Európai Unió tagjaként különösen fontos, hogy az Európai Unió úgynevezett Euroterroirs programja által nyújtotta lehetőségekkel élve minél több magyar termék élvezhessen jogi oltalmat, előállításuk, értékesítésük pedig anyagi támogatást az Európai Uniótól. Több százra tehető azon termékek száma, amelyek jogosan kerülhetnek be az Európai Unió termékgyűjteményébe.

- Néhányat megemlítve. Mindannyiunk számára ismert az ágyaspálinka, a birsalmasajt, amelyet 1395-től jegyeznek magyar területeken; a különleges tartósítási eljárással készülő kecskeméti kajszibaracklekvár, vagy Réthy Béla találmánya, a pemetefű-cukorka. Vagy a kalocsai fűszerpaprika-őrlemény, amelyről régi korok feljegyzései, többek között a XVIII. századi bátaszéki Ubaldus kapucinus páter leírása szól, a következőként: �hun-tatár eredetű lakosai kiválóan mutatják a magyar természetet, ételük valami vörös bestia, s úgy hívják, hogy paprika, hanem csíp, mint az ördög.� De folytathatnánk a sort a csabai kolbásszal, a disznósajttal, a Pick téliszalámival vagy a kecskeméti barackpálinkával. Ez utóbbinak mondotta volt VIII. Edward angol trónörökös a XX. század elején Magyarországon tett látogatásakor: �szódával jobb, mint a whisky, teában jobb, mint a rum.� Azt hiszem, hogy egy angoltól komoly elismerés.

- Továbblépve, talán a rétest említeném, a tepertős pogácsát, a tarhonyát, a csécsi szalonnát, a csigatésztát, amely szintén egyedülállóan magyar termék, a Rákóczi-túróst, a rigójancsit, a konyakos meggyet. Dobos József találmánya volt a szaloncukor, amelyet Jókai Mór �szalonczukkedlinek� nevezett. és csak Magyarországon, a Kárpát-medencében terjedt el különlegességként, egyediségként. Dreher Antal találmánya, nem a sör, hanem a Negro-cukorka, szintén ebbe a körbe tartozik. Gondolnák-e, tisztelt képviselőtársaim, hogy több mint 300 millió ember vásárolta meg a világon a Rubik-kockát? De ide tartozik a halasi csipke, a Zsolnay-porcelán, a Béres-csepp, a Kodály-módszer, a kürtőskalács, amely székely testvéreink találmánya. Hosszasan folytathatnám a sort�

Európának és a világnak is tartozunk azzal, hogy megőrizzük!

- A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium részéről 1998-ban ugyan elindult egy gyűjtőmunka a �Hagyományok, ízek, régiók� program keretében, sajnos azonban ez a gyűjtőmunka nem terjedt ki a Kárpát-medence magyarlakta vidékeire. A fejlett nyugat-európai országokban és hazánkban is élénkülő fogyasztás mutatkozik a hagyományos és tájjellegű élelmiszer-ipari termékek iránt, de a magyarlakta vidékek fenntartható fejlesztése, a minőségi élelmiszerek előállítása érdekében állami vagy európai uniós támogatások nélkül, úgy vélem, mindez teljesíthetetlenné válhat.

- Azt hiszem, mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a hungarikumok nem csupán a mi büszkeségeink, Európának és a világnak is tartozunk azzal, hogy megőrizzük őket, mert pótolhatatlan értéket képviselnek. Jelentőségük van az oktatásban, a nevelésben, az ismeretterjesztésben, segítenek megőrizni nemzeti örökségünket, identitásunkat, karakterünket, nem beszélve idegenforgalmi jelentőségükről, hiszen az országunkról alkotott kép általuk is tovább gazdagítható.

- Magyarországon eddig 11 mezőgazdasági termék és élelmiszer földrajzi árujelzőjét lajstromozta a Magyar Szabadalmi Hivatal a nemzeti eredetvédelmi rendeletben (510/2006/EK) � Szerk.), közösségi oltalom alatt mindössze egy magyar termék, a Pick szalámi található. Van tehát még bőven tennivaló.

Jelentős szerepet kell kapnia a tudatos állami szerepvállalásnak is!

- Az Euroterroirs programban Magyarországnál számos ország eredményesebben vesz részt, hiszen az európai termékgyűjteménybe ez idáig 5400 különféle terméket vettek föl, amelyek közül 2300 Franciaországból származik. Tudjuk, a bekerüléshez szükséges feltételeket: a terméknek dokumentálható történelmi múlttal kell rendelkeznie, legalább kétgenerációs, azaz 50 éves ismertség szükségeltetik ahhoz, hogy bekerüljön az Európai Unió termékjegyzékébe. De szükséges az előállítás hagyományosságára utalás is, az adott tájegységhez való kötődés, ott széles körű ismertség, az előállítás és forgalmazás ma is létező megléte. Az Európai Unió piaca az egyik legnagyobb fizetőképes kereslettel rendelkező piac, mindannyian jól tudjuk. A hatalmas kínálatban fontos kitörési pont lehet az áruk megkülönböztetett minőségének a hangsúlyozása. Úgy vélem, Magyarország számára ez az egyetlen esély, hogy ne tűnjenek el az adott termékeink ebben a hatalmas kínálati tömegben.

- A piackutató cégek előrejelzései szerint egyre inkább nő az igény a természetes alapanyagokat felhasználó, a termék származását igazolni tudó, tartósítószerektől és mesterséges anyagoktól mentes termékek iránt. Az európai fejlődési modellek egyik sikeres útja a kézműves kisüzemi és kisipari tradíciók újjáélesztésében, valamint a régiók és a vidék megtartóerejének növelésében rejlik. Az Európai Unió piacain való érvényesüléshez - véleményem szerint - arra kell törekednünk, hogy a hungarikumok bizonyos értelemben versenyelőnyökhöz jussanak, versenyelőnyöket szerezhessenek. Többek között, a különleges klimatikus adottságokból, az apáról fiúra örökített tudásból, a minőségből, az egyediségből, az innovációból származhatnak ezek a versenyelőnyök. A hungarikumok megismertetése, elfogadtatása, értékesítése, azonban csak egy egységes, integrált marketingstratégiával képzelhető el, amelyben, jelentős szerepet kell kapnia a tudatos állami szerepvállalásnak is.

Ne feledjük gróf Széchenyi István gondolatát!

- Késésben ugyan nem vagyunk, bár jobb lett volna ennek jóval előbb nekiindulnunk, adott esetben már a csatlakozás pillanatában is előállhattunk volna egy kész listával, és keményen lobbizva elérhettük volna, hogy ezek a termékek közösségi oltalmat élvezzenek, - de jobb későn, mint soha! Tegyük meg a szükséges lépéseket! Nem lenne szerencsés, ha ezek a magyar termékek, tegyük fel, más államok által lennének levédetve. Az meg aztán végképp nem lenne szerencsés, ha nem a hungarikumokat előállító magyar termelők kapnák meg a támogatásokat. Ebben a versenyben, erre is oda kell figyelnünk. A Kereszténydemokrata Néppárt ehhez minden segítséget megad.

- Talán sokan kérdezhetnék tőlem, hogy a nemzetbiztonsági bizottság elnökeként, biztonságpolitikával foglalkozó politikusként végül is miért futok neki ilyen természetű ügyeknek, tehát mi közöm van a hungarikumok védelméhez, vagy adott esetben mi közöm van az őshonos régi magyar állatfajták védelméhez. Nos, mindannyian a köz érdekében látjuk el alkotmányos feladatunkat: értékek mellett kell kiállnunk! Ki ilyen értékrend mellett, ki olyan értékrend mellett, de van egy közös értékrendünk: ez pedig nem más, mint a magyarságra jellemző adottságaink, Széchenyi István szellemében a hagyományaink, kultúránk védelme. Nyilván, ez a védelem fakadhat olyan felfogásból is, ami - kereszténydemokrata politikusként mondhatom - a Jóisten által teremtett világ védelme és a benne lévő értékek védelme, de fakadhat más egyetemes értékek vállalásából és egyfajta értékközpontú politizálásból is.

- Szeretném felhívni pártállástól függetlenül mindannyiunk figyelmét: a hungarikumainkra nemzeti kincsként kell vigyáznunk. Ne feledjük gróf Széchenyi István gondolatát: csak addig él egy nemzet, amíg van hagyománya!

KDNP webszerkesztőség
BARTHA SZABÓ JÓZSEF

A cikk forrása:
www.kdnp.hu

A cikk elérhetősége:
http://www.kdnp.hu/index.php?type=cikk&cikkid=3563

KOMMENTÁR: Milyen igaz!