|
Nemzeti Vágta
forrás:Index, Virtus.hu, Blikk, fotók:.timber 2008.06.02. 00:10
 A verseny szabályai szerint az a település, amelynek önkormányzata befizette a kétmillió forintos nevezési díjat és nyer a döntőn, az plusz ötmillió forintot is kap. Nyíregyházát megilleti ez az összeg, mert az önkormányzat állta a nevezési összeget. "Milyen szép is az, hogy női lovas nyert egy egyébként nem favoritnak tartott lóval" - fogalmazott Geszti Péter, a Nemzeti Vágta ötletgazdája. "Talán az a gondolat is érvényesült, hogy nemzeti kulturális hagyományainkat igenis lehet pártpolitikától mentesen is értelmezni. Ezek a hagyományok szépek, igazak és modern eszközökkel tovább éltethetők - tette hozzá Geszti Péter. A Nemzeti Vágtán jótékonysági sztárfutamot is rendeztek, amelyen hírességek indultak és nyereményüket - mindenki százezer, míg a győztes egymillió forintot - jótékony célra ajánlották fel.
A Szabad Riport fotósának képriportja a Nemzeti Vágtáról:
fotók: .timber
A Nemzeti vágta kapcsán kicsit körbenéztünk a neten, s csokorba kötöttünk néhány információt, persze a teljesség igénye nélkül, mely szélesitheti a rálátást az eseményre és a szervezőjére. Íme:
Nyíregyháza lovasa nyerte meg a Nemzeti Vágtát
* MTI - ugyelet@mail.index..hu
2008. június 1., vasárnap 21:26
Nyíregyháza lovasa, Suták Vanda nyerte meg a Budapesten először megrendezett Nemzeti Vágtát és az ezzel járó 30 millió forintos pénzjutalmat nevezőjének.
"Abszolút nem számítottam a győzelemre. Különösen azért, ami a középdöntőben történt, ahol négyszer visszahívtak minket a rajthoz. Elfáradt a ló és nem gondoltam, hogy így össze tudja szedni magát" - mondta a távirati irodának Suták Vanda.
A győztes ötéves kora óta lovagol, jelenleg 22 éves. Nyíregyházán lakik, de Budapesten tanul jogot. Saját Alexander nevű lován versenyzett a Nemzeti Vágtán. A ló hétéves herélt telivér. Csabai Lászlónét, Nyíregyháza polgármesterét telefonon érte el a távirati iroda.
A polgármester a szombati rendezvényen részt vett, de a vasárnapit otthon, a televízió előtt izgulta végig. "Arra számítottunk, hogy a döntőbe bekerülünk, az pedig, hogy megnyertük a versenyt óriási öröm számunkra. Sokáig kerestük a lovasunkat, eredetileg a Kispajtás nevű ló indult volna, de a felkészülés során lovasa megsérült és nem tudott a Vágtán részt venni. Kispajtás azonban startolt, de Debrecen színeiben" - mondta a polgármester. Hozzátette: azt tervezik, hogy a nyereményből ünnepséget rendeznek a város főterén, valamint a lőtéren szeretnének létrehozni egy lovaspályát, így az összeget főként ennek a programnak az elindítására fordítják majd.
A verseny szabályai szerint az a település, amelynek önkormányzata befizette a kétmillió forintos nevezési díjat és nyer a döntőn, az plusz ötmillió forintot is kap. Nyíregyházát megilleti ez az összeg, mert az önkormányzat állta a nevezési összeget. "Milyen szép is az, hogy női lovas nyert egy egyébként nem favoritnak tartott lóval" - fogalmazott Geszti Péter, a Nemzeti Vágta ötletgazdája. "Talán az a gondolat is érvényesült, hogy nemzeti kulturális hagyományainkat igenis lehet pártpolitikától mentesen is értelmezni. Ezek a hagyományok szépek, igazak és modern eszközökkel tovább éltethetők - tette hozzá Geszti Péter. A Nemzeti Vágtán jótékonysági sztárfutamot is rendeztek, amelyen hírességek indultak és nyereményüket - mindenki százezer, míg a győztes egymillió forintot - jótékony célra ajánlották fel.
A futamon részt vett Stohl András, Hajdú Steve, Hajas László, Sasvári Sándor és Pintér Tibor. A győztes Sasvári Sándor lett, aki nyereményét a Bottyán Equus Alapítványnak ajánlotta fel. A színművész hatéves kora óta lovagol, több díjugrató versenyt nyert már és tart is lovakat. A futamon Hajas László leesett lováról, de nem sérült meg súlyosan, saját lábán jött le a pályáról. A Nemzeti Vágtát hagyományteremtő szándékkal rendezték meg. Geszti Péter szeretné, ha jövőre is lenne: "Visszajelzésekből hallom - polgármesterektől, lovasoktól, magánemberektől, ismerősöktől, ismeretlenektől -, hogy mindenki boldog, örül ennek és ez a legjobb dolog, amit megélhettünk".
Nemzeti Vágta
Tyichi András - 2008.05.22 18:44
Minden országnak megvannak a maga nemzeti hagyományai, melyek mind a mai napig áthatják, színesítik az adott kultúrát, és formálják a világ más népeiben róluk kialakult képet.
A Nemzeti Vágta a magyar közösségek és a magyar hagyományok ünnepe lesz.
Az esemény célja, hogy a nemzeti lovas hagyományt felelevenítse, új tartalommal gazdagítsa, és egy nagyszabású kulturális fesztivált hozzon létre. A Nemzeti Vágta a magyar tradíciókra épülő, történelmi hangulatú lovasverseny, mely ilyen formán egyszerre hagyományőrző és hagyományteremtő országos kulturális esemény. Másfelől a versenykiírás egy, a nevezni szándékozók számára kedvező lehetőségeket ajánló felhívás. A megfelelő ló és lovas kiválasztásával igen kedvező esélyekkel pályázhat a 30.000.000 Ft-os fődíjra minden magánszemély vagy szervezet, aki benevez az eseményre.
Minden országnak megvannak a maga nemzeti hagyományai, melyek mind a mai napig áthatják, színesítik az adott kultúrát, és formálják a világ más népeiben róluk kialakult képet. A Nemzeti Vágta is erre a szerepre tör Budapesten, azzal a megjegyzéssel, hogy az indulók között ott lesznek a magyar településeket képviselő lovasok is, ezzel emelve be az eseményt az egész országot megmozgató rendezvények közé. A lovasverseny, valamint az eseményt kísérő kiállítás és vásár helyszíne az erre az alkalomra ünnepi díszbe öltöztetett budapesti Hősök tere lesz 2008. május 31. és június 1. között.
Nemzeti Vágta versenykiírás:
A verseny neve: Nemzeti Vágta
A verseny fajtája: síkverseny
Időpontja: 2008. május 31- június 1.
Helyszíne: Budapest, Hősök tere
összdíjazás: 52 000 000,- Ft
A verseny rendezője: Vágta G.T. Kft.
A rendezvény ügyvezető igazgatói: dr. Tamás István, Geszti Péter
A verseny igazgatója: Szotyori Nagy Kristóf
A ceremóniák rendezője: Meskó Zsolt
Vágtafőkapitány: Székely Tibor, hagyományőrző huszár alezredes
Fontos tudniuk az érdeklődőknek, a lovas világ kedvelőinek, hogy nagyon széleskörű az az összefogás, melynek keretében egy ilyen jelentőségű esemény létrejöhet. Pécsi István, a Nemzeti Lóverseny Kft. marketing igazgatója, az Összefogás a Magyar Lóversenyzés Jövőjéért akció bizottságnak elnöke.
Őt is megkértük, mondja el véleményét a Vágtáról, és hogy az eseménytől függetlenül, mi aggasztja manapság a hazai lóversenyzést illetően.
Miért keresték meg a Nemzeti Vágta szervezői, miben számítanak a segítségére?
A Kincsem Parkban a lóverseny pályán dolgozom, így a feladatom az volt, hogy a galoppos társadalmat tájékoztassam a Vágtáról. Egyrészt keressem meg azokat a telivér futtatókat, akik szeretnének lovat indítani vagy bérbe adni, másrészt a köztudatba beleültetni, hogy a Hősök terén olyan különleges lóverseny futam lesz, amit nem szabad kihagyni. Itt jegyezném meg, hogy bár lóverseny lesz, de nem klasszikus galoppverseny. Eltérnek a szabályok, lényegében egy új sportágról van szó. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert sokan akarva-akaratlanul a galopp sporttal hasonlítják össze a Vágtát.
Ahhoz, hogy öt év múlva legyen egy nyereséges, jól működő Kincsem Park, kinek mit kéne tennie holnaptól?
Mindenek előtt meg kell akadályozni a Kincsem Park ingatlan célú hasznosítását, ami lényegében a lóverseny halálát jelentené Magyarországon. Meg kellene értetni a döntéshozókkal, hogy a Kincsem Park nem egy a sok állami ingatlan közül, hanem egy olyan kultikus, történelmi helyszín, amely fekvésének köszönhetően a főváros egyik legfontosabb zöld területe, a pesti lóverseny központi bázisa, 1925 óta meglévő vagyona és öröksége. A többi történelmi budapesti helyszínünkhöz (például: Budai vár, Hősök tere, Városliget, Operaház, Parlament stb.) hasonlóan maradjon tartós állami tulajdonban, valamint továbbra is sport és szabadidő hasznosításban. Az állami tulajdonos a lóversenyzésben érdekelteknek adja meg a lehetőséget a verseny szervezésére és rendezésre, illetve a fogadások felügyeletére, ahogy a világ minden országában. A lóversenyzés megmentésére létrehozott általam vezetett Összefogás a Magyar Lóversenyzés Jövőjéért akció bizottságnak egyébként van olyan koncepció a kezében, amelyből egyértelműen kiderül, hogy a mostaninál lényegesen kisebb állami szerepvállalással is lehet lóversenyezni Magyarországon. Természetesen ehhez szükség van egy modern fogadási rendszerre is. Az országos fogadási rendszert egyébként a tévhitekkel ellentétben nem több milliárdért, hanem lényegében ingyen tudnánk biztosítani.
Bízunk benne, hogy az állam, a magyar társadalom és a lóversenysport számára egyaránt megfelelő elképzelésünket sikerül elfogadtatni a döntéshozókkal. Összegezve sok mindenkinek kellene, sok mindent tennie az ügy érdekében, hasonló módon, mint ahogy a Vágtánál történt, ami véleményem szerint óriási siker lesz, és hatalmas lökést adhat a magyar lovas kultúrának.
A verseny menete:
A futamok résztvevői a futam felvezető köre alatt kisorsolt számú rajthelyről, álló helyzetből startolnak. A start rajtkötél segítségével történik. A futam bal kézre zajlik, futamonként legfeljebb hat lovas indul. A futamban vágta jármódban, egymás akadályozása nélkül kell részt venni. A lovasok a versenypálya teljes területét igénybe vehetik a futam során, a lovak és egymás testi épségét nem veszélyeztetve. A futam győztese az a páros, aki a versenytáv teljesítése után elsőként halad át a célvonalon. A verseny menetét a versenybíróság felügyeli és bírálja el. A végső sorrendet célfotó segítségével állapítja meg a versenybíróság.
Bővebben a "Nemzeti Vágta honlapján: http://www.vagta.hu
Tyichi András rovata (tyichiandras.virtus.hu)
Az ARC hülyének nézi Hiller Istvánt és minisztériumát
Fekete Ferenc - 2008.05.22 13:06
Az Oktatási és Kulturális Minisztériumban eltűnt egy szerződés. Keresik mindenhol. Nem találják. Mert nincs.
Jó reggelt Szabó úr! Baj van – kelt egyik reggel a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága. Atyaúristen! Mi lehet? Kisvártatva fekete ruhás kommandósok törik rám az ajtót és elhurcolnak titkos földalatti kamrákba? Ahol hangszórókból kortárs magyar írók, költők összes művei szólnak éjjel- nappal, a képernyőről Jancsó Miklós valamennyi filmje végtelenítve, a csapból Republic meg Quimby folyik, és a távolban Müller Péter hangja keveredik a megkínzottak zokogásával és a tébolyodottak üvöltésével? Nem. Itt még nem tartunk. „Eltűnt a szerződés, amit ön is keres. A minisztériumban nem találják, ezért folyamatosan rajtunk keresik. Tele van a szekrény az erről folyó levelezéssel. Nem értik meg, hogy nálunk nincs. Nem jönne be valamelyik nap? Én kezébe adom magának az egész aktát, hogy nézze meg, nálunk nincs.
Átadom a szót Bakos Gábor ügyvezető igazgatónak: „Immáron 8. alkalommal megrendezésre kerülő nagyrendezvényünk támogatását kérjük az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól… idén első alkalommal a kulturális intézményeket is meghívjuk kiállításunkra…A 8. ARC óriásplakát- kiállításon belül (2007. augusztus 30- szeptember 18.) egy kamara kiállítás keretében mutatjuk be az elmúlt év köztéri kulturális reklámjait, továbbá díjazásban részesítjük az e nemben született legkiemelkedőbb alkotásokat… A kért támogatás összege 5.000.000 Ft.” - írta dr. phd. Hiller István Miniszter Úr részére, 2007. 05. 21.-én kelt levelében. A levélre a miniszter úr laza kézmozdulattal firkantotta: OK. Az összeget az NKA Igazgatósága „a Miniszter, mint támogató” kerete terhére kiutalta az ARC Művészeti Szolgáltató Kft.-nek, a 4306/ 0086 számú, 2007. augusztus 6.-án keltezett, Bakos Gábor által pár nap múlva aláírt támogatási szerződés alapján. „ A megvalósítás teljesítési határideje: 2007. szeptember 18.”
Nem teljesített
Idézem az ARC Kft. Nemzeti Kulturális Alap Igazgatóságának küldött szakmai beszámolóját: „Az OKM/ Hiller Miniszter úr támogatásának köszönhetően a sajtótájékoztatón meghirdettük az első kulturális plakátpályázatunkat. Az Oktatási és Kulturális Minisztériummal közös Pályázatunkat már az idei kiállítás területén plakátokon, a Pesti Est különszámában is megjelent, és azóta folyamatosan és eredményesen hirdetjük újságokban, weben. (www.okm.hu, www.sajátoldal, www.erikanet.hu, stb.) A kulturális plakátpályázat beadási határideje: 2008. április 30.„ (A felsorolás végén a stb. jelentése: sehol máshol. Az erikanet fenntartója az OKM valamint az Informatikai és Hírközlési Minisztérium.)
Fizesse vissza!
Szerződésszegés esetén az NKA Igazgatósága jogosult a szerződést felmondani, az ARC Kft. pedig köteles a támogatás összegét, az átutalás napjától a visszatérítés napjáig számított jegybanki alapkamat kétszeresével növelten az Alap számlájára haladéktalanul visszautalni. Az átutálás napja 2007. augusztus 27. Ez év május 27.-én 5 564 418 forinton fog állni a visszafizetés mutatója. A szerződés 13./a pontja értelmében a vállalt határidő lejárta előtt akár fél évet meghaladó határidő módosítást is kérhettek volna. Nem tették. Úgyse veszi észre senki. Majd úgy írjuk a beszámolót. Hülyének nézünk mindenkit, Hiller Istvánt, az Oktatási és Kulturális Minisztériumot, a Nemzeti Kulturális Alapot, a pályázókat, a közönséget. Röhögünk egy jót rajtuk. A minisztériumban meg keresik-kerestetik, de sehol nem találják az „Év kulturális plakátja 2008” pályázatra vonatkozó támogatási szerződést. Mert nincs. Ez van.
Hülye, vagy?
Bakos Gábor már nem az első plakátpályázatot szervezi. Így, az aláírás percében tisztában kellett lennie azzal, hogy a támogatási szerződésben, az általa megjelölt határidő betartása fizikai képtelenség. Ennek tudatában írta alá a szerződést. Majd készíttetett egy homályos, részben értelmetlen figyelem elterelő teljesítési jelentést, amelyben önhatalmúan egy évvel tolta el a megvalósítás határidejét. Hogy is hívják az ilyet? Csalás? A szó büntetőjogi értelmében. De ne feltételezzük egyből a legrosszabbat. Mert lehet Bakos Gábor, az 5 millió forint megkaparintásának lehetőségétől megrészegülten, pillanatnyi (vagy folytatólagos) elmezavarában írta alá a szerződést.
Hülye vagy Gábor? Netán csaló? Esetleg valami más? Válassz!
Szabó Balázs
ui: Emlékeztető
A tavalyi, 8. ARC pályázat sem múlt el botrány nélkül. Akkor a Szociális és Családügyi Minisztérium volt az áldozat. (Most már tudjuk, nem csak.) Ők az Esélyegyenlőségi pályázatot finanszírozták, az Európai Bizottság által útjára indított „ Egyenlő esélyek mindenki számára európai év” program keretéből. E pályázat egyik kihirdetett győztesét, az esélyek egyenlőségének elvével összhangban, roppant sportszerűen kitiltották a versenyről. Egy multinacionális sportszergyártó cég kívánságára. Utólag. Úgy, hogy az illető közben arcát adta a rendezvény kampányához. Ott virított városszerte jó nagy plakátokon, szerepelt a rendezvény műsorfüzetében. És büszkén hirdette a felirat: Győztem!
Közbevetés: a multinacionális cég magyarországi képviseletének marketingosztályán menedzserként dolgozik (2007) Nagy Ágnes, Geszti Péter – az ARC Kft. tulajdonosa is – volt cégtársa az Akció Reklámügynökség Kft.- ben.)
Az ARC Kft. nemcsak az esélyegyenlőség elvét, saját zsűrijét, pályázóit és közönségét köpte le egy sportszergyártó cég kedvéért, hanem a Magyar Köztársaságot és az Európai Uniót is. Azokat, akiknek jóvoltából az Esélyegyenlőség pályázatán lehetett a legtöbbet, 500 ezer forintot nyerni. Ha bárkinek vannak még illúziói a Geszti- féle társasággal kapcsoltban, az felejtse el! Világosan kiderül értékrendjük, mit tisztelnek és mit nem. És aki adót csal, az jól tudom bűnöző? Vagy nem?
Fekete Ferenc rovata (feketeferenc.virtus.hu)
Geszti Péter fejéből megint kipattant az isteni szikra, igaz ugyanez már tavaly is majdnem megrendezésre került, csak „sajnos” valahogy elmaradt. Geszti hagyományőrző, új tradíciót teremtene, a Hősök terét átalakíttatná hippodrommá, a pénzünkön. Kell egy kis fesztivál, a Sziget már nem elég. Ezért rendezik, és erőltetik az idén is azt, ami tavaly már megbukott. Pedig aztán tavaly is megtett mindent az önkormányzat.
” A hatályos önkormányzati rendelet alapján nem kaphatna jogszerű engedélyt ez az üzleti jellegű, idegenforgalmi esemény a Hősök tere védett burkolatára. A hely használatát szabályozó 2002-es fővárosi rendelet ugyanis a tér méltóságának biztosítása érdekében jelentősen korlátozta az ott tartható rendezvények körét. A főpolgármester azért kérte a javaslat támogatását, mert szerinte fontos, látványos, a turizmust segítő és hagyományőrző eseménnyé válhat a lovas verseny. A közgyűlés végül is egy kiskapuval élve protokolláris jellegűnek minősítette ezt az eseményt, ezért rendezhetik meg.” (MTI)
Szóval tisztelt olvasó, bátorkodnék megkérdezni, minek is akarjuk két nap miatt szétrombolni a Hősök terét? Homokkal felszórni a Hősök terét, felépíteni, majd lebontani az állítólag 30. 000 nézőt befogadni képes lelátót? Megjegyezném, lovas rendezvényekre ott van a Kincsem park, amit most éppen privatizálnának. Miért nem ott rendezik? Talán azért, mert az készen van?
Kíváncsi lennék, ha én sétáltam volna a Főpolgármesteri hivatalba, hogy rendeznék egy olyan eseményt, a magyarság összetartó erejének bizonyításaként, amelyen a Kárpát medence összes települését képviselni lehetetne lóval, lovassal, csak némi támogatás kellene, mondjuk 10. 000. 000.- Ft, meddig jutok? Ezekben a mai „megszorítós” időkben, biztos messzire.
Aztán meg hirtelen mire ez a nagy nemzeti öntudat? "A Nemzeti Vágta politikamentessé tenné a nemzeti jelképeinket" - mondta a reklámszakember. Politikamentessé a nemzeti jelképeinket! A reklámszakember ugye Geszti Péter. Vagyis, semlegesítsük a „magyarkodókat” azzal, hogy rendezünk nekik egy kis showműsort? Nemzeti színbe öltöztetjük föl a baloldalt? Jó kis huszárvágás lenne az biztos. „Panem et circenses.” mondaná a római, a kenyérrel mi lesz tisztelt uraim?
ronin rovata (ronin.virtus.hu)
Geszti adózási szokásai, avagy "220 felett észre sem veszed, és elhagyod a valóságot"
Fekete Ferenc - 2008.05.13 03:18
A sajtóban eddig megjelent adatokkal szemben, ennek az aranyos fijúnak a cégei inkább 200 millió feletti adóhátralékot halmoztak fel.
Ugyanis a lapokba bekerült első hírek előtt nem sokkal, valamikor április utolsó harmadában került le a 100 millió feletti adóhátralékkal rendelkező cégek listájáról GP másik vállalkozása, a szintén Délegyházára „kijegyzett” Akció Művészeti Propaganda és Ügynöki Kft. Ám ne gondoljuk azt, hogy számlarendezés történt. Mindössze a 100 millió feletti részt fizethették ki kényelmi szempontból, ezért vehették le a listáról, és most igazi akciós árral, 99 millió 999 ezer forinttal tartozhatik nekünk. Törvény írja elő, hogy a 100 millió forint feletti adóhátralékkal rendelkező cégek, és magánszemélyek adatait nyilvánossá kell tenni. Aki csak 10 forinttal marad e határ alatt, nem kerül ki a listára. Tartozása adótitok.
Sok szóvicc között elvész az áfás számla
Az APEH a bűncselekményt, az áfa csalást nem tudja bizonyítani. Gesztiék viszont nem tudják igazolni, hogy minden rendben van adóbevallásukkal, mert a számlák, ami alapján adójukból az áfát levonták, furcsa mód eltűnhettek a nagy rendetlenségben. Valószínűsíthetően fiktív voltuk miatt. Az APEH ez alapján állapíthatta meg az adóhiányt. Ezt vitatják Gesztiék. A cégek tartozásait eszük ágában sincs rendezni. Mert minek, mikor következmények nélkül megtehetik, hogy nem fizetnek. Az Akció Művészeti Propaganda és Ügynöki illetve az Akció Reklámügynökség Szolgáltató Kft.–ket már rég kiürítették, semmiféle gazdasági tevékenységet nem végeznek. Arra várnak, hogy közpénzen felszámolják, vagy egy erre járó bangladesi befektető lehel téri hajléktalan barátjával együtt pár ezer forintért megvegye azokat. Félreértés ne essék! A pár ezer forintot természetesen a befektetők kapnák.
Közpénzt nekik! Még.
A botrány az, amikor az átlagos adófizető állampolgárra akár 150 ezer forintos tartozásnál végrehajtó töri az ajtót, addig Geszti Péter, több százmilliós behajthatatlan köztartozással a háta mögött, továbbra is kaphat állami támogatást – az adónkból! Ezenkívül, a Nemzeti Vágtára nevező települések adófizető polgáraik pénzét tömik az adócsalással gyanúsított üzletember zsebébe. A legnagyobb problémát én abban látom, hogy a törvény csak azt mondja ki, olyan cég nem kaphat állami támogatást, amelynek köztartozása van. De a tiszta cégek tulajdonosait nem vizsgálják. Ki kell terjeszteni a köztartozás mentességet a tulajdonosokra is, megvizsgálva egyéb cégeiket és üzleti előéletüket!
És van itt még valami
Ugyanabban az évben, amelynek augusztus 20.-áján a Magyar Köztársasági Érdemrend L ovagkeresztjének polgári tagozatával tüntették ki GP–t, történt még valami. Péter! Elmondod Te, és még a Nemzeti Vágta előtt bocsánatot kérsz, vagy elmondjam én?
Szabó Balázs
ui: 24 órát kapsz. Utána kirakom a sztorit ide. Már egy éve megírtam. Óra indul. (És szégyelld magad!)
Geszti cége: második menet
Úgy tudjuk, a mostani nem az első eset, hogy Geszti Péter reklámcége bajba kerül. Mint a Blikk tegnap megírta, a délegyházi bejegyzésű Akció Reklámügynökség Kft.-től most több mint 100 millió forintot követel az adóhatóság, s ezzel az „előkelő” 16. helyet foglalja el az APEH legfrissebb feketelistáján. Az 1999. november 23-ai Napi Gazdaság beszámolója szerint az Akció Kft. a 90-es években már filmként adta el reklámfilmjeit az ügyfeleknek, akiknek emiatt 25 százalék helyett mindössze 10 százalék áfát számoltak fel. Angyalosi László akkor azt nyilatkozta a gazdasági lap hasábjain, hogy megrendelőikkel megfizettetik az áfakülönbséget. A céginfó adatai szerint a bonyodalom után Gesztiék kettéosztották az eredeti céget: a vagyon maradt az Akció Művészeti Propaganda és Ügynöki Kft.ben, üzleti tevékenységeiket viszont az Akció Reklámügynökség Kft.-ben folytatták. Ez utóbbin követeli most a százmilliót is meghaladó összeget az APEH.
A lapunk által megkérdezett, jogban járatos szakemberek szerint hasonló módszer akár csődbűntett elkövetésére is alkalmas.
A cég már évek óta nem működik – nyilatkozta kedden lapunknak Angyalosi László ügyvezető, az Akció egyik alapítója, aki ma már nem reagált megkeresésünkre.
De hogyan halmozhat fel egy cég szinte egyik pillanatról a másikra százmillió forintos adótartozást? A hatóság szakemberei szerint ilyenkor általában adóellenőrzés rántja le a leplet a turpisságról.
Jellemzően áfabefizetésekkel kapcsolatos mulasztásokra derül fény a revíziók során – árulta el a Blikknek Várszeghy György, az APEH felszámolási és végrehajtási osztályának vezetője, aki a konkrét ügyről nem adhatott tájékoztatást. Várszeghy szerint ha egy ügy bíróság elé kerül, a kft. gazdasági irányításában részt vevő személyek magánvagyonukkal felelhetnek. Mivel azonban bizonyítani kell, hogy az adóhátralék nem rossz gazdasági döntés, hanem szándékos manipuláció miatt gyülemlett fel, általában nehéz dolga van a hatóságoknak.
Geszti Péter lapzártánkig nem válaszolt kérdéseinkre.
K. I.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
