A Nemzeti Hírhálón is megjelent:

Előre hozott választások lesznek
Széles Gábor: nemcsak a gazdasági, hanem a politikai elit is megtizedelődik
2008-12-29 Magyar Hírlap

Az ország érdekében mielőbb változásra van szükség a politikában. Előre hozott választások jövő júniusban az EP-választással együtt, de legkésőbb 2009 őszén lesznek - mondta Széles Gábor, lapunk tulajdonosa. Úgy véli, ez az MSZP-nek is érdeke, ha nem akarja a tagság, hogy a párt végleg elsüllyedjen, vagy legalábbis törpepárttá változzon. A nagyvállalkozó szerint gazdaságpolitikai szemléletváltozásra is szükség van. Az általa vezetett szakértői csoport programját, amelyben kiemelt feladatként kezelik az agrárium és a cigányság helyzetének megoldását is, eljuttatta Orbán Viktornak.

Széles Gábor: nemcsak a gazdasági, hanem a politikai elit is megtizedelődik. A Zuschlag-ügyekben nem fognak megállni a zuschlagoknál (Fotó: Sárközy György)

Csákó Attila: Önhöz közel álló személyek azt mondják, hogy minden vállalkozása közül a médiacsoport - a Magyar Hírlap, az Echo Tv és a Vital Tv - a kedvenc gyermeke. Hogyan értékeli az újság és a tévék szempontjából az elmúlt évet?

Széles Gábor: Változatlanul az ipar a kedvencem, itt töltöttem eddigi életem. Az egy másik dolog, hogy az elmúlt három évben, amióta elkezdtem médiával foglalkozni, a munkaidőm nagy részét a média vitte el. Nem gondoltam, hogy ilyen nehéz lesz, hogy ennyi a buktató, de mindez megerősített. Mostanra kialakult mindhárom cégben az a vezetés, amely mellett már nem kell annyira napi dolgokkal foglalkoznom, mint az elején. Ami miatt érzelmileg viszont már jobban kötődöm a médiacsoporthoz, az a nézők és az olvasók szeretete. Ezt tavaly karácsonykor éreztem először: elmentem egy áruházba vásárolni, s nem tudtam úgy végigmenni, hogy ne jöjjenek oda az emberek, ne gratuláljanak, ne köszönjék meg, hogy létrehoztam a médiacsoportot.

Sinkovics Ferenc: Van egy új elem a médiacsoportban, a Magyar Hírlapnál az online, vagyis az internetes újság is beindult. Miért kellett erre olyan sokat várni, s milyen lehetőségeket lát benne?

SZG: Ezt régóta terveztük, de előtte szerettük volna az újságot rendbe tenni. Ez egy balliberális napilap volt, s elvett egy-két évet, amíg átpozicionáltuk jobbközép lappá. Az is időbe telt, amíg az olvasók rájöttek, ez olyan jobboldali lap, amelynek rendkívül ütős a hangvétele, ki meri mondani az igazságot. Sajnos az utóbbi időben azt kell látni, hogy nem minden jobboldali lap meri kimondani az igazságot. Talán azért, mert kis pitiáner üzletekkel lekenyerezik, vagy fél?

SF: Mit szól ahhoz, hogy a médiacsoportot kemény, sőt durva támadások érték az elmúlt hetekben egyes liberális csoportok részéről?

SZG: A támadásokra válaszolni kell, mert ezekben a válaszokban több tabunak számító témát is ki lehet beszélni. Ezzel egyébként eddig sem fukarkodtunk, sok kényesnek számító kérdést mi vetettünk fel elsőként, s tőlünk vette át más média. Ilyen például a cigánykérdés. A baloldal szívesen rasszistázza vagy fasisztázza le a jobboldali médiát. De nem félek ettől, meg tudjuk védeni a saját álláspontunkat, el tudjuk magyarázni, hogy nem vagyunk rasszisták vagy fasiszták. Ezekkel a hülyeségekkel csak ideig-óráig tudja traktálni az embereket a baloldali sajtó, mert inkább előbb, mint utóbb, kiderül, hogy ezek az állítások hamisak és hazugok. Ahogy az is hazug állítás volt, amikor a baloldali újságírók függetlennek pozicionálták magukat.

CSA: Milyen konkrét programmal lehetne felemelni a hazai cigányságot?

SZG: A rendszerváltáskor egyik meghatározója voltam az MDF gazdasági programját megalkotó szakmai közösségnek. A Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége elnökeként pedig az elmúlt 16-17 évben számos gazdasági anyagot készítettünk és ajánlottunk a mindenkori kormánynak, s azokból rendszeresen dolgoztak. A tavasszal készítettünk egy hetvenoldalas gazdasági programot, amelyet átadtam Orbán Viktornak. Ebben azt fejtjük ki, hogy szerintünk milyen gazdaságpolitikára lenne szükség, ha a jobboldal hatalomra kerül. Egyik fontos eleme, hogy a cigányságot fel kell emelni, mert e nélkül a többség sem fog boldogulni. A cigányság mintegy nyolcvan százaléka vidéken él, mély szegénységben, ezért is szükség van hatékony falu- vagy vidékfejlesztési programra. Javasoljuk olyan munkahelyek létrehozását, amelyek elsősorban az agrárszféra fejlesztésére, a háztáji gazdaságok kialakítására, a primőr áruk termelésére, a helyi piacokra fókuszálnak. Amíg egy multi által létrehozott munkahelyet az állam két- és húszmillió forint közötti összeggel támogat, addig vidéken már háromszázezer forintból is létrehozható egy-egy állás.

SF: Ön szerint sikerül megtartani a magyar termőföldet az után is, hogy majd külföldiek is vásárolhatnak? Mert sokak szerint ez lenne a vidék megmentésének és fejlesztésének legfontosabb záloga.

SZG: Meg kell tudnunk tartani, de úgy látom, nem ez az egyedüli kulcskérdés. Amikor a plázáknak jogosultságuk van földeket venni, almafákat kivágni, s előnyben részesíteni a külföldi árukat a magyarral szemben, akkor a földvásárlás kérdése csak "hab a tortán". Olyan stratégiát kell kidolgozni, amely a magyar termékek piacra jutását támogatja, s munkahelyeket teremt.

CSA: Először azt mondta a kormány, hogy a válság nem éri el Magyarországot, majd késve elismerte, már itt is van. Futunk az események után, miközben munkahelyek szűnnek meg százával, ezrével. Kiszámoltuk a Magyar Hírlapban, hogy egy munkahely megszűnése egy év alatt 1,78 millió forintba kerül az államnak. Ha százezer fővel számolunk - ennyi munkahely szűnik meg sok szakértő szerint -, akkor ez 178 milliárd forint mínuszt jelent az államnak az adó- és járulékbevételek elmaradása, illetve az álláskeresési járadékok és segélyek kifizetése miatt. Ön szerint a kormány ezt nem látja?

SZG: Ez az elfogadott jövő évi költségvetés leggyengébb pontja. Lényegesen kisebb lesz a bevétel a munkahelyek tömeges megszűnése miatt, mint amire a kabinet számít. Nagy kérdés, hogy amikor mindez kiderül, mit tesz majd a kormány.

CSA: Hogyan lehet a válságból kilábalni?

SZG: Gazdaságpolitikai szemléletváltozásra van szükség. Azoknak a növekedési pályáknak, amelyekkel a kormányok az elmúlt tizennyolc évben operáltak - hogy hiteleket veszünk fel, eladjuk, amink van, s várjuk, hogy a multik majd munkahelyeket teremtenek -, nos, ezeknek vége. Helyettük meg kell találni azokat a növekedési lehetőségeket, amelyekkel még rendelkezünk, gondolok elsősorban a földre, a vízre és a geotermikus energiára. Másrészt teljesen új gondolkodásra van szükség például a mezőgazdaságban is. Azt viszont nem tudom elképzelni, hogy egy baloldali kormány képe