Pártatan és elfogulatlan a magyar bírói kar?

Pártatanok és elfogulatlanok a magyar bírók?

Példák sorával támasztható alá, hogy IGEN. A bírók tisztességesek, és elfogulatlanok, mert logikus és jogszerű döntéseket hoznak, mely ítéletek az emberek többségének igazságérzetével is harmóniában vannak.

Példák sorával támasztható alá, hogy NEM. A bírók tisztességtelenek, mert elfogult, a logiának is ellentmondó jogszerűtlen döntéseket hoznak, mely ítéletek az igazsággal sem járnak kézenfogva.

Most egy jelenleg is zajló per kapcsán szeretnénk némi betekintést adni az eljárás menetébe.

Természetesen döntés még nincs, de nem is emiatt kell foglalkoznunk vele, hanem azért, mert az eljárás több pontja jogos aggodalomra ad okot. S mely úgy tűnik eleddig rossz irányt vett. Az alább leírtakban azt olvashatjuk, miért tűnhet "koncepciós pernek" az eljárás. Célunk felhívni a közvélemény figyelmét, az aggályos momentumokra. Valamint szeretnénk, ha az efféle módszerek nem terjedhetnének el mint valami ragályos betegség a ma még posztjukon lévő tisztességesen eljáró bírók között, mint afféle hatalom támogatta irányelv,  a jövőbeni peres ügyek eljárása során.

Azon ítéleteket, melyekben az eljárás során ilyen irányelvek uralkodtak, már csak nyilvánosságra hozni tudjuk, a megelőzés már elkésett. De reményeink szerint a még csak most, vagy a jövőben folyó eljárások a hasonló jogszerűtlenségektől, etikátlanságtól  mentesek lesznek.

Bízunk abban, hogy a közvélemény figyelme, valamint az eddig nem épp hivatásuk magaslatán álló bírók igazságkeresésre való hajlandósága is megnő a továbbiakban, és eredményezni fogja, hogy nem csak a terhelő, hanem a mentő tényeket is felkutassák, és figyelembevegyék az ítéletek meghozatala előtt!

Bár Bacsó Péter meghalt, de "TANU" című filmje és annak mondandója nagyon is élő. És igen kívánatos lenne, ha eztán csak filmen  - mementóként - és nem a tárgyalótermekben találkoznánk  a filmbéli "vizsgálati"- és  ítélethozatali módszerekkel, elvekkel.

Göbl György alábbi pere immár 3 évre tekint vissza.

Audie Rácz Era

ESETLEÍRÁS:

Gőbl György 

43 éves, főiskolai végzettségű, képzettsége földrajz-biológia szakos tanár. Nős, négy gyermekük van, a legkisebbek kettő illetve három évesek. Édesapaként  Anna lányával ő volt GYED-en, most szeretne újra munkába állni, állást keres, de ez az egy éve folyamatban lévő büntetőeljárás miatt eleve reménytelen.  

A miniszterelnök elhíresült őszödi beszédének napvilágra kerülése óta Gőbl György a soproni - még jelenleg is folyó - kormányellenes demonstrációk fő szervezője. A rendelkezésre álló adatok arra mutatnak, hogy a hatóságok alaptalan eljárások indításával kívánják „megfékezni" a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadság aktív gyakorlására vonatkozó erős késztetését, illetve elnyomni nyíltan vállalt kormányellenességét. A jelenlegivel párhuzamosan másik eljárást is indítottak ellene, amikor Jókai Anna írónő rendezvényére invitáló szórólapokat osztogatott, a helyszínen egyedül tartózkodó felnőttként. A gyülekezési joggal való visszaélés szabálysértése miatt történt megbüntetését fellebbezése alapján a bíróság semmisítette meg, eljárást megszüntető jogerős végzésében rámutatva arra a „meglepő" tényre, hogy egyedül nem lehet gyülekezni.  

A jelenleg is folyó büntetőeljárásban csoportosan, felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak miatt emeltek vádat ellene, 2007. április 12-én, azaz fél évvel az október 23-i vádbeli cselekményt követően. A cselekmény büntetési tétele 5 évig terjedő szabadságvesztés. A vádirat szerint 2006. október 23-án 13.30 és 13. 50 perc közötti időben a Bp. V. Alkotmány utca Bajcsy Zsilinszky út kereszteződésénél „….rendőrökkel szemben erőszakosan fellépő tömegből kiválva legalább egy alkalommal kb. 20 m távolságból követ dobott a rendőrségi sorfalba." 

A nyilvánosság számára úgy vált ismertté Gőbl György esete, hogy számos fényképfelvételen és TV dokumentumon jól látható módon feltett kézzel, a nemzeti színű zászlóval a hátán megközelítette az Alkotmány utcát a Parlament irányában lezáró rendőri sorfalat. Elmondása szerint kommunikálni szeretett volna a rendőrökkel, megkérdezni őket, hogy mikor lehet végre megközelíteni a Kossuth teret, a Parlamentet , amelyet gyakorlatilag minden magyarázat nélkül az ünnepnap reggelén lezártak az ünnepelni vágyó magyar emberek elől, megakadályozva, hogy a zászlófelvonást megnézhessék vagy más módon az 1956. évi Forradalom és Szabadságharc eseményeire a Magyar Parlament előtt emlékezhessenek. Kommunikációs kísérletére válaszképpen a REBISZ kiemelő rendőrei megkísérelték elfogni, azonban Gőbl György olyan sebességgel futott el előlük, hogy a jelenetet TV-n látók számára emlékezetes módon előzte (és ezzel szégyenítette) meg a csúfosan lemaradó rendőröket. 

A vádhatóság kizárólag rendőrtanúkkal támasztja alá állítását, miszerint Gőbl György megvalósította a hivatalos személy elleni erőszak minősített esetét. Többszöri bizonyítási indítvány ellenére írásban és határozottan megtagadták a rendelkezésre álló nagyszámú televíziós felvétel beszerzését, hivatkozva arra, hogy arra az eljárásban nincs szükség. A vádlott testvérén kívül a vádhatóság nem hallgatott meg és meg sem kísérelt felkutatni Gőbl György bűnösségét cáfoló tanúkat, s semmiféle más olyan bizonyítékot nem értékelt, amely a bűnösség koncepcióját esetlegesen cáfolta volna. (Gőbl György felhívására 8 tanú jelentkezett, akiket –az eljárás folytatása esetén- már csak a bíróság fog meghallgatni.) Meg sem kísérelte az Ügyészség beszerezni a cselekmény idején az eljáró rendőri egység által készített videoelvételeket, illetve a térfigyelő kamerák felvételeit. Összességében a lefolytatott  eljárás során nemcsak a rendőrség, hanem az ügyészség is úgy járt el, mintha feladatuk abban merülne ki, hogy az október 23-i eseményekkel kapcsolatban alátámasszák a a kormány és a kormányközeli erők által hirdetett „a csőcselék rátámadt a rendőrökre, ezért kellett durva kényszerítő eszközöket alkalmazni a civil emberekkel szemben" koncepciót. Ezzel szemben a magyar jog világosan előírja, hogy mind a rendőrségnek, mind az ügyészségnek kötelessége az ártatlanságot, a felelősség alacsonyabb fokát illetve az enyhítő körülményeket alátámasztó tények alapos feltárása. Ebben az ügyben ennek a leghalványabb nyoma sem látható. 

A Btk. 229. § alapján hivatalos személy elleni erőszakot követ el,  

„aki a hivatalos személyt…JOGSZERŰ eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy eljárása alatt, illetőleg emiatt bántalmazza…"(kiemelés Morvai Krisztinától) 

A Büntetőjog Különös részének tankönyve (Belovics-Molnár-Sinku, HVGOrac, 2005) a következőképpen összegzi a teljesen egyértelmű jogi helyzetet:  

„ A félreismerhetetlenül jogellenes eljárással szemben jogos védelemnek van helye, az erőszakkal és fenyegetéssel is akadályozható." (275. old) 

Már csak azért is kötelessége lett volna a vádhatóságnak a filmfelvételek beszerzése, hogy tisztázhassa: jogszerűnek volt-e minősíthető a csapaterős rendőrök eljárása az adott helyen és időpontban. (Vagy esetleg teljesen jogszerűtlen és szabálytalan módon hajigáltak könnygázgránátokat a tömegbe, s védtelen, magatehetetlen embereket csoportosan és brutálisan ütlegeltek a földre víve?) Az eljárás önmagában a rendőri fellépés jogszerűsége-jogszerűtlensége kérdésének teljes felderítetlensége miatt is teljességgel törvénysértő és felháborító. Hasonló jelzőkkel illethető az eljárás egésze, az a tény, hogy a diplomás, négygyermekes családapával szemben egy éve (azóta ez plusz egy év és három hóna) húzzák az eljárást, bírósági tárgyalás egyelőre kilátásban sincs ( 2009. január 23-ra kitűzve), s közben valódi, törvényes bizonyítási eljárás helyett legfeljebb egy előzetes koncepció alátámasztására szolgáló, önkényes bizonyítás-felvételről beszélhetünk.

Budapest, 2007. október 18.  

Az esetleírást készítette: Morvai Krisztina

És most lássuk Göbl György levelét melyet eljuttatott szerkesztőségünkbe.

Tisztelt Elnök Úr,

miért nézik hülyének az állampolgárokat, miért járatják le a bíróság tekintélyét! Előző két írásos kérelmemben projektor (kivetítő) használatának lehetőségét kértem!

Siposné dr. Nádai Ágnes elnöki bíró megnyugtat, hogy a bírónő nem zárkózik el a fényképek és videó felvételének megtekintésétől. Még szép, hogy bemutathatom! Ez nem kegy hanem a védelem joga. Kérésem azonban nem erre a számomra természetes jogra irányult, hanem arra, hogy a tárgyaláson megjelenni szándékozó hallgatóság is lássa a védelem által beszerzett perdöntő bizonyítékokat a kivetítő vásznán. A koholt vádak alapján ellenem indult koncepciós eljárásra (nyomozati szakra értem) számosan jelezték részvételi szándékukat (többek között Dr. Papp Lajos szívsebész professzor és Ékes Ilona országgyűlési képviselő nő, ott is voltak) a nagy tárgyalóban tartandó tárgyalásra.

A kivetítő használatára tett indítványom elfogadása a célszerűséget a tárgyalás gördülékenységét, méltóságát szolgálta volna. A bírónő projektor használatát elutasító, minden racionalitást nélkülöző döntése (melyhez természetesen joga volt és van) ugyanakkor meglátásom szerint sérti a tárgyaláson hallgatóságként résztvevők jogát. A tárgyalás nyilvánossága nem egy passzív jelenlétet feltételez, hanem egyfajta társadalmi kontrollt jelent az igazságszolgáltatás felett (természetesen csendben). A védelem által csak laptopon bemutatásra került képeket nem csak a közönség nem tudta megnézni, de a vádhatóságot képviselő ügyész, védő ügyvéd, vádlott, tanú, bírónő és a laptopot kezelő ember sem láthatta jól mivel a laptop monitorját szemből kell nézni, amit hat ember egyszerre nem tudott, ez fizikai képtelenség. A képeken (100-120 db) látható eseményekkel kapcsolatos tanúkhoz intézett kérdések megválaszolása előtt feltétlen mind a hat az előbb felsorolt személynek alaposan (a laptopot kezelő kivételével, neki azonban keresgélni kell a képek között ami szintén idő igényes) meg kell tekintenie a képeket, mert csak ebben az esetben van értelme. Erre azonban laptop alkalmazásával nem volt, nem lesz objektív lehetőség. Amennyiben külön-külön mindenki felé oda kell fordítani a laptopot, hogy érdemben követni tudja a kép alapján a tanúkhoz feltett kérdésre adandó választ, az a tárgyalás vezetést lehetetleníti el, tekintettel a nagyszámú 14 fő tanúra. Arról már nem is beszélve, hogy mivel a közönség ezeket a képeket nem láthatja a fegyelem természetes módon megbomlik ami senkinek sem szolgálja az érdekét, meglátásom szerint.

A 17.B20686/2007 számú ügyben ismételten azzal a kéréssel fordulok a Tisztelt Elnök úrhoz, hogy a 2009. április 01-én 8:30-kor kezdődő a Pesti Központi Kerületi Bíróság Markó utca 25. II. emeleti 201-es nagy tárgyalóban tartandó, a vád alapján csoportosan és felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak büntette miatti tárgyalásomon, az általam beszerzett fotók és videó felvételeket bemutatására, a védekezés szabadságára való tekintettel, kivetítő (projektor) használatát biztosítani szíveskedjék.

Előzmények: Elnök Úr 2009. január 9-i fogadó órájára előzetesen bejelentkeztem, azon megjelentem és a helyettesítését végző Dr. Bánhidi Istvánné elnök helyettes asszonynak a fenti kérést előadtam. Ö ezt megtagadta. Ennek ellenére az ügyben eljáró bírónőtől Dr. Horváth Ágotától is kértem a projektor használatának lehetőségét, aki szintén megtagadta arra való hivatkozással, hogy ez "nem egy cirkuszi előadás". A 2009. január 23-i tárgyaláson kivetítőt nem használhattam pedig biztosítottam a technikai eszközt. 2009. február 03-án dr. Horváth Ágota bírónőnél telefonon szóban tájékozódtam a kivetítő használatához hozzá járul-e. Ismételten elzárkózott a kivetítő használatától.

A büntető peremmel kapcsolatban csak egy elgondolkodtató tényről szeretném tájékoztatni. Az ellenem folyamatban lévő eljárás bírósági szakában, három alkalommal (2007. 06. 04-én, 2008. 06. 06-án, 2008. 09.19-én) kértem, indítványoztam a helyszínen lévő térfigyelő kamerák felvételeinek beszerzését. A bíróság ennek ellenére csak 2008. 12. 02-án tett intézkedést a felvételek beszerzésére az ORFK-tól! 

Feltételezem van információja arról, hogy az előző (2009. jan. 23-i) tárgyalást a bírónő "'rendbontás" miatt berekesztette. Mi történt valójában?  A bírónő a térfigyelő kamerák felvételeinek beszerzésére három alkalommal írásban tett indítványomat, azzal az indokkal, hogy már valószínű az idő múlása miatt nincsenek meg a felvételek, elutasította. Ekkor szót kértem és kaptam majd kifejtettem:

1. ORFK, BRFK által az események után tartott sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a tévétársaságok és a térfigyelő kamerák felvételeit begyűjtik és elemzik. Mivel súlyos vád alatt állok a vádbeli időben és helyszínen készült felvételeknek meg kell lennie, azokat nem semmisíthették meg. A mennyiben megsemmisítették bűncselekményt követtek el.
2. Nyomozati szakban is indítványoztam már írásban a térfigyelő kamerák felvételeinek beszerzését.
3. Háromszor indítványoztam írásban bírósági szakban 2007. 06. 04-én, 2008. 06. 06-án, 2008. 09.19-én.
4. A Tisztelt Bírónő 2008. december 02-i keltezésű átiratában már intézkedett, megkereste az ORFK főparancsnokát a kérdéses felvételek kiadása ügyében.

A bírónő az iratokban belelapozva, utána nézve, ellenőrizte állításomat majd korrektül elismerte tévedését. Percekkel később egy példán keresztül rámutattam,hogy "az egész magyar ügyészség és nyomozó hivatal így működik sajnos". Ezen kijelentésemet követően a közönség spontán tapssal nyilvánult meg. A tárgyaláson a taps nem helyes magatartás. De emberi érzések szabadultak fel a reggel óta tartó tárgyalás fárasztó, mégis fegyelmezett közönségéből. Ezeknek az embereknek egy részének saját átélt tapasztalata, továbbá objektív képi és videó felvételekkel, tanú vallomások, jogerős bírói ítéletek tükrében alapuló megalapozott álláspontja, hogy 2006. október 23-án 15:30 óra körüli időben a rendőrség rátámadt a békés tüntetőkre az Alkotmány utcában. Az jelenlevőkben a tanúvallomások alapján felerősödött a kiszolgáltatottság és tehetetlenség érzése. Újfent szembesültek, részesei lettek a koholt vád alapján folyó "színjátéknak". A bírónő ezt követően elrendelte a hallgatóság részére a tárgyaló elhagyását, akik belső igazságérzetükre hallgatva ezt megtagadták. Az tárgyalásról készült felvételen a leírtak visszanézhetőek. http://sodi.freeblog.hu/tags/gobl_gyorgy/

Kérem Elnök Úr közbenjárását a projektor használatot illetően. Meglátásom szerint ez teljesen ésszerű kérés, csak belátás, jó szándék kérdése. Ez nem veszélyezteti a bírói függetlenséget. Amennyiben a bíróságnak nem áll rendelkezésére a szükséges technikai eszközök úgy saját úton próbálom előteremteni a berendezést (előző tárgyaláson ott volt, akkor sikerült azonban nem használhattuk).

A megnyugtatásomra való tekintettel kérem soron kívüli intézkedését, és arról e-mailen való tájékoztatásomat.

Sopron, 2009. február 05.

A szebb jövő reményében tisztelettel: Gőbl György
                                                                         vádlott
                                                      9400 Sopron, Szellő utca 7. fszt. 1.