Lopakodó bevándorlás?
Még négymillió magyart kell kiirtani a Világbank elvárása alapján

(olvasónk körleveléből)
   
A Magyar Tudományos Akadémián szeptember 20-25. között nemzetközi tudományos konferenciát tartottak, ahol a szakértok demográfiai és a nemzetközi vándorlással kapcsolatos kérdéseket vitattak meg. Közismert a hazánkban világviszonylatban is egyedülálló és tragikus népességfogyás, ugyanakkor gombamód szaporodnak a lakóparkok, melynek árait nem a magyar átlagkeresethez mérték. A tudományos konferenciára annak reményében látogattunk el, hogy választ találjunk arra a kérdésre, hogy vajon kikre várnak ezek az ingatlanok.

A budapesti Dob utcában lakók mesélték, hogy naponta többször érkeznek Ferihegyrol a repülotéri kisbuszok a környékre, és sábeszdeklit, kaftánt viselo embereket hoznak, nagy csomagokkal. Elhaladván mellettük, az esetek többségében, nem magyar szót hallani. Valószínuleg a véletlennek köszönheto, hogy még egyszer sem láttak a környéken olyat, hogy a repülotéri kisbusz a környékrol sábeszdeklit és kaftánt viselo embereket szállított volna nagy csomagokkal a repülotérre. Emlékezetes, hogy dr. Grespik László korábban, még a közigazgatási hivatal vezetojeként tett nyilatkozatából kiderült, hogy 2000-ben a távoli négymilliós Izraelbol többen akartak nálunk vásárolni, mint a közeli nyolcvanmilliós Németországból.

Ismeretes továbbá, hogy a londoni Jane s kutatócsoport az izraeli kivándorlás célországaként hazánkat jelölte meg. Ismeretes az is ahogy azzal már korábban foglalkoztunk az ingatlanforgalommal foglalkozó szaklapok és más források egybehangzóan állítják, hogy az utóbbi években közel kétmilliárd dollárt fektettek be az izraeliek hazánkban ingatlanokba. Feltuno, hogy a külföldre befektetett izraeli toke Németországban a legnagyobb, de utána második helyen hazánk áll, ami területileg és létszámát tekintve is lényegesen kisebb annál.
   
Ma Budapesten egész városrészek vannak izraeli kézben, az izraeli tulajdonosi háttérrel épülo lakóparkokban pedig a becslések szerint százezrek számára épülnek lakások. Közismert az is, hogy a lakóparki lakások árát nem a magyar pénztárcákhoz mérték. Ráadásul, sajnos tudjuk azt is, hogy világviszonylatban is egyedülállóan magas a népességfogyás, a demográfia helyzete drámainak mondható.

Így jogos a kérdés: Vajon a fent említett ingatlanokban kik laknak, illetve kik fognak lakni? Szintén a fent említettekbol következik, hogy nagyobb annak a valószínusége, hogy nem magyar állampolgárok, hanem inkább izraeliek. Ez pedig azt jelenti, hogy nagyszámú izraeli állampolgár vándorol hazánkba. De vajon mennyi? Megpróbáltam utána járni, hiszen biztos voltam abban, hogy nekem, mint magyar állampolgárnak, jogom van tudni, hogy miközben tragikusan fogyunk, hány izraeli érkezik hazánkba. A Magyar Tudományos Akadémián szeptember 20-25. között nemzetközi tudományos konferenciát tartottak. Az összejövetel elso napja a Magyar Demográfiai Nap is volt egyben, a következo napokon pedig a francia nyelvu demográfusok vitatták meg a nemzetközi vándorlással kapcsolatos gondolataikat. Biztos voltam abban, hogy a magyar tudomány fellegvárában rendezett, hazánk demográfiai és bevándorlási kérdéseivel foglalkozó konferencián meg fogom tudni, hogy hány izraeli állampolgár tartózkodik huzamosabb ideig hazánkban.

De tévedtem. Bármelyik eloadást is hallgattam, az izraeli szó elo sem fordult: A külföldiek hazai ingatlanvásárlásairól megtudtam, hogy a sort a németek vezetik, majd jönnek az osztrákok, hollandok és mások, izraeliek nemhogy az elsok között nincsenek, de nem is említik oket. Próbáltam megkérdezni, hogy van-e valamilyen kimutatás az izraeli tulajdonban lévo lakóparkokról, megtudtam, hogy nincs, de nem is fontos, mert nem számottevo az izraeli toke az ingatlanpiacon kaptam a választ. Egy másik eloadásból kiderült, hogy a hazánkban letelepedni vágyó külföldiek dönto többségükben az elszakított területekrol származó magyarok, pontosan megtudhattam az itt élo vietnámiak vagy afgánok számát, de az izraeliekét nem említették.

Korábban a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának honlapján próbáltam adatokhoz jutni. Mint korábban már említettük, néhány furcsaság figyelheto meg ezen: pontosan felsorolják, hogy hány menekültet fogadtunk be, hányan kértek állampolgárságot, és más hasonló adatokat tartalmaz, feltuno azonban, hogy a hazánkban huzamosabb ideig tartózkodó külföldiek számát nem közli. És még egy: ugyanaz a diagram felsorolja az állampolgárságokat izraeli nincs köztük viszont 40 százalék egyéb állampolgárságot jelöl. Egyébnek feltunoen magas ez a szám. A BM illetékesétol a konferencián megtudtam, hogy azért nem szerepel rajta az izraeli, mert elenyészoen kis számban tartózkodnak csak hazánkban.

Mivel a gyakorlati tapasztalat és a bevándorlási kérdésekkel foglalkozó illetékesek adatai ennyire ellentmondanak egymásnak, nehéz elhessegetni a gondolatot, miszerint titkosan kezelik az izraeli bevándorlók számát. De vajon miért? És miért pont az izraeli adatok a titkosak? Miért tudhatom azt, hogy hány vietnámi akar itt élni, és azt miért nem, hogy hány izraeli? Kénytelen voltam tovább nyomozni, hátha megtudok valamit arról, hogy országunk vezetoi hogyan képzelik a tragikus méretu népességfogyás megállítását, illetve szándékukban álle betelepítéssel pótolni a hiányt. Arra is kíváncsi voltam, hogy amennyiben a betelepítést támogatják, akkor elsosorban milyen ország állampolgáraira gondolnak.

Mivel a legilletékesebb helyen, a Magyar Tudományos Akadémián folyó nemzetközi vándorlással foglakozó konferencián csak annyit tudtam meg, hogy szakembereink általában a bevándorlás mellett vannak, sot többször is elhangzott, hogy a bevándorlás jót tesz nekünk. Megkerestem Kéri Editet, aki egyik szervezoje volt a 2000. április 28-i, a Zrínyi Történelmi Egyesület és a Trianon Társaság bevándorlás elleni tüntetésének.

Kéri Edit elmondta, hogy a tüntetést megelozoen a sajtó foglalkozott azzal, hogy 1,8 millió idegen betelepítése oldaná meg a katasztrofális demográfiai helyzetet. Ezt annak idején a Die Zeit is közölte. Kéri Editnek nem kis nyomozás eredményeként tudomására jutott, hogy az UNESCO demográfiai kérdésekkel foglalkozó osztálya egy több száz oldalas javaslatot készített számunkra ezzel kapcsolatban, amelyben 1,8 millió külföldi betelepítését javasolja . A tüntetést a Miniszterelnöki Hivatal elott rendezték, mivel a javaslat nem került a Parlament elé, hanem a kormány ad hoc bizottságot nevezett ki a Magyar Tudományos Akadémia és a Központi Statisztikai Hivatal munkatársaiból, amelynek feladata volt a tanulmány elemzése. Megtudta, hogy a bizottság 25 emberbol állt. Szintén nem kis nyomozás eredményeként kilencet sikerült azonosítania, némelyik csak kiszivárgott. Az ismertté vált nevek Kéri Edit szerint arra utalnak, hogy a bizottság tagjainak a szíve nem kifejezetten a jobboldali pártokhoz húzott. - De miért nem a magyar parlament foglalkozik a kérdéssel? tette fel a kérdést.

A tüntetésen akkor elmondtam, hogy a magyarság ilyen nagy veszélyben nem volt még. Bankokat, földet, pénzt, mindent, amit elvettek tolünk, vissza lehet szerezni, de, ha kétmillió ember idejön, akkor az nem megy ki. És miért ad hoc bizottságot hoznak létre? Ez rögtönzöttet jelent, amit 365 napon át csöndben csinál 25 ember. Az miért ad hoc?

Érdekes módon Fekete Gyula húsz éve írja, hogy vészesen fogyunk, mégse hoztak létre ad hoc bizottságot, de amikor az UNESCO tanulmánya ideérkezik, akkor azonnal létrejön egy bizottság emlékszik vissza Kéri Edit. - Azt akarják, hogy Amerika sorsára jusson Európa folytatja. - Az akarják, hogy ne legyenek nemzetek, ne legyen nemzeti érzés, ne legyen határ, szabadon mászkálhasson az összes maffiózó. Azok akarnak nekünk demográfiai adatokat javasolni, akik kiirtották az amerikai oslakosságot? Olyannyira, hogy Kalló Zoltántól tudomásom van egy kanadai néptánc fesztiválról, ahol minden ott lakó felléphetett, csak az indiánok nem.

Kéri Edit elmondta azt is lapunknak amit több más forrás is megerosít - hogy a Világbank szerint elég, ha 6-7 millióan vagyunk. Sot, Horn Gyula egy lakossági fórumon a Fészek Klubban, ahol - több tanú is állítja - azt mondta, hogy Brüsszelben már 1996-ban megmondták nekünk, hogy elég 6 millió magyar mondja Kéri Edit.

Az említett tüntetésen idosebb Fekete Gyula író, közgazdász is beszédet mondott. Gondolatait a tüntetésrol kiadott videokazettáról ismerhetjük meg. Fekete Gyula szerint a hazai népességfogyás gyorsításának gondolata 56 után vetodött fel, akkor az egyetlen párt kiadta a jelszót: Nem kell ennyi gyerek! Minél több gyerek van ugyanis szerintük, annál kevesebb pénze marad a családnak. Az agitprop munka segítette a magyarok irtását, ugyanúgy, ahogy ma teszi ezt a média nagy része. Sikerrel jártak: a népesség számához viszonyítva 1962-re nálunk született a legkevesebb gyerek.

Az ismert közgazdász és író elmondta a tüntetésen, hogy már 1958- ban elkezdodött a népesség fogyása, 1981 óta 700 ezerrel több koporsó kellett, mint pólya. Az azóta eltelt idoszakban a regisztrált abortuszok száma 7 millió volt. Annyi életet pusztítottak el ez ido alatt, amennyi 80 Hirosimának felel meg. Alig emelte fel valaki a szavát ez ellen.

*** www.nemzetihirhalo.hu