| BELFÖLD : Egy következmények nélküli séta - Nyílt levél Fricz Tamás politológusnak |
Egy következmények nélküli séta - Nyílt levél Fricz Tamás politológusnak
postánkból 2009.04.19. 14:16
Olvasom a Magyar Hírlap 2009. április 16-i számában az Ön álláspontját a keddi tüntetéssel kapcsolatban: "Sem a Jobbikot, sem a Gárdát nem hívtuk a rendezvényre." Továbbá: "A leghatározottabban elválasztják magukat a pártoktól, és továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy kezdeményezésük civil összefogás." ...Nem, kedves Fricz Tamás, ők komolyan gondolják, hogy a nemzetnek a társadalom bizalmát élvező népképviseletre van szüksége! Mi, gárdisták ezért maradtunk a Kossuth téren, ahol az EGYETLEN olyan intézmény ülésezett, mely az adott kérdésben döntési jogkörrel bírt! Ezért szerettünk volna a patkóban ülők szemébe nézni! És ezért nem bánjuk sem a könnygázt, sem a tonfával elszenvedett ütéseket, hiszen mi, a Magyar Gárda gárdistái tisztában vagyunk azzal, hogy a könnyebb út az Alkotmány utcából Sándor-palotához visz, a nehezebb, de egyetlen járható út viszont csakis előrefele, a vasrácsokon és rendőrsorfalon át a Kossuth térre vezet.
Az alábbi levélhez nem kell kommentár!
Egy következmények nélküli séta - Nyílt levél Fricz Tamás politológusnak
2009. Április 19. magyargarda.hu
Tisztelt Fricz Tamás!
Olvasom a Magyar Hírlap 2009. április 16-i számában az Ön álláspontját a keddi tüntetéssel kapcsolatban: "Sem a Jobbikot, sem a Gárdát nem hívtuk a rendezvényre." Továbbá: "A leghatározottabban elválasztják magukat a pártoktól, és továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy kezdeményezésük civil összefogás." És nagyot csalódom Önben! Először is felteszem magamban a kérdést: vajon Ön szerint mit jelent a "civil összefogás"? A Wikipedia szerint "a civil társadalom egy olyan elméleti színtér, ahol az egyéni érdekek, célok és értékek megosztása kollektív módon történik és ahol az egyes szervezetek az államtól, a családtól vagy a piactól elkülönülnek. A civil társadalom az állam és a piac intézményeinek háttérstruktúráin túl működő társadalom alapjait képező önkéntes szociális és polgári szervezetek és intézmények összességéből áll." Úgy gondolom, a Magyar Gárda mint önkéntes szerveződésű mozgalom ugyanolyan része ennek a civil társadalomnak, mint a különféle szakszervezetek, klubok, polgári körök, közhasznú szervezetek és alapítványok valamint még számtalan egyéb társaság. Akkor miért is kellett volna akár a Hősök terére akár az Alkotmány utcába szóló "meghívóval" rendelkeznünk? A Hősök terén a láthatósági mellényt viselő rendezőkkel remek viszonyban voltunk, a kitikkadt szervezőkkel saját vizünket osztottuk meg. Egyetlen ellenséges hangot nem hallottunk sem a demonstrálók, sem a szervezők részéről, így egyértelmű, hogy a Magyar Gárda is befogadott részese ennek a civil összefogásnak.
Javaslom, tekintsük át a kormányváltást és a Magyar Gárda ezzel kapcsolatos lépéseit időrendi sorrendben. Nem kell megijedni, az egész színjáték villámgyorsan, kevesebb mint egy hónap alatt lezajlott. Az alábbi tények is nyilvánvalóvá teszik az Ön számára, hogy a Magyar Gárda a kormányváltás első pillanatától kezdve mind szavaiban mind tetteiben egy előrehozott választások mellett állt ki. Lássuk a kronológiát:
2009. március 21.: Gyurcsány Ferenc az MSZP kongresszusán bejelenti, hogy meg kíván válni a kormányfői poszttól. Ezen a napon Mozgalmunk honlapján (www.magyargarda.hu) az alábbi közleményt jelentettük meg:
"Adjon az Isten!
Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki székből történő távozása felrázta a magyar közvéleményt. A mai napon még nem tudni, hogy a távozás konstruktív bizalmatlansági indítvány vagy a miniszterelnök lemondása keretében történik meg. A Magyar Gárda azonban kitart amellett, hogy a magyar törvényhozás jelenlegi összetétele nem tükrözi a mai magyar társadalom valódi véleményét, így ez az Országgyűlés nem választhat a nemzet valódi akaratának megfelelő miniszterelnököt.
A Magyar Gárda mint a legelismertebb hazafias mozgalom átérzi a többségi társadalom természetes igazságérzetét és ennek megfelelően követeli, hogy az Alkotmány 28. § (2) bekezdésének megfelelően az Országgyűlés mondja ki önmaga feloszlatását, továbbá kéri a Köztársasági Elnök urat, hogy az Alkotmány 28. § (6) bekezdését alkalmazva az Európai Parlamenti választásokkal egy napra, 2009. június 7-re általános országgyűlési választásokat írjon ki.
Ezen követelésünket, kérésünket gárdistáink, és pártolóink az esetlegesen kialakuló spontán, békés demonstrációkon jelenlétükkel nyomatékosítják.
Szebb jövőt!"
2009. március 25.: Sólyom László köztársasági elnök a közszolgálati televíziónak és rádiónak adott nyilatkozatában kijelenti: "Ma már olyan a helyzet, hogy csak egy előrehozott parlamenti választás adhat esélyt arra, hogy egy stabil, széleskörű felhatalmazással rendelkező kormány tudjon felállni."
2009. március 26.: A Magyar Gárda félpályás útlezárásokat hirdet meg az előrehozott választásokért. A tiltakozó akciók napokig folynak. A demonstráción gárdistáinkat az autósok túlnyomó többsége szimpátiájáról biztosítja.
2009. április 2.: Honlapunkon bejelentjük, hogy a Magyar Gárda formaruhában vesz részt a Civil Összefogás Fórum április 5-re meghirdetett tüntetésén, melyen az Országgyűlés feloszlatásáért és új választások kiírásáért demonstrálunk.
2009. április 5.: "Nyugodtan csatlakozhat bárki a virágvasárnapi tömegtüntetéshez a Hősök terén - mondta el Fricz Tamás az MNO-nak." (forrás: http://mno.hu/portal/627530) A demonstráción kétszázötvenezer fő vesz részt, köztük gárdistáink kb. négyszázan. Ezután a Magyar Gárda átvonul a Kossuth térre, ahol viszont nem vállal közösséget a rendőrség elleni erőszakos fellépést előre vetítő szónokkal.
2009. április 14.: Az illegitim, azaz a társadalom bizalmát nem bíró Országgyűlés a délután folyamán konstruktív bizalmatlansági indítvány keretében Gyurcsány Ferenc helyett Bajnai Gordont választja miniszterelnöknek. Közben a Civil Összefogás Fórum által meghirdetett tüntetésen felszólal több ellenzéki képviselő, a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt tagjai mellett Wittner Mária, 1956-os szabadságharcos, a Magyar Gárda védnöke és zászlóanyja, a Fidesz képviselőcsoportjának tagja is. Vona Gábor a demonstrálók jelentős részének felhívására a Magyar Gárda Egyesület elnökeként (az Ön állításával szemben nem a Jobbik elnökeként, ezt Vona Gábor kétszer is kiemelte) felszólal a rendezvényen. Az Ön felhívására pedig a demonstrálók egy része elindul a Sándor-palotához, hogy rávegye a köztársasági elnököt az előrehozott választások kiírására.
És itt álljunk meg egy pillanatra, tisztelt Fricz Tamás! Ez a lépés vajon mire volt jó? Politológusként Önnek tisztában kell(ene) lennie azzal, hogy mikor, milyen körülmények között van lehetősége a köztársasági elnöknek kiírni parlamenti választásokat! Segítek: az Alkotmány 28. § (2) bekezdése szerint az Országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is.
Az Alkotmány 28. § (3) bekezdése pedig kimondja, hogy a köztársasági elnök a választások kitűzésével egyidejűleg feloszlathatja az Országgyűlést, ha
a) az Országgyűlés - ugyanazon Országgyűlés megbízatásának idején - tizenkét hónapon belül legalább négy esetben megvonja a bizalmat a Kormánytól, vagy
b) a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg.
Ebből az következik, hogy a köztársasági elnök előre hozott választásokat csak akkor írhat ki, ha az Országgyűlés feloszlatta önmagát, illetve ha nem képes hosszú távra vagy az ország érdekének megfelelő gyorsasággal kormányt, kormányfőt választani.
Ismét felteszem a kérdést: ez a lépés vajon mire volt jó? A Civil Összefogás Fórum előrehozott választásokat szeretne. A Magyar Gárda szintén. A köztársasági elnök szerint is ez az ország érdeke. Mi szükség volt erre (az Ön szavaival élve) a következmények nélküli átvonulásra? Mi történt a Sándor-palotánál? Két, teljesen egyetértő fél vállon veregette egymást, a köztársasági elnök kijelentette, hogy az Alkotmány értelmében nincs lehetősége előrehozott választásokat kiírni, majd "megunták és hazamentek". Vajon ezért ment kétszázötvenezer ember a Hősök terére virágvasárnap? Vajon ezért ment munkanapon csaknem harmincezer ember éves szabadságát erre pazarolva, iskolai előadását később pótolva, idősek esetén akár fizikai megterhelést, fáradságot sem kímélve a Kossuth térre illetve az Alkotmány utcába?
Nem, kedves Fricz Tamás, ők komolyan gondolják, hogy a nemzetnek a társadalom bizalmát élvező népképviseletre van szüksége! Mi, gárdisták ezért maradtunk a Kossuth téren, ahol az EGYETLEN olyan intézmény ülésezett, mely az adott kérdésben döntési jogkörrel bírt! Ezért szerettünk volna a patkóban ülők szemébe nézni! És ezért nem bánjuk sem a könnygázt, sem a tonfával elszenvedett ütéseket, hiszen mi, a Magyar Gárda gárdistái tisztában vagyunk azzal, hogy a könnyebb út az Alkotmány utcából Sándor-palotához visz, a nehezebb, de egyetlen járható út viszont csakis előrefele, a vasrácsokon és rendőrsorfalon át a Kossuth térre vezet.
Bízom abban, hogy előbb-utóbb Ön és az Önt követők is belátják ennek igazságát.
Budapest, 2009. április 18.
Üdvözlettel:
Kiss Róbert
a Magyar Gárda főkapitánya
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
