A zsidók föloszlatnák a Tettrekészt

Kárpát-medence

2009, május 22 - 13:53

Jövőnk.info

Morvai Krisztina a TMRSZ szerepéről
2009.05.21 Jobbik.hu

A 2006. őszi tömeges rendőri brutalitások, emberi jogi jogsértések kivizsgálására létrejött Civil Jogász Bizottság egyik alapítójaként igen nagyra értékeltem azt a felhívást, amelyet Szima Judit Bizottságunk sajtótájékoztatóján tett meg, 2007. március 15-re készülődve, amikor tartani lehetett attól, hogy a hatalom újra vérbe fojtja az utcai rendezvényeket. Ekkor szólította fel az ország összes rendőrét, hogy a továbbiakban tagadják meg a bűncselekményt megvalósító parancsot, és ne alkalmazzanak jogellenes erőszakot a gyülekezési jogukat gyakorló állampolgárokkal szemben.

Sajnálatos módon a magyar rendőrség részéről kizárólag Szima Judit személyesen és a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete tett és tesz erőfeszítést annak érdekében, hogy a rendőrség társadalmi megbecsülése helyreálljon a 2006. őszi tragédia után. A rendőrség vezetése ugyanis - szégyenszemre - mind a mai napig nem kért bocsánatot a jogaikban, méltóságukban, testi épségükben súlyosan megsértett magyar emberektől, nem tisztázta, hogy mi is történt, nem vonta felelősségre a felelősöket és nem kártalanította az áldozatokat. Mi több, a rendőri jogsértések - nyilvánvaló politikai utasításra - ma is rendszeresek és súlyosak a kormány gyalázatos tevékenysége ellen fellépőkkel, tiltakozó szavukat az utcán hallatókkal szemben.

A TMRSZ két irányból is csapást mér a jelenlegi hatalom terveire s kiszolgálóikra. Megmutatja, hogy létezik tényleges munkavállalói érdekvédelem, a tisztességes munkát végző, s ráadásul még szakszervezetbe is tömörülő, hazájuk ügyeiben megszólalni kívánó dolgozó emberek felemelhetik a fejüket, önbecsülést és méltóságot nyerhetnek. Az ilyesmi a globális tőke érdekeit kiszolgálók számára olyan, mint ördögnek a tömjénfüst. S második "csapásként" a TMRSZ bizonyítani kívánja, hogy a rendőröket és a civileket nem lehet hosszú távon egymás ellen haragítani, s a politikai elnyomás jogellenes, bűnös kiszolgálásához a magyar rendőrökre nem számíthat maradéktalanul a diktatúra. Ez a két csapás valóban fájó, szinte páratlan erejű a "rendszerváltás" utáni Magyarország történetében. Nem véletlen, hogy a hatalomhoz és a hazánkat felvásárlókhoz hű erők minden eszközzel támadják a TMRSZ-t.

A TMRSZ tevékenységét, honlapját, nyilatkozatait ismerők számára egyértelmű: a szervezet nem politizálni kívánja a rendőrséget, hanem ellenkezőleg: depolitizálni. Más szavakkal: oda hatni, hogy a magyar rendőrség ne elvtelen, jogtipró kiszolgálója legyen bizonyos politikai erők - végső soron a Magyarországot gyarmattá tenni kívánók - érdekeinek, hanem az irányadó nemzetközi emberi jogi és egyéb normáknak, jogszabályoknak alárendelten, szakmai alapon működjön. A rendőrségnek nem az a dolga, hogy az ország gyarmati sorba taszítása, az emberek koldusbotra juttatása ellen tiltakozókat hatalmas erőket felvonultatva megfélemlítse, megalázza és jogaikat sárba tapossa, hanem az, hogy a magyar embereket, különösen a falvak, a vidék lakosságát az elviselhetetlen mértéket öltő bűnözéstől megvédje, közrendet, közbiztonságot teremtsen.

Szima Judit, a TMRSZ főtitkára

A TMRSZ minden általam ismert eddigi tevékenysége ezt a célt, azaz a rendőrség politikamentességének elérését, szakmaiságának erősítését szolgálta. Szemben a politikai kézivezérléstől szabadulni láthatóan nem tudó rendőri vezetéssel, a TMRSZ meggyőződésem szerint a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok talaján áll. Büntetőjogászként különösen fontosnak tartom, hogy elkezdődjön egy tudatos szakmai munka, amelynek eredményeként Magyarországon megszűnik az emberek teljes kiszolgáltatottsága a bűnözéssel szemben, s színvonalas bűnmegelőzési és bűnüldözési stratégia alakul ki és valósul meg. Ez nem politikai, hanem szakmai kérdés, s örvendetes dolog, ha minél nagyobb számban vannak olyan rendőrök, akik szakmai tapasztalataikat és szakismeretüket a magyar emberek biztonságának szolgálatába kívánják állítani, s részt vennének, részt vesznek egy színvonalas szakmai munkában. Semmiféle akadályát nem látom annak, hogy tapasztalt rendőrök szakmai tanácsokat adjanak egy vagy több politikai pártnak, s előmozdítsák a törvényesség, a rend, a bűnözéssel szembeni határozott fellépés ügyét.

Hasonlóképpen nincs akadálya annak, hogy a munkavállalói jogok iránt elkötelezett szervezet a jelenleg teljes kiszolgáltatottságban élő magyar munkavállalók érdekében szövetségre lépjen olyan pártokkal, amelyeknek szívügye a tisztességes munkából élő emberek munkajogi védelme. A munkavállalói jogok az Európai Unióban folyamatos figyelem tárgyát képezik - kivéve sajnos Magyarországot, ahol a tisztességes munkából élők a "rendszerváltozás" vesztesei.

A TMRSZ másik fő területe, a bűnmegelőzés és az áldozatvédelem az Európai Parlament következő ötéves munkatervében kiemelt helyen szerepel, a Jobbik ezt a kérdéskört elsőrangú fontosságúnak tekinti. Rendkívül szomorúnak tartom, hogy a mai magyar politikai pártok közül egyedül a Jobbik fogadta el a TMRSZ megkeresését s ajánlotta fel együttműködését a közös célok, elsősorban a rend és a közbiztonság megteremtése, a munkavállalói érdekvédelem hatékony szabályozása érdekében.

Jó lenne, ha az együttműködést elutasító pártok számot adnának arról, hogyan kívánnak a tapasztalt rendőrök szakmai tanácsai nélkül rendészeti programot alkotni, végre közrendet, közbiztonságot teremteni? Vagy esetleg ilyesmi nem is szerepel a terveik között, csak a valódi változást akaró erőkkel szembeni állandó gyalázkodás?

A rendészeti igazgatás, Draskovics úrral az élen, valamint a rendőri vezetés eddig a tüntetők fegyelmezésére, megfélemlítésére helyezte a hangsúlyt. Ebből állt állítólagos "szakmai" tevékenységük.

Eljött az idő, hogy a rendőrség rendeltetésszerűen, valóban szakmai, és ne politikai, illetve jogállami, és ne önkényes alapon működjön. Bízom benne, hogy a TMRSZ az Európai Unió számos más független rendőr szakszervezetével szövetségben hitet, reményt és szakmai útmutatást ad a jogfosztottságtól megfáradt munkavállalóknak és a rendre, közbiztonságra vágyóknak, illetve az utóbbiakat képviselő pártoknak. Ennek reményében kérem a hivatásukat és hazájukat szerető magyar rendőröket, hogy erősítsék a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetét, a magyar politikai pártokat pedig arra biztatom, hogy a Jobbikhoz hasonlóan kössenek szakmai együttműködési szerződést ezzel a példamutató szervezettel.

Bízom benne, hogy előbb-utóbb megszűnik a démonizálása, veszélyesnek nyilvánítása mindazon szervezeteknek és személyeknek, akik Magyarország függetlenségéért, a magyar emberek méltóságáért szállnak síkra. Ennek reményében ígérem, hogy a Jobbiknak az Európai Parlamentbe jutása esetén mindent megteszek mind a munkavállalók jogainak védelméért, mind a bűnözés elleni hatékony fellépésért. Mindkét területen alapozni fogok a TMRSZ szakmai tudására és tapasztalataira, remélhetőleg Szima Judittal együtt harcolva az igazságosságért és az emberi méltóságért.

Dr. Morvai Krisztina büntetőjogász
a Jobbik EP listavezetője

Kizárták a Jobbikkal barátkozó rendőrszervezetet
2009. május 20. 11:06 FigyelőNet-összeállítás

Kizárta tagszervezetei sorából a Munkástanácsok Országos Szövetsége a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetét (TMRSZ). A szervezetet heves bírálat érte a pártok és a rendőrszakszervezetek részéről is, hogy egyezséget kötött a Jobbikkal. Draskovics vizsgálódik.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke indokolásában elmondta: a TMRSZ a 2005-ös csatlakozás óta folyamatosan vitatta a konföderáció belső szabályzatát, de erősítette a kizárást az is, hogy a Tettrekész honlapján rendre jelentek meg a társadalmi normákat durván áthágó megnyilatkozások, mint például az, hogy Magyarországon nem lehetőség, hanem kötelesség antiszemitának lenni.

Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezetek Szövetségének vezetője pedig a lapban súlyos problémának nevezte, hogy egy rendőrszakszervezet politikai mozgalomhoz kötődik, mert ez diktatúra kialakulásával fenyeget.

A rendőrség működését veszélyeztetik

Veszélyeztetheti a rendőrség működését a Jobbik Magyarországért Mozgalom és a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének (TMRSZ) együttműködési megállapodása - jelentette ki a Független Rendőrszakszervezet (FRSZ) főtitkára.

A rendőrségen belül olyan szakszervezet alakult, amely a szélsőjobbhoz, a Jobbik Magyarországért Mozgalomhoz kötődik.

A TMRSZ és a Jobbik arról állapodott meg, hogy a TMRSZ aktívan részt vesz a Jobbik rendészeti programjának kidolgozásában, a Jobbik pedig figyelembe veszi a TMRSZ javaslatait - mondta Pongó Géza. Kijelentette: a TMRSZ már megalakulásakor a szakszervezeti etikától távol álló magatartást tanúsított, rombolta a többi szakszervezet - így az FRSZ - munkáját.

Mostanra a TMRSZ megerősödött, és szélsőjobboldali erőkhöz csatlakozott, amely a rendőrség működését veszélyeztetheti. Ez már nemcsak szakszervezeti-etikai kérdés, hanem nemzetbiztonsági szempontból is vizsgálni kellene. Kérdéses, hogy miként fog fellépni például a Magyar Gárda ellen az a rendőr, aki maga is eszmeiségében ezt pártolja - mondta.

Emlékeztetett rá: rendőr nem lehet párt tagja, tisztségviselője, nem politizálhat, ugyanakkor Szima Judit, a TMRSZ főtitkára a Jobbik EP-listájának negyedik helyén szerepel. Az a legkevesebb, hogy a rendőrség vezetésének és a kormányzatnak lépnie kellene a TMRSZ ügyében.

A pártok is kiakadtak

A Fidesz szerint a demokratikus működés garanciája az, ha a rendőrség minden szinten és minden módon távol tartja magát a politikától - közölte Lázár János, a Fidesz rendvédelmi munkacsoportjának vezetője kedden.

A júniusi európai parlamenti választáson induló Jobbik Magyarországért Mozgalom és a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (TMRSZ) hétfőn kötött együttműködési megállapodást, amely szerint a párt a jövőbeli politikai programjaiban a TMRSZ javaslatait is figyelembe véve dolgozza ki a rendészeti kérdések megoldását.

Magyarországon nem engedhető meg többé, hogy a pártpolitika direkt módon része vagy befolyásolója legyen a közhatalom gyakorlásának; ezt az alkotmány is szigorúan tiltja - hangsúlyozta Lázár János.

Kedden az SZDSZ-es Gusztos Péter is úgy vélte, hogy az együttműködésnek a rendőrség vonatkozásában komoly nemzetbiztonsági kockázata lehet.

Draskovics vizsgálatot kért

Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter még hétfőn utasítást adott annak vizsgálatára, hogy az együttműködés tartalma összhangban áll-e a rendőri munka politikamentességét garantáló szabályokkal.

Kapcsolódó írások
   Megrongálták a Jobbik irodáit
   Szélsőjobbal az EP-be?
   Szélsőjobb a rendőrségen belül?
   90 ezerért szabadult a Jobbik gyöngyösi elnöke

1. A TMRSZ vállalja, hogy a Párt programjának rendészeti jellegű és a munkavállalók helyzetét javító, koncepcionális jellegű programjának a kidolgozásában aktívan részt vesz. Ennek során konkrét javaslatokat terjeszt a Párt érintett munkacsoportja (kabinetje) elé, véleményezi a Párt ezen tárgyú koncepcionális elképzeléseit.
2. A TMRSZ vállalja, hogy az együttműködés aláírását követően a Párt rendészetet érintő programpontjainak az ismertetését – szigorúan szakmai-jogi és nem politikai tekintetben -, saját médiafelületein folyamatosan megjeleníti a tagsága tájékoztatása céljából.
3. A TMRSZ vállalja, hogy felkérés esetén szakembereket delegál azon Párt-szakértői testületekbe, amelyek a rendészeti, vagy a munkavállalói program kidolgozását kapják feladatul.
4. A TMRSZ vállalja, hogy a fenti tevékenységével kapcsolatos költségeit és készkiadásait maga viseli, a Párttól ezért semmilyen ellenszolgáltatást nem kér, illetve nem fogad el.
5. A TMRSZ vállalja, hogy felkérés esetén megfontolás tárgyává teszi – az erre illetékes testület döntéséig -, hogy az együttműködésben vállalt célok elérése hatékonyságának növelése érdekében - a társadalom jelentős részének szemében meglévő „elismertségi tőkét” a Párt rendészetet érintő programjának (és ezen belül a TMRSZ törekvésének) minél szélesebb körű társadalmi elfogadottsága érdekében a Párt rendelkezésére bocsáthatja alkalmanként. Ennek során – az ilyen jellegű rendelkezésre bocsátás esetén - az „elismertségi tőkét” jelentő személyek minden esetben, mint magánszemélyek vesznek részt a Párt programjának megvalósítását megalapozó megmérettetéseken.

1. A Párt vállalja, hogy a Preambulumban megfogalmazott rendészeti, illetve munkavállalók jogait érintő társadalmi problémák megoldását a TMRSZ szakértőinek a bevonásával kívánja orvosolni. Ennek során a Párt figyelembe veszi a TMRSZ javaslatait, és lehetőség szerint azokat beépíti a különböző választási programjaiba.
2. A Párt vállalja, hogy egy-egy sikeres országgyűlési, vagy Európa Parlamenti képviselői választást követően az esetlegesen kibővülő lehetőségei birtokában is törekedni fog az együttműködési megállapodás tárgyát képező, a Felek által közösen meghatározott céloknak a megvalósítására.
3. A Párt vállalja, hogy amennyiben az országgyűlési választások eredménye alapján a Párt kormányalakító párt lesz, törekedni fog a rendészeti, illetve a munkavállalói jellegű tárcák megszerzésére, illetve az abban való erőteljes befolyás megszerzésére. Ennek megvalósulása esetén a Párt az esetleges koalíciós tárgyalások sarkalatos pontjaként kezeli az alábbi konkrét programpontok megvalósítását:

• önálló rendészeti minisztérium létrehozása;
• az erőszakos jellegű bűncselekmények büntetési tételeinek jelentős szigorítása, különös tekintettel a „hivatalos személy elleni erőszak”, és a „közfeladatot ellátó személy elleni erőszak” bűncselekmények büntetési tételeire, valamint az ilyen cselekményeknél pszichikai bűnsegédként tevékenykedő személyek büntethetőségének bírósági gyakorlati alkalmazása elősegítésére;
• a büntetés-végrehajtási rendszerben a fogva tartottak jogait szabályozó rendszer-elemek alapos felülvizsgálata azon koncepció mentén, amely a büntetésnek a nevelő hatása mellett az elrettentés célját az eddigieknél lényegesen hatékonyabban valósítja meg;
• a kirívóan társadalomellenes, emberi élet kioltásával járó erőszakos jellegű bűncselekmények utóbbi időben történő felszaporodására tekintettel a Párt megvizsgálja  

•  az Alkotmányban a halálbüntetés visszaállításának,

• a rendészeti szervek vezető-kiválasztási rendszerének alapos felülvizsgálata azon koncepció mentén, hogy a szakmaiság, az emberi rátermettség, és a magyar nemzet tisztességes többsége érdekeinek figyelembevétele legyenek ez elsődleges szempontok a vezetővé választások során;

• a vezetői kinevezések határozott időre, főszabály szerint 5 évre szóljanak, leváltásuk csak megfelelő szakmai-jogi indokok alapján legyen lehetséges a vezetői megbízatásuk idején,
• a megüresedett vezetői helyek minden esetben pályáztatás útján kerüljenek betöltésre,
• a vezetővé kinevezés jogszabályi feltételéül megkövetelt szakmai gyakorlati követelményszint jövőbeli meghatározását a Felek az alábbiak szerint tartják szükségesnek:

• a pályázatok elbírálása során a helyi, területi, és a központi szervek vezetőinek kiválasztása során az érdekképviseleti szervek, a megfelelő szintek, azaz a helyi, a területi és a központi szerv székhelye szerint illetékes önkormányzat erre a célra delegált tagja, továbbá a területileg illetékes ügyészség a beérkezett összes pályázatot értékelhesse a pályázó előzetes beleegyezése alapján (pályázati kiírás feltétele a külsős értékeléshez való hozzájárulás),
• a pályázatok elbírálása során a munkáltató köteles figyelembe venni a külsős szervezetek véleményét, úgy, hogy ha egy jelölt kinevezésével szemben foglal állást a külsős szervezetek többsége, azt a jelöltet a munkáltató nem nevezheti ki,
• a rendőrség vezetőjének státusza vonatkozásában a Párt törekedni fog arra, hogy az országos rendőrfőkapitány állami vezetőnek minősüljön, az ezzel kapcsolatos jogszabály-módosításokra javaslatot tesz,
• A Párt törekedni fog arra, hogy az országos rendőrfőkapitány csak az Országgyűlésnek tartozzon felelősséggel, évenkénti beszámolási kötelezettség formájában, utasítás adási jogkörrel pedig csak minősített időszakban a Köztársasági Elnök, vagy az Alkotmány minősített időszakban működő testülete élhessen irányában,  

• a rendészeti vezetők 1990. előtti időszakra vonatkozó teljes szakmai és politikai átvilágítása;
• a rendészeti vezetők 1990. utáni nemzetbiztonsági átvilágítását lehetővé tevő jogszabály megalkotása, a magyar nemzet érdekeinek védelme tükrében;
• a Magyar Köztársaság Rendőrsége, és más fegyveres, rendvédelmi szervezetek hivatásos állományával szembeni felvételi követelmények egységes, diszkriminációmentes felvételi követelményének megalkotása;
• a rendészeti hatáskörök civil szférába történő privatizálásának azonnali leállítása és „reprivatizálása”;
• a rendészet területén dolgozó végrehajtói állomány részére – a költségvetési lehetőségek figyelembe vétele mellett – privilegizált illetményemelés megvalósítása minden évben, de legalább 4 éven keresztül, amelynek során a rendészet területén dolgozó végrehajtói állomány az állami szféra alkalmazottainak járó emelésen túl további 10 %, azaz tíz százalék többletemelést biztosít a rendészeti dolgozók számára;
• a hivatásos állomány vonatkozásában kedvezményes hitellehetőségek kidolgozásának elősegítése az állami kezességvállalás előtérbe helyezésével, illetve növelésével, keret megállapodások ösztönzése a pénzintézetekkel a hivatásos állomány lakáshoz jutásának elősegítésére,
• az 1-4 ezer közötti lélekszámú településeken –ahol még nincs rendőrőrs, vagy rendőrkapitányság - legalább 4 fő kmb. státusz és annak anyagi fedezete biztosítása a Rendőrség számára;
• az ezer fő alatti lélekszámú településeken 2 fő kmb. státusz és annak anyagi fedezete biztosítása a Rendőrség számára;
• a fenti „Kmb.-program” megvalósítása érdekében címzett támogatás lehetőségének megteremtése az érintett önkormányzatok számára, önkormányzatonként 4 db szolgálati lakás, vagy 4 db lakást tartalmazó társasház építése céljából, amelynek összege 500 Euro/négyzetméter és legfeljebb 3 szobás összkomfortos, és legfeljebb 75 négyzetméter alapterületű lakás megépítése esetén adható;
• a fenti „Kmb.-program” megvalósítása érdekében 2010-2014. között az országban meglévő és felújításra szoruló összes Kmb.-Iroda felújítása, a kor követelményének megfelelő irodaberendezés és gépjárműpark biztosítása;
• a fenti „Kmb.-program” megvalósítása érdekében az újonnan létrejövő Kmb.-Irodák megépítése, lehetőség szerint a lakásprogrammal összeegyeztetve (például társasház építése esetén a lakóhely és a Kmb-Iroda egy helyre telepítésével);
• a rendészeti szervek struktúrájának felülvizsgálata, az „irodai státuszok” „végrehajtói státuszokká” való átkonvertálása szükségességének megvizsgálása;
• a teljes illetményrendszer felülvizsgálata, különös tekintettel a tiszthelyettesi illetményrendszer mértékének a tiszti illetményrendszerhez való közelítésére;
• a rendészeti szervek szakmai munkáját nehezítő, a valóságot hamis bemutatásra kényszerítő statisztikai szemlélet, továbbá a dolgozó és tisztességes lakosság vegzálására alkalmas bírságolási-kényszer elemeinek elvetése, az ezzel kapcsolatban munkavállalói hátrányt szenvedett dolgozók sérelmének rövid időn belüli orvoslása;
• a rendészeti szervek munkavállalói körében működő érdekképviseleti szervek hiteles taglétszám-nyilvántartása rendszerének megteremtése;
• a 2002-2010. között a Rendőrségtől „méltatlanság”, vagy „fegyelmi jogkörben” hozott döntések miatt eltávolított személyek esetei - kérelemre történő - felülvizsgálatára a TMRSZ részvételével eseti szakértői bizottság felállítása, ennek jogszabályi háttere megteremtése;
• a rendészeti szervek munkavállalói rekreációs jellegű üdültetése feltételeinek biztosítása a meglévő és erre a célra alkalmas ingatlanvagyon egy része kezelési jogának hosszú távra (legalább 20 évre) történő átadása a TMRSZ részére, az ország legalább 3, rekreáció és idegenforgalmi tekintetben frekventált helyén, amelynek működési költségei fedezésére a Párt – kormánytényezővé válása esetén – pályázati rendszerben lehetőséget biztosít;
• A Magyar Állam tulajdonában lévő, vagy a rendőrség kezelésében, illetve tulajdonában lévő, kihasználatlan földterületi ingatlanok építési övezetbe bevonása lehetőségének megvizsgálása, ennek eredményessége esetén a területet rendőrcsaládok életkörülményei javítására alkalmas telkekre osztani, és a telkek – piaci árnál jóval kedvezőbb áron történő – vevői körének kijelölésére döntési jogkörrel létrehozott Alapítvány létrehozása, amely Alapítvány kuratóriumában a TMRSZ-nek 51%-os szavazati mértéket, vagy vétójogot biztosít az Alapítvány alapító okirata;
• a rendészeti szervek hivatásos állományú munkavállalói alkotmányos jogai korlátozásának felülvizsgálata, elsősorban a másodállás vállalása lehetőségének konkrét szabályozása és az ezzel kapcsolatos esetleges vezetői visszaélések lehetőségének minimalizálása, a közszereplés korlátainak lebontása, a korlátozott sztrájkjog lehetőségének biztosítása;

1. A Felek törekednek arra, hogy a vállalások megvalósítását lehetővé tevő körülmények megteremtődjenek. Ennek során az együttműködési megállapodás aláírását követően szakmai-jogi és munkavállalói-jogi jellegű kérdésekkel kapcsolatos nyilatkozataikat lehetőség szerint – de nem kötelező jelleggel - egymással is egyeztetve teszik meg.
2. A Felek kötelesek tartózkodni az együttműködő fél közvélemény előtti rossz színben feltüntetésétől, egymás nyilatkozatait, programpontjait lehetőség szerinti saját nyilatkozataikban a jogszabályi lehetőségek keretein belül támogatják.
3. A Felek tudomásul veszik, hogy a rendészeti szakszervezetként működő TMRSZ konkrét politikai állásfoglalásokat nem tehet közzé, és csak olyan jellegű kérdésekben nyilvánulhat meg a Párt programpontjai vonatkozásában, amely a munkavállalókat érintő, elsősorban szakmai-jogi jellegű állásfoglalásnak minősíthető.
4. A Felek jelen együttműködési megállapodást határozatlan időre kötik meg, az abban foglaltak megvalósulását rendszeresen, de évente legalább egy alkalommal együttesen kiértékelik és szükség szerint egyhangúlag a megállapodást bővíthetik, vagy szűkíthetik. Az együttműködési megállapodás felmondását a Felek bármelyike 30 napos felmondási idővel gyakorolhatja.
5. A megállapodásból eredő esetleges vitás kérdések rendezésére a Felek a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki.