Csath Magdolna: Kibújt a szög a zsákból
A gazdaságról magyarul

Előbb-utóbb minden kormányjavaslatról kiderül az álságosság, a hátsó szándék. Legutóbb ez a családi támogatások megkurtítása esetén vált nyilvánvalóvá. Mert mi is volt az eredeti érvelés a családi pótlék befagyasztása, valamint a gyes és a gyed időtartamának lerövidítése mellett? Az, hogy ezzel is a költségvetési hiány csökkentéséhez akar hozzájárulni a kormány. Mostanra azonban kibújt a szög a zsákból. Bajnai Gordon ugyanis kibökte, hogy valójában ennek a megszorító lépésnek semmi köze nincs a költségvetési hiányhoz. A valódi ok az, hogy azt szeretnék, a kismama rövidebb ideig maradjon otthon a kisgyermekkel. Vagyis mielőbb menjen vissza dolgozni.

Ez egyrészt tisztességtelen, másrészt hosszabb távon nagyon káros. Tisztességtelen azért, mert nincsenek munkahelyek, és nincsenek elérhető árú és jó minőségű bölcsődék. Káros azért, mert bár a gazdasági teljesítmény mérésére nálunk alapvetően használt GDP-be, azaz a bruttó hazai termékbe nem számít bele a gyermekkel való foglalkozás, pedig a társadalomnak hasznos, ha a gyermekkel hároméves koráig otthon tud maradni az édesanyja. Egyébként ma is lehetősége van az anyukának arra, hogy ha van munkahelye, és van kire bíznia a gyermekét, akkor korábban visszamenjen dolgozni. Erre anyagi kényszerrel szorítani rá a fiatal nőket család- és társadalomellenes tett. Egyik várható következménye a születések számának csökkenése lehet, éppen úgy, ahogy a Bokros-csomag idején történt. Pedig a tartós versenyképesség-javuláshoz növekvő számú, jól képzett munkaerőre lenne szükség.

Ezzel szemben a frissen nyilvánosságra hozott versenyképességi elemzések szerint Magyarország gazdasági fejlődési esélyeit erőteljesen rontja a csökkenő születésszám és ezzel együtt a társadalom elöregedése. A vizsgált 57 országból ebben a tekintetben nekünk csak az 56. hely jutott. Egyedül Horvátország kilátásai rosszabbak. A csehek a lista 37., a lengyelek a 31., a szlovákok a 40., az osztrákok a 35., a románok a 28., a szlovének pedig a 46. helyén állnak. Ezért is eléggé érthetetlen a Bajnai-kormány család- és gyermekellenes lépése.

Az ingatlanadóval kapcsolatos elképzelések valódi háttere is kezd világossá válni. A miniszterelnök ugyanis nemrég kijelentette, hogy ennek sem lesz jelentős költségvetési bevételt növelő hatása, mert - szerinte - az így befolyó pénzt adócsökkentésre fordítja a kormány. Szokásosan pontatlan fogalmazásából most sem derült ki, hogy hol, mikortól és mekkora adócsökkentést terveznek az ingatlanadóból összegyűlő pénzből. Azonban ha erre az új adóra sem azért van szükség, hogy a költségvetés egyensúlyát javítani lehessen, akkor miért is találták ki? Hiszen megadóztathatnák a pénzvagyonokat is: az itthon és a külföldön összegyűjtötteket egyaránt, beleértve a kötvényeket, részvényeket és egyéb befektetéseket. Vajon miért éppen az ingatlant pécézték ki? Azt a vagyontárgyat, amelyre a legtöbb magyar ember egész életében gyűjt azért, hogy öregkorára független lehessen. Valószínűleg éppen ezért! Az utolsó, biztonságot jelentő szalmaszálat is el akarják venni az emberektől, ezzel függővé, "mobillá" akarják változtatni őket. Ne kötődjenek semmihez, menjenek oda, ahol a tőke munkát kínál nekik. Embertelen gondolat! Ráadásul éppen azt a középosztályt érinti leginkább, amely a gazdaság rendbehozataláért - ha hagynák - a legtöbbet tehetné. Hiszen a nagy értékű ingatlannal rendelkezőknek nem okoz majd gondot az adó kifizetése, a kis értékű ingatlanokat pedig a tervek szerint nem adóztatják meg. Ezektől a lépésektől tehát nem várható a válságból való kilábalás. De igaz ez a többi tervezett megszorítási ötletre is. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a társadalomnak növekvő és nehezen visszafordítható károkat okozó Bajnai-kormány képtelen és alkalmatlan a gazdaság rendbe hozására.

A már említett versenyképességi elemzések szerint Magyarország 2008-ról 2009-re hét hellyel csúszott vissza a nemzetek versenyképességi listáján, és a 45. helyre kerültünk. A csehek a 29., a szlovákok a 33. helyen vannak. A The Economist május 29-i adatai szerint az első negyedévben nálunk 6,4 százalékkal csökkent a nemzeti jövedelem, míg Csehországban és Lengyelországban nőtt. A vizsgált 42 országból csak két országban volt nagyobb a nemzeti jövedelem összeszűkülése, mint nálunk. Ebből józan ésszel csak egyetlen következtetést lehet levonni: a mi gondjainkat elsősorban és alapvetően nem a környezeti, nemzetközi hatások okozzák. Hiszen akkor ezeket a hatásokat a többi ország is jobban megérezné. A problémák okát belül, a koncepciótlan, etikátlan vezetésben kell keresnünk. Az elemzések szerint egyébként 2008-ban a vezetők hitelessége tekintetében még a 45. helyen voltunk a nemzetek listáján, négy hellyel megelőzve Lengyelországot, 2009-re viszont tíz hellyel, az 55. pozícióba csúsztunk le, Lengyelország pedig hat hellyel került elénk.

A megoldás nem lehet kétséges: más szemléletre, értékrendre - vagyis kormányváltásra van szükség.

Csath Magdolna - Magyar Hírlap