|
INGATLANHÁBORÚ II.
összeállította Audie 2009.08.29. 15:51
Válogatás a VÉSZ munkájáról megjelent irásokból. Eddig mindig a kisember, a kisvállalkozó volt az aki a rövidebbet húzta. Ám a vész megmuttatta, hogy a mi kezünkben is van fegyver! Mivel azok, akiknek ez a dolga, nem hogy nem segítenek, nem szolgálnak minket, hanem épp ellenkezőleg! Minden eszközzel ellenünk és a saját hasznukra dolgoznak. És a minket sanyargatókat támogatják MINDEN lehetséges eszközzel, ezért kötelességünk kezünkbe venni dolgaink intézését, és használni a kezünkben lévő fegyvereinket. Ez a háború, még egyenlőtlen, DE MÁR NEM SOKÁIG! A háború már folyik, a harctérre mi sem állhatunk oda birka módjára, fegyvertelenül!
VÉSZ: bérlakás-program a csőd ellen
Csak realizált bevétel után kelljen áfát fizetni!
[2009.08.27. 15:19]
A VÉSZ a közleményében sürgeti, hogy csak a realizált bevétel után kelljen áfát fizetni. Ellenben szankcionálná azokat a megrendelőket, akik mondvacsinált okokra hivatkozva nem fizetnek. Az építőipar talpra állítását pedig országos bérlakásprogrammal segítené.
Bűncselekmény a pénzvisszatartás
A VÉSZ azonban tovább gondolja a folyamatot, hiszen sokszor azért nem kapják meg a kkv-k az elvégzett munka után a járandóságukat, mert semmiféle szankcióval nem sújtják a késedelmesen fizető fővállalkozókat. „Azoknak a megrendelőknek a cselekményeit büntetőjogi módon kezeljék, amelyek átveszik és továbbértékesítik az elvégzett munkát, de a feléjük teljesítőtől megtagadják a számla kifizetését. Meg kell állapítani pl. a csalás tényállását, amikor ezek a megrendelők határidőcsúszásra és minőségi kifogásokra hivatkozva nem fizetnek a teljesítőknek, miközben ők nem, vagy alig fizetnek kötbért, és első osztályú minőségben értékesítik ugyanazt a munkát.”
Az építőiparban többször előfordul, hogy néhány generálkivitelező minőségi kifogásokra hivatkozva nem fizeti ki a munka teljes ellenértékét, majd úgy hirdeti az eladó új építésű lakásokat, mint első osztályú otthonokat. „A kisvállalkozások túlélésének feltétele az, hogy az elvégzett munka és a beépített anyagok ellenértékét elviselhető időtartamon, 8-15 napon belül megkapja, így kezelni tudja a likviditási problémáit.”
Állítsanak fel konszolidációs hivatalt!
A VÉSZ továbbá javasolja, hogy állítsanak fel egy állami szervezetet:
- amely tisztázza az önhibájukon kívül tönkrement, de élet- és teljesítőképes kkv-k körét;
- érdekükben eljár a társhatóságoknál az adófizetési és felszámolási moratóriumnak a konszolidációs időszakra érvényes meghirdetéséért;
- „konszolidációs pályázatot” hirdet számukra a kötelezettségek határidős meghatározása mellett, amely vissza nem térítendő támogatást jelentene a gyakorlatban.
Állami megrendelések
A kkv-szektor talpra állítását állami megrendelések útján kívánják elérni. Ilyen értelemben az 1929-32-es világgazdasági válság amerikai megoldását tartják járható útnak, hiszen akkoriban hirdette meg Roosevelt elnök a híres New Deal programját. Az uniós támogatások sajnos nem segítik elő a hazai ipar talpra állását, hiszen az uniós szabályok szerint csupán minimálisan lehet a hazai vállalkozóknak kedvezni a pályázatok elbírálásakor.
A VÉSZ az építőiparnak egy országos szintű bérlakás-program beindításával adna jelentős tőkeinjekciót, „ezáltal munkához juttatnák a helyi vállalkozásokat, és lakáshoz segítenék azokat a családokat, amelyek nem rendelkeznek anyagi forrással saját tulajdonú lakás vásárlásához.” Az új építésű bérlakások mellett számba vennék az országban elhagyatottan, funkció nélkül álló laktanyákat, gyár- és raktárépületeket, amelyek átalakítással szociálisan rászoruló családoknak átmenetileg fedelet nyújtanának.
Farkas Tibor
Háborús követelések a VÉSZ-től: megsemmisítéssel fenyegették meg a bankokat
[2009.08.11. 14:21]
Azonnali árverezési és kilakoltatási moratóriumot követel a magyarországi pénzintézetektől az önhibájukon kívül fizetésképtelenné vált adósok esetében a Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ). A moratóriumtól elzárkózó bankokat feketelistára teszik, s a lakosságot arra kéri, hogy számláikat vigyék át más pénzintézetekbe.
Ugyanakkor morális elvárásaiknak legkevésbé megfelelő, azaz legtöbbet rabló bankot „megsemmisítik”. Mint Éliás Ádám, az egyesület elnöke elmondta mai sajtótájékoztatóján: minden eszközt megragadnak. „Háborús követeléseik” kizárólag az állampolgárok által jogszerűen használt otthonokra vonatkoznak – derült ki szavaiból.
Éliás szerint a magyarországi pénzügyi rendszer velejéig hazug és beteg, az egyoldalú szerződésmódosításokat lehetővé tevő, 2003-as kormányrendelet sárba tiporja a jogegyenlőséget. Ez ugyanis csak a pénzintézeteknek biztosít jogot a kontraktusok utólagos megváltoztatására, holott a hosszú távra szóló tervezés nemcsak a bankok, hanem a hitelesek számára is ugyanolyan súlyos veszélyeket jelent.
A bebukott magyar devizahitelesek lakásait fél áron veszik és viszik
Cégek evolúciója: hitelközvetítőből árverező
[2009.05.21. 19:59]
Magyarországon egyre nagyobb a hitelét nem fizetők aránya. Ingatlanforgalmazó cégek tűntek fel a semmiből, akik a bankok bedőlt hitelei után maradt lakásokat fél áron eladják vagy elárverezik inkognitóban lévő befektetőknek. De kik a magyar ingatlanszakma James Bondjai, akik külföldre viszik a pénzt?
Csomagokban árulják a bankok rossz kintlévőségeit
Magyarországon több mint 700 ezer ember rendelkezik hitellel, közülük egyes civil szervezetek szerint közel 200 ezer főnek van kisebb-nagyobb hátraléka a bankok felé. A VÉSZ mint az Otthonvédők tagja mai sajtótájékoztatóján így fogalmazott: „a hozzánk fordulók ügyeiben súlyos visszaéléseket tapasztaltunk, a bankok sok esetben nem hajlandók könnyítésről, átütemezésről tárgyalni, nincs magyarázat arra, hogyan nőhet a törlesztőrészlet kétszeresére, holott az árfolyam-ingadozás lényegesen kisebb volt az emelkedés mértékénél.” Müller János, a Bankszövetség vezető tanácsadója nemrég azt nyilatkozta nekünk, hogy „a magyar bankok hitel portfóliójában még ma is alacsony – 3% alatti – a rossz hitelek aránya, ami nemzetközi összehasonlításban is kedvező arány.”
Kik kapják a csomagokat?
A bankok a tartozásokat – vagyis a bebukott hitelesek lakásait – csomagban adják el erre szakosodott cégeknek, akik jutalékért kínálják megvételre befektetői csoportoknak. Van olyan cég, amelyik csak közvetíti a bebukott hitelesek lakásait, mások árverezik is. A bankoknak érdekük gyorsan megszabadulni a kétes kintlévőségtől, hiszen így kevesebb céltartalékot kell képezniük, és jobb lesz a minősítésük. A minősítéstől függ, hogy mekkora felárat kell fizetniük forrásbevonáskor, hiszen a kereskedelmi bankok is a nemzetközi piacon szerzik be a pénzügyi forrásokat, amelyeket aztán hitelként kiközvetítenek a leendő ügyfeleknek. Előfordul, hogy azok a pénzügyi szolgáltató cégek, akik korábban hitelkihelyezéssel foglalkoztak, most a bedőlt hitelek után maradt lakásokat árulják fél áron befektetőknek. Ezért a folyamatot hívhatjuk a cégek evolúciójának is. Sokszor még a cég neve sem változik, de ha új néven is szerepelnek, a tulajdonosi szerkezet ugyanaz. Közel vannak a tűzhöz, azaz a bankokkal jó kapcsolatot ápolnak, amelyeket korábbi hitelezői tevékenységük során építettek ki. Ezek a cégek néha őrzővédő cégekkel is munkakapcsolatba kerülnek.
Fél áron lehet lakáshoz jutni
Csillag Mónika, a Magyarok Szövetsége Hitelesek szakcsoportjának vezetője kapcsolatba került a Prestige Global Trading Inc. nevezetű céggel, amely többek között szintén csomagokban közvetíti a hitelintézetek problémás portfóliórészeit. Februári-márciusi levelezésükből adunk közre részleteket, bár a feltételek folyamatosan változnak: „Rengeteg bank van bajban a rosszul kihelyezett hitelek miatt a világban! Sikerült találnunk olyan lehetőségeket, amin keresztül hozzájuthatunk olyan ingatlanokhoz, amelyeket nem tudnak tovább törleszteni, így azok a bankokhoz kerültek. Cégünk közvetlenül a bankokkal áll kapcsolatban, így első kézből tudjuk megvásárolni az ingatanokat még árverezés előtt! A lényeg az, hogy jóval a piaci ár alatt tudjuk ezeket az ingatlanokat megvásárolni a bankoktól, opciós áron! Az opciós ár általában a piaci ár 50-60%-a! Jutalékunk az ingatlanok vételárának 10%-a, további 3%-ot kér a bank.”
50-100 milliós csomagokban árulják a lakásokat
Csillag Mónika következő levelében arról érdeklődött, hogy „a bankkal kell majd üzletet kötni, ha valami érdekel vagy Önökkel? Garantálják-e, hogy kiürített ingatlanról van szó, és ha igen, mivel?” A válasz: „több bankkal is szerződésben állunk és minden bank más-más feltételeket szab. Van olyan bank, aki maga állít össze csomagokat - 20-40 ingatlanból – és ezeket csak csomagban értékesíti. Van olyan bank, aki enged szabadon válogatni a listából, de nem akar egyesével szerződni ingatlanonként, hanem a befektető vásároljon min. 100 millió forintért. Sikerült megállapodnunk az egyik bankkal kedvezőbb feltételrendszerben, így az egyes befektetőknek elegendő 30-50 millió forintért vásárolniuk. (…) A lista alapadatokat tartalmaz az ingatlanokról: irányítószám, város, utca, négyzetméter, ingatlan jellege pl. lakás, ház, mezőgazdasági terület stb., piaci érték, opciós érték. Önöknek az opciós értéket kell majd a banknak kifizetnie. Általában ez az érték a piaci árnak 45-65%-a. A listákon szereplő ingatlanokról általánosságban elmondható, hogy kb. 40%-ban budapesti ingatlanok, a többi túlnyomórészt dunántúli ingatlan. Az ingatlanok árai általában 4-15 millió forint között mozognak.”
Hogy megy az eladás a gyakorlatban?
A Global Prestige munkatársa későbbi levelében leírta a konkrét teendőket is, ha a befektető valóban vásárolni akar: „A szerződés hivatalos formába önti a folyamatot, illetve leírja a jutalékfizetését. Akkor kell csak vásárolnia, ha talál a listában olyan ingatlant, amiben lát fantáziát, viszont ekkor min. 30 millióért. Szerződést csak egyszer kell írnunk, utána folyamatosan meg fogja kapni a friss listákat. Miután megkapták a listát, 48 órán belül, kérjük, jelezzék, hogy melyek azok az ingatlanok, amelyek érdekesek lehetnek. (…) Amint megérkezik a pénz a bank számlájára, a bank jogászával kell időpontot egyeztetni. Ekkor történik meg a végleges szerződéskötés, ekkor kerülnek át az ingatlanok az Önök tulajdonába, kezdhetik a földhivatali bejegyzést. Az egész folyamat kb. 7-10 nap. (…) Fontos tudnia, hogy minden új listánál van két hét előnyünk. Tehát a bank ad két hetet, hogy kiválogathassák az ügyfeleink az őket érdeklő ingatlanokat, és csak az általunk meghagyott ingatlanok kerülnek továbbadásra, illetve árverésre! A lakóingatlanoknál a lakók az esetek többségében bent laknak még az ingatlanokban, azonban amint megtörtént az adásvétel, a bankkal, van 45 napjuk, hogy kiköltözzenek. Van, amikor ezt a bank vállalja, van, amikor nem, de erre is megvan az az ügyvéd csapatunk, aki ezt a munkát elvégzi.”
Nagy biznisz
Aztán az újabb levél beszámol a változásokról: „Az elmúlt egy hónap tapasztalata alapján átdolgoztuk a jutalékrendszerünket. Annyi befektető áll mögöttünk, olyan nagy összegekért vásárolunk ingatlanokat a bankoktól, hogy jobb tárgyalási pozícióba kerültünk. Ez azt jelenti, hogy szinte minden esetben tudunk még faragni az árból. A jutalékunk a következőképpen változott: a fix 13%-os jutalékunkat lecsökkentettük 6%-ra, valamint annak az összegnek az 50%-ára, amennyit sikerül a banknál lealkudnunk az ingatlan eredeti opciós, illetve eladási árából.”
Egy magát megnevezni nem kívánó hitelezéssel és forgalmazással foglalkozó cég vezetője elmondta, hogy megbízási jogviszonyban dolgoznak a bankokkal. A pénzintézetek döntik el, hogy ha az adós nem tudja fizetni a hitelt, akkor a tulajdonszerzési joggal él-e, jogi úton érvényesíti-e azt, vagy harmadik személynek továbbadja azt. Ekkor kerülnek képbe az ingatlanközvetítő cégek, akik „különböző státusú” ügyfeleket kapnak a hitelintézetektől. Először kapcsolatba lépnek a problémás ügyfelekkel, felajánlanak neki egy újrafinanszírozást még jóval az árverezés előtt, hiszen mint ahogy a cégvezető elmondta, nekik sem érdekük, hogy bárki is az utcára kerüljön.
Farkas Tibor
Gyorsreagálású önvédelmi osztagokat állítanak fel a kilakoltatások ellen az emberek
A csőlakók országa leszünk: 750 ezer devizahiteles került bajba
[2009.05.06. 18:41]
Otthonvédők néven társadalmi összefogás alakult a Magyar Szociális Fórum, a Civil Nemzeti Csúcs és a Civil Összefogás Fórum szervezeteinek részvételével, amely a kilakoltatások ellen kíván fellépni. 750 ezer bajban lévő hitelesről tudnak, ha kell önvédelmi zónákat alakítanak, hogy megvédjék a lakókat. Bajnai Gordontól azonnali tárgyalásokat követelnek.
Összefogtak az Otthonvédők
Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum szervezője a mai sajtótájékoztatón elmondta, hogy Otthonvédők néven társadalmi összefogás alakult a Magyar Szociális Fórum, a Civil Nemzeti Csúcs és a Civil Összefogás Fórum szervezeti keretein belül – több mint száz civil szervezet részvételével –, hogy a kilakoltatások azonnali leállítását követeljék. Két eszköz van a kezükben: az egyik politikai, a másik fizikai. Az első jegyében ma levelet írtak Bajnai Gordon miniszterelnöknek, hogy haladéktalanul kezdjenek tárgyalásokat. Ha azok nem vezetnek eredményre, jöhetnek az akciók, amelyek alapjául a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége által kezdeményezett Gyorsreagálású Önvédelmi Zónák (GYÖZ) szolgálhatnak. Mint írják: „a Gyurcsány-kormány által tavaly beiktatott jogszabály-módosítás lehetővé teszi, hogy az eljárásokat kivonják a bírósági végrehajtás alól, így a bankok csomagokba rendezve eladják kétes üzleti köröknek adósaik tartozásait.”
Ma Magyarországon több százezer embert fenyeget kilakoltatás egyrészt amiatt, hogy deviza alapú hiteleiket a forint meggyengülése miatt nem tudják törleszteni, másrészt, hogy nem tudják kifizetni a közüzemi díjhátralékokból felhalmozódott adósságukat. A Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete szerint megközelítőleg 750 ezer devizahiteles nem tudja törleszteni adósságát. A devizahitelesek 40 százaléka több mint egy hónapja késlekedik a törlesztéssel. Attól tartanak, hogy augusztusra, a három hónapnál hosszabb tartozás következtében „hitelbedőlési hullám” indul el. A közüzemi számlák tekintetében 720 ezer díjhátralékosról tudnak. Közülük 470 ezren három hónapot meghaladó tartozást halmoztak föl, közülük 210 ezren pedig fél millió forintnál is többel tartoznak.
Levél a miniszterelnöknek
Az Otthonvédők a miniszterelnöknek írott levelükben azonnali állami beavatkozást követelnek a bajba jutottak érdekében, mielőtt a kilakoltatás tömegessé, társadalmi méretű problémává válnék. Azonnal tárgyalni szeretnének Bajnai Gordonnal. Azt követelik, hogy:
• „Azonnal állítsák le a kilakoltatásokat! Ne engedjék meg, hogy megfosszák az embereket egyetlen otthonuktól!
• Foganatosítsanak fizetési moratóriumot, és dolgozzanak ki az érintettekkel karöltve olyan megoldást, amely lehetővé teszi, hogy az adósok megőrizzék otthonukat, és erejükhöz mérten törleszteni tudják adósságukat anélkül, hogy mindennapi megélhetésük (táplálkozás, ruházkodás, iskoláztatás, közlekedés, díjfizetés) lehetetlenné váljon.”
Az adósok sokk hatása alá kerülnek
Dr. Szöőr Anna, a Civil Összefogás Fórum szóvivője hozzátette, hogy a válság miatt sokan kényszervállalkozókká váltak, „a betéti társaság ügyvezetője pedig a saját teljes vagyonával, így akár a család lakott ingatlanával felel.” Kitért arra is, hogy az adósok jelentős része a hirtelen jött sokk miatt nem tudja kezelni a problémát, „pszichésen hárítja, ha jön a felszólítás, vagyis a szemetesbe dobja a felszólító levelet. Jellemzően csak a sokadik felszólító levél átvétele után, jelentősen megkésve kér kétségbeesésében segítséget.” Ezért kezdeményezik egy tájékoztató füzet megjelentetését, amely „a nehéz helyzetükben meggondolatlan lépés előtt álló, a sokk hatása alatt gyakran debilizáló szorongással küszködő embereknek segít abban, hogy az önvédelmi hálózat bevonásával, jóval a végstádium előtt érvényesítsék érdekeiket.”
A Nemzeti Jogvédő Alapítvány képviselője problémaként említette, hogy általában túl későn kérnek segítséget az adósok, amikor már nagyon nehéz helyzetbe kerültek. Pedig sokféle lépést tehetnek saját érdekükben, így fizetési haladékot kezdeményezhetnek, a végrehajtóval tárgyalhatnak, a méltányosság figyelembevételét kérhetik. Az is elhangzott, hogy az árverezéssel foglalkozó cégek között jelentős számban szerepelnek offshore cégek, ezért nem értik, hogy a miniszterelnök, aki harcot hirdetett az offshore cégek ellen, miért nem tesz semmit. Sípos József az MSZP Társadalompolitikai Tagozata nevében az Otthonvédőket támogatásukról biztosította: „követeljük a banktőke mohóságának megállítását.”
Gyorsreagálású Önvédelmi Zónák
„A Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége kezdeményezi Gyorsreagálású Önvédelmi Zónák (GYÖZ) kialakítását. A lakóterületek kisebb egységeiben élő, egymást legalább látásból ismerő emberek szólítsák meg egymást, ismerjék fel, hogy össze kell fogni, lépjenek túl az elválasztó és szembeállító ostoba dilemmákon (pl. jobboldali vagy baloldali), határozzák el, hogy figyelnek egymásra, és az adott területet (városrész, falu, kerületi kistérség, stb.) nyilvánítsák Gyorsreagálású Önvédelmi Zónává. Ennek lényege: riadóláncszerűen szervezzék meg, hogy abban a pillanatban, ahogy híre megy, hogy valahol megjelentek a kilakoltatók, azonnal összpontosuljon a kilakoltatás helyszínén legalább 40-50 elszánt, bátor és fegyelmezett férfi, és kergesse el őket.”
„A kormány csalásban bűnrészes”
A Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke pedig azt jelezte, hogy honlapjukra óránként 20-30 banki károsult regisztrál, érzékeltetve ezzel a baj mértékét. Szerinte a PTK által meghatározott csalás fogalmát a korábbi Gyurcsány-kormány kimerítette, hiszen mikor dübörgő gazdaságról beszélt, akkor ösztönözte az embereket arra, hogy vegyenek fel számolatlanul kölcsönöket. „A biztonság hamis illúzióját” terjesztették, ezáltal közvetetten bűnrészesekké váltak. Honlapjukon azt nyilatkozzák: „a Ptk. 210.§(1) szerint aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Elég nehéz lenne bizonyítani azt, hogy a bankoknak tudomása volt a valós gazdasági helyzetről, de a kormány felelőssége minden kétséget kizáróan megállapítható.”
Fiktív pénzek a Magyar Nemzeti Bank számláján?
Karacs Lajosné, a Munkáspárt alelnöke szerint állampolgári jog a lakhatás. Egy másik hozzászóló hozzátette, hogy szégyen az, hogy a magyar alkotmányban a lakhatási jog nem szerepel, noha Franciaországban alapjog. Mások viszont megjegyezték, hogy az alkotmányban szerepel a tisztességes élethez való jog, ami gyakorlatilag ugyanezt jelenti. A Magyar Rendszerváltók Országos Szövetségének képviselője pedig azt mondta, hogy az országban jelenleg „fiktív pénzzel fiktív hatalmaskodás” zajlik. Az Antifasiszta Liga azt is követeli, hogy az IMF-hitelből árfolyam-kompenzációban részesítsék a forint meggyengülése miatt szorult helyzetbe került adósokat. Valamint javasolják, hogy július 1-jén vezessék be a forint mellett az eurót is, hogy az árfolyamkockázat megszűnjön.
Varga István elnök a Magyar Adófizetők Országos Szövetsége nevében a kereskedelmi bankok összevont mérlegére hívta fel a figyelmet, ami alapján kijelenthető, hogy forintban vették fel az emberek a hiteleket, mégis devizában számolják el nekik. Majd elmondta, hogy hazugság az, hogy nincs pénz az országban, csak az utóbbi hónapokban 40 milliárd eurónyi spekulatív tőke került Magyarországra. Közel 4500 milliárd forint parkol a Magyar Nemzeti Banknál, amiért a bankok kamatot számolnak fel, miközben semmi nem történik ezzel a pénzzel.
Önvédelmi Zónák alakulhatnak
A Magyarok Szövetségének képviselője azt mondta, hogy a hatalmon lévők mottója: „a nyereséget privatizálni, a veszteséget társadalmasítani.” Teljes mellszélességgel kiállnak a VÉSZ által kezdeményezett ún. gyorsreagálású önvédelmi zónák mellett. A kilakoltatások kezdete, április eleje óta konkrét esetek bizonyítják, hogy összefogással, fizikai fellépéssel, a sajtó mozgósításával meg lehet akadályozni a végrehajtásokat, és azt, hogy lakásmaffiák kezébe jussanak elárverezett otthonok. Simó Endre zárszavában azt kérdezte: „a csőlakók országa leszünk?"
Farkas Tibor
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
