Kollégáik hiába kértek segítséget a fővárosból, hiába fordultak, dandárparancsnok úr, a maga által vezetett Készenléti rendőrséghez, hogy szálljanak ki a helyszínre rendet tenni, fütyültek három kollégájukra.... Bezzeg, ha a háromszáz cigány helyébe háromszáz Fradista huligán, gárdisták, vagy netán Budaházyék lettek volna, és ők fenyegették volna a kapitányságot, akkor mindjárt megjött volna a bátorságuk, mert őértük nem üvöltene senki, ők a kisemmizett, kifosztott és megnyomorított Magyar Népen kívűl senkinek sem fájnak,... Vajon milyen terroristáktól félnek maguk? Az Al-kaidától? Vagy a szlovák terroristáktól? Ugyan már, maguk a Magyar Néptől félnek, akit a rendszer saját ellenségének tekint, és amely egyszer megelégeli áldatlan nyomorát, felkel és számon kéri magukon minden gazemberségüket. Pedig hiába készülnek, eljön még az idő, amikor térden állva fognak könyörögni, hogy kegyelemből a kilenc milliméteres őszintét a fülükbe súgva juttassák magukat Lamberg és Latour sorsára, és ne eleven nyúzzák meg és temessék el.
Az alábbiakban közreadjuk a Székely-Magyar Nemzetőrség parancsnokságának nyíltlevelét
A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség parancsnoságának nyílt levele Bencze József Országos Rendőr-főkapitányhoz, Papp Károly rendőr-dandártábornokhoz, a Készenléti Rendőrség parancsnokához, és Zajecz Ágnes nagykátai városi kapitányságvezetőhöz
A nevezett urak és hölgy kollégái hivatalból figyelik a kurucinfo nevű honlapot, így ha máhonnan nem is, tőlük értesülhettek arról ami négy hete történt Nagykátán.
Egyik éjjel Darázs József rendőrjárőr az utcán megvert, majd előállított egy cigányt. Információk hiányában nem akarjuk firtatni, hogy kinek volt igaza, és kinek nem, de néhány órával a történtek után, több száz cigány gyűlt össze a városi rendőrkapitányságnál, és a járőrnek szóló életveszélyes fenyegetések közepette akart betörni a kapitányság épületében. A kapitányság épületében összesen három kollégájuk tartózkodott, akik hiába akarták a helyszínre hívni önt, kedves rendőr-főkapitány úr, és magát, kedves kapitányság-vezető asszony, gyávák volta bajba jutott kollégáikhoz a helyszínre sietni. Kollégáik hiába kértek segítséget a fővárosból, hiába fordultak, dandárparancsnok úr, a maga által vezetett Készenléti rendőrséghez, hogy szálljanak ki a helyszínre rendet tenni, fütyültek három kollégájukra.
És ami a pofátlanság csúcsa, miután az egyik bennszorult rendőr az eseményekről tájékoztatta a kurucinfot, vizsgálatot indítottak – no nem a garázda cigányok ellen, hanem kollégájuk ellen, aki a testület nem létező bescsületét kínosan érintő ügyben merészelt a nyilvánosság felé fordulni. Pedig nem kellett volna egyebet tennie, mint a maga Papp úr által irányított készenléti “Darth Veder”-ek egy zászlóalját levezényelni Nagykátára, és ahogy húzosabb meccsek alkalmával a Fradi-drukkereket szokták, a fenyegetőző cigány tömeget jól elagyabugyálni – nem megölni, vagy megnyomorítani egy életre, csak móresre tanítani. Mert látatlanban nem akarjuk megítélni, hogy mennyire volt jogos a háromszáz főnyi cigány tömeg felháborodása, de annyi biztos, hogy nem több, mint a maguk által október 23-én félholtra vert forradalmár tüntetőknek. Akkor legalább törlesztettek volna valamit bűneikből, és a társadalom szemében is talán nőtt volna valamelyest a négyes metro üres alagútját ellepő békák fenek alatt húzódó presztizsük is.
De nem tették meg. És megválaszoljam maga helyett is, hogy miért nem? Azért, mert ha megtette volna a maga által vezetett testület a bajtársi kötelességét – nem az állampolgári testületi kötelességét, a szimpla bajtársi kötelességét – és lemennek a háromszáz huligán-cigány megrendszabályozására, akkor a balliberális-kápós sajtó már másnap torkaszakdtából teleüvöltötte volna a világot, hogy micsoda rasszizmus, már a készenléti rendőrség soraiban is felütött fejét a cigányellenesség, és Stockholmtól New-Yorkig, Tel-Avivtól Párizsig ezzel let volna tele a nemzetközi sajtó. És akkor nyilván másnap Bajnai sürgős sajtótájékoztatón jelentette volna be, hogy az eset felháborító, és azonnali vizsgálatot ígért volna, fejek, többek között a maga fejének, pontosabban fenekének, drága dandártábornok úr, a hatalom székéből való kihullása. Ettől féltek, és ezért hagyták inkább sorsára a három rendőrt.
Bezzeg, ha a háromszáz cigány helyébe háromszáz Fradista huligán, gárdisták, vagy netán Budaházyék lettek volna, és ők fenyegették volna a kapitányságot, akkor mindjárt megjött volna a bátorságuk, mert őértük nem üvöltene senki, ők a kisemmizett, kifosztott és megnyomorított Magyar Népen kívűl senkinek sem fájnak, sőt a ő verésükért a hatalomtól kezdve Demszkyn át az Élet és Irodalomig és a Magyar Narancsig mindenütt csak elismerést vállveregetést kaptak volna. Mert maguk, Bencze József, Papp Károly, Darázs József és Zajecz Ágnes, maguk nem hivatásos, hanem megélhetési rendőrök. Nem a törvényt, nem a Népet védik, hanem a trágyalétől csöpögő hatalmat, meg a maguk szaros karrierjét. Maguk rosszabbak, mint a feldühödött háromszáz cigány, mert az a tudatlanság, az emberiességből kivetkőztetett morális nyomor, amelybe legfőképpen a cigányság lett a nyolcvanas évektől beletaszítva, az épp a maguk által védelmezett rendnek köszönhető.
Egy primitiv embernek nem iskolázást, nem megélhetést adnak, hanem azt mondják neki: te ne arra légy büszke, hogy magyar, hanem arra, hogy kisebbségi vagy, hogy cigány vagy, és megmondjuk mi a bajod legfőbb oka: a nem cigány magyar! Akkor a cigány értelemszerűen úgy fog viselkedni, ahogy a nagykátai példa is mutatja. A nagykátai cigányok viselkedése semi más, mint a kápós hatalom tükörképe, azé a kápós hatalomé, melynek maguk szerves részei. A cigányság szellemi kapacitásából pillanatnyilag ennyire telik, és egy ideig lesz is belőle gondunk a maguk által védelmezett rendszernek köszönhetően, még egy jó darabig.
De maguk nem buta emberek, maguk pontosan tisztában vannak tetteik, döntéseik súlyával, ezért a maguk bűne mérhetetlenül súlyosabb. Ócska, pitiáner, gyáva és aljas gerinctelen férgek maguk, a hatalom lelkiismeret nélküli zsoldosai, a “Kik egy nyúlra heten mennek”, akiktől nemhogy egy a tisztességnek akárcsak a szikráját is magában hordozó ember, de talán még a magukat megbízó kápós hatalom is hányingert kap, ez az igazság.
Dandártábornok úr, tudjuk, hogy a nagykátai példával ellentétben nem tétlenkednek. Maguknak mindenre van pénzük, mindenre van idejük, és mindenre van emberük. A Terrorelhárító Szakszolgálat épp most hirdetett jelentkezést rendőr tiszthelyettesi, ill. rendőr szakközépiskolai végzettségű, legalább három év szakmai tapasztalattal rendelkező rendőrök részére továbbképzési lehetőséget “terrorcselekmények”, járművek hatalomba kerítésének, emberrablás megakadályozására ill. fegyveres személyek elfogására. Olyanok vannak a feltételek között, hogy különlegesen jó állóképesség, 250m-es síkfutás, 200 méter úszás, küzdősportokban való jártasság, jó lőkészség, szemüveget nem hordhat a jelentkező, és Budapest vonzáskörzetén belül kell laknia. Csak az alapkiképzés 4 hónapos, és a kiképzetteknek 150%-os bevetési pótlék jár majd.
Vajon milyen terroristáktól félnek maguk? Az Al-kaidától? Vagy a szlovák terroristáktól? Ugyan már, maguk a Magyar Néptől félnek, akit a rendszer saját ellenségének tekint, és amely egyszer megelégeli áldatlan nyomorát, felkel és számon kéri magukon minden gazemberségüket. Pedig hiába készülnek, eljön még az idő, amikor térden állva fognak könyörögni, hogy kegyelemből a kilenc milliméteres őszintét a fülükbe súgva juttassák magukat Lamberg és Latour sorsára, és ne eleven nyúzzák meg és temessék el.
Klutsik György
A Kárpátmedencei Székely-Magyar Nemzetőrség parancsnoka
Mint korábban (október 21.) olvasói információk alapján hírt adtunk róla, Nagykátán egy népes cigánycsürhe megtámadta a helyi rendőrkapitányságot, akik nemhogy közéjük lőttek volna, hanem félelmükben - mint az űzött nyulak - bezárkózva az épületbe megalázva elbújtak. Bezzeg, ha hazafiak tüntettek volna, már régen előzetesben ücsörögnének, vagy maradandó sérüléseket szenvedve a kórházban kezelnék őket...
November 5-én az Index.hu hírportálig is eljutott a hír - 'ha újságíróik rendszeresen olvasnák a Jövőnk.info-t, akkor tudhattak volna róla korábban is' mondhatnánk viccelődve -, de mivel tudjuk jól, hogy az úgynevezett baloldali és liberális sajtó is olvas bennünket, furcsa, hogy csak most írnak róla.
Ezt követően egy rendőr olvasói levele megjelent és azóta is kering a Világhálón.
Íme a levél:
Úgy három héttel ezelőtt egy éjjel több száz cigány megtámadta a Nagykátai Rendőrkapitányságot.
Az előzmény az volt, hogy az egyik járőr az utcán megvert, majd előállított egy cigánygyereket. Ezután cigányok nekirontottak a kapitányság ajtajának, be akarták törni, azért, hogy Darázs József rendőrt, aki előállította a cigánygyereket meglincselje. Bent csupán három rendőr tartózkodott. A háromszáz méterre lakó rendőrkapitány Zajacz Ágnes aki korábban még az év rendőre is volt, és a bűnügyi vezető Veres Ferenc nem mertek bemenni a kapitányságra megvédeni kollégáikat. Az őrjöngő cigányok azt üvöltözték, hogy kinyírják a járőrt. A bent rekedt rendőrök a készenléti rendőrségtől, a Pest Megyei Főkapitányságtól könyörögtek segítségért. Jelenleg a Pestvidéki Nyomozó Ügyészség folytat vizsgálatot az ügyben. Azért írtam önnek, mert sehol nem jelent meg híradás az eseményről, megpróbálják eltitkolni, hogy a gyáva kapitány aki mint mondtam csupán 300 méterre lakik a kapitányságtól, és a gyáva bűnügyi vezető megtarthassa székét. Az esemény megtörtént, arról közvetlenül a megtámadott kapitányság akkor szolgálatban lévő ügyeletesétől értesültem, aki 20 évig kollégám volt.
Az ügyben részt vevő rendőröket is meg tudom nevezni. Kérem, tegye lehetővé, hogy az esemény nyilvánosságra kerüljön! Azért az nem mindennapos, hogy több száz cigány be akar törni egy kapitányságra, hogy ott rendőrt lincseljenek!"
AJÁNLOM AZ OLDALT
