Ami még érdekesebb volt, hogy a cigányvajdák is tisztában vannak vele, milyen érdekek húzódnak meg az etnikai feszültség mögött. Úgy tűnik, volt értelme a hozzájuk intézett felhívásnak, és elég felelősségteljesek voltak ahhoz, hogy megvizsgálják, elgondolkodjanak a helyzeten. Nyilván nem a Jobbik kampány-cigányozása nyitotta fel a szemüket. Kállai Csaba országos cigányvajda a polgárháborús helyzet kialakulására vonatkozólag elmondta: "Valakiknek az érdeke, akik erre az országra szomjúhoznak és gyarmattá akarják tenni". De egyértelműbbé tette, hogy látja, kiről van szó. Elmondta: ők is itt élnek, ugyanazt eszik, mint a magyarok, csirkét, disznót. Majd hozzá tette: vannak viszont, akik nem esznek disznóhúst…. A cigányvezetők békét és összefogást ajánlottak. Vona Gábor szerint ehhez a cigányoknak bizonyítaniuk kell, úgymond az ő térfelükön pattog a labda. Véleménye szerint a cigányoknak vissza kell térnie a munka, az oktatás és a törvény világába. A Vona által elmondottakkal részben egyetértünk, másik részét viszont hangzatos marketing-szövegnek tartjuk. Tény, hogy a megbékélés nem a magyarokon múlik. Ahogy a kialakult helyzet sem a többségi társadalom hibája, de még csak nem is az elfajult cigánykérdésre megoldást követelő, és ezért megmozdulásokat szervező, felvonuló radikálisok, Magyar Gárda bűne – a média és a politikusok adott eseményt illető nyilatkozataival ellentétben. A magyarság bűne legfeljebb a birkaság, mivel tűrte a saját érdekeinek háttérbe szorítását.
Zsidóérdekű feszültségszítás – már a cigányvezetők is átlátnak a szitán
A barikád.hu internetes oldal számolt be arról az egyeztetésről, mely a sajóbábonyi események után történt a Jobbik és a cigányvajdák között. A rögtönzött fórum tanulsága az volt, hogy a nemzeti gondolkodású magyarok nézetei semmi olyat nem tartalmaznak, amit egy tisztességes cigány számára ne lenne érthető és elfogadható.
Ami még érdekesebb volt, hogy a cigányvajdák is tisztában vannak vele, milyen érdekek húzódnak meg az etnikai feszültség mögött. Úgy tűnik, volt értelme a hozzájuk intézett felhívásnak, és elég felelősségteljesek voltak ahhoz, hogy megvizsgálják, elgondolkodjanak a helyzeten. Nyilván nem a Jobbik kampány-cigányozása nyitotta fel a szemüket.
Kállai Csaba országos cigányvajda a polgárháborús helyzet kialakulására vonatkozólag elmondta: "Valakiknek az érdeke, akik erre az országra szomjúhoznak és gyarmattá akarják tenni". De egyértelműbbé tette, hogy látja, kiről van szó. Elmondta: ők is itt élnek, ugyanazt eszik, mint a magyarok, csirkét, disznót. Majd hozzá tette: vannak viszont, akik nem esznek disznóhúst…
Kulcsfontosságú mondatok hangzottak el, amelyek meghatározóak is lehetnek, ha kézben akarjuk tartani a jövő alakulását. Kár, hogy a nemzeti radikális híroldalak nem ezt hangsúlyozták ki.
A cigányvezetők békét és összefogást ajánlottak. Vona Gábor szerint ehhez a cigányoknak bizonyítaniuk kell, úgymond az ő térfelükön pattog a labda. Véleménye szerint a cigányoknak vissza kell térnie a munka, az oktatás és a törvény világába.
A Vona által elmondottakkal részben egyetértünk, másik részét viszont hangzatos marketing-szövegnek tartjuk. Tény, hogy a megbékélés nem a magyarokon múlik. Ahogy a kialakult helyzet sem a többségi társadalom hibája, de még csak nem is az elfajult cigánykérdésre megoldást követelő, és ezért megmozdulásokat szervező, felvonuló radikálisok, Magyar Gárda bűne – a média és a politikusok adott eseményt illető nyilatkozataival ellentétben. A magyarság bűne legfeljebb a birkaság, mivel tűrte a saját érdekeinek háttérbe szorítását.
Számtalanszor leírtuk már véleményünket. Természetesen bűnösök a bűncselekményeket elkövető cigányok, köztörvényesen. Még inkább bűnösök azok a cigányvezetők (általában nem a vajdák, hanem az önkormányzatiság, különböző hivatalos kisebbségi szerveződések vezetői), akik a bűnözők melletti folyamatos kiállásukkal maguk helyezték egy kalap alá a cigányságot a cigánybűnözéssel. És ahogy azt már a cigányvezetők is látják: a fő bűnös egy harmadik fél. Akik az országot irányítják, nemzetellenes törvényeket és rendelkezéseket hoznak (melyek hosszú távon senkinek nem jók), akik szándékosan tartják fenn úgy az etnikai feszültséget, mint a munkanélküliséget. És akik nem esznek disznóhúst…
A cigányok térjenek vissza a munka, az oktatás és a törvény világába… Ez üres marketingszöveg. A cigányság azért nem ebben a világban él, mert fentről alakították ki ezeket a körülményeket számukra. A cigány kivágja a fél erdőt. Mert fázik! A cigány lop – mert enni akar. Itt nem célunk tárgyalni, hogy hány százalék az, aki egyszerűen rá van kényszerülve a puszta életben maradásért, és mennyi, akinek akkor sem lenne esze ágában sem másként élni, ha lehetne. (Külön kérdéskört képeznek a kegyetlen agresszivitást mutató bűncselekmények, melyeken legfeljebb a fentebb említett, szintén bűnösnek minősülő álságos cigányvezetők és liberális idióta jogvédők vitatkoznának.) Megint más kérdés, hogy a cigányságnak – mint minden más népnek - ugyanúgy megvannak a saját faji adottságai (vérmérséklet, mentalitás), szokásai, melyek meghatározzák az adott körülményekhez való hozzáállásukat, magatartásukat. Ezzel egy államvezetésnek számolni kell. (Ahogy számoltak is a disznóhúst nem evők!)
A cigányságnak önerőből nincsenek meg a lehetőségei erre a visszatérésre. Ezt csak is államilag irányítottan lehet kivitelezni, melynek eszközei a lehetőség és a kényszerítés. A helyzetükkel elégedetleneknek lehetőséget adni, az adott életmóddal megelégedőket pedig rákényszeríteni az alapnormákra. Ami ott kezdődik, hogy munka, munka és munka.
Ezt jelen helyzetben a cigányság önerőből nem tudja kivitelezni. Amit jelenleg a tisztességes életre vágyó cigányok és a cigányvezetők tehetnek, az nem ez.
A lehetőségekről, feladatokról később szólunk. Ahogy arról is, hogy a polgárháborús helyzet kialakulása, ha tetszik, ha nem, már elkerülhetetlen!
Bükkfalvi Roland – Jövőnk.info
Kapcsolódó:
Felhívás a cigány vezetőkhöz!