115/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet
a kézilőfegyverekről és lőszerekről, a gáz- és riasztófegyverekről, valamint a légfegyverekről és a lőterekről. A polgári használatra szolgáló kézilőfegyver (a továbbiakban: lőfegyver) a lőszer, a gáz- és a riasztófegyver, a légfegyver gyártásának, belföldi kereskedelmének, megszerzésének, tartozásának, behozatalának, kivitelének és nyilvántartásának; a lőtér, a lőfegyver-, és a lőszertárolóhely engedélyezésének, nyilvántartásának és használatának szabályozása, továbbá az állampolgárok ezzel kapcsolatos jogainak biztosítása, valamint a közbiztonság és a természet védelme és a lőfegyverekkel kapcsolatos balesetek megelőzése érdekében a Kormány - az állam- és közbiztonságról szóló 1974. év 17. törvényerejű rendelet 12. §-ának felhatalmazása alapján - a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. §
(1) E rendelet hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén a magyar állampolgárokra, valamint - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a Magyar Köztársaság területén tartózkodó nem magyar állampolgárokra (a továbbiakban: külföldiek), továbbá a magyarországi székhellyel rendelkező jogi személyekre, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra (a továbbiakban együtt: jogi személy).
(2) E rendelet hatálya alá tartozik a polgári használatra szolgáló kézilőfegyver (ideértve a lőfegyver-fődarabot és a hatástalanított lőfegyvert), a lőszer [ideértve a lőszerelemet (lőszeralkatrészt)], a gáz- és riasztófegyver, a légfegyver, valamint a lőtér, a lőfegyver- és lőszertárolóhely, a nem polgári célú hatástalanított kézilőfegyver és a számszeríj.
(1) E rendelet hatálya nem terjed ki:
a) a fegyveres erőknél, a rendvédelmi szerveknél, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál (a továbbiakban együtt: fegyveres szerv) rendszeresített szolgálati, kiképzési és csapatmúzeumi felszerelést képező lőfegyverre, lőszerre, ezek tárolóhelyére, továbbá a fegyveres szerv lőterére;
b) a fegyveres biztonsági őrség szolgálati lőfegyverére és lőszerére;
c) a lőfegyvernek nem minősülő robbanótöltettel, illetve hüvelytölténnyel működtetett ipari munkaeszközre és hüvelytöltényére;
d) a muzeális jellegű elöltöltő lőfegyverre, a sportlövészeti célú lőfegyverek kivételével;
e) a hatástalanított lőszerre;
f) amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik, a hadianyagnak minősülő termékekre, ezek alkatrészeire, lőszereire, lőszerelemeire.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt lőfegyver és lőszer e rendelet hatálya alá tartozik, ha a rendszeresítését megszüntették, vagy a belföldi forgalomban értékesítik. A rendszeresítés és annak megszüntetése az (1) bekezdés a) pontja esetében a fegyveres szervet irányító miniszter, a b) pontban említett szerv esetében a belügyminiszter hatásköre.
(1) Hatósági engedély szükséges
a) a lőfegyver, a lőszer, a gáz- és riasztófegyver és a légfegyver gyártásához és kereskedelméhez;
b) a lőfegyver, lőszer, valamint a gáz- és riasztófegyver megszerzéséhez, tartásához, az országba történő behozatalához, kiviteléhez, átszállításához, ha e rendelet kivételt nem tesz;
c) a lőfegyver javításához, a lőfegyver és a lőszer hatástalanításához és lőfegyver-kiállítás szervezéséhez;
d) a lőtér, a lőfegyver- és a lőszertárolóhely üzembehelyezéséhez;
e) színházi előadás és filmfelvétel célját szolgáló vaktölténnyel üzemeltethető lőfegyver megszerzéséhez, tartásához, az országba történő behozatalához, kiviteléhez, átszállításához;
f) a hatástalanított lőfegyvernek az országba történő behozatalához, az országból történő kiviteléhez, az országon történő átszállításához.
(2) Az engedély kiadására, visszavonására, valamint rendeletben meghatározott hatósági eljárásra a rendőrség jogosult.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági engedélyekkel kapcsolatos eljárásokért a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási, tárolási illetve vizsgadíjat kell fizetni.
A 3. § (1) bekezdésében említett hatósági engedély (a továbbiakban: engedély) nem adható ki annak a természetes személynek:
a) aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be;
b) aki cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt áll,
c) akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek és még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól;
d) akinél a lőfegyver, a lőszer vagy a gáz- és riasztófegyver biztonságos tartása nem biztosított.
(1) Az engedély kiadása megtagadható attól, akit:
a) gondatlan bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek és még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól,
b)visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel; garázdaság; verekedés; veszélyes fenyegetés; rendzavarás; légfegyver, gáz- és riasztófegyver tiltott tartása és használata, lőtér szabálytalan üzemeltetése vagy jogosulatlan vadászat szabálysértés elkövetése miatt pénzbírsággal sújtottak, a büntetést kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított két év.
(2) Megtagadható az engedély kiadása akkor is, ha tények alapozzák meg, hogy a kérelmező a lőfegyver, gáz- és riasztófegyver használatára, elővigyázatos és szakszerű kezelésére, tárolására, továbbá átadására vonatkozó előírásokat nem tartja be.
(3) Ha a hatósági engedély megszerzésére irányuló kérelem elbírálásakor a kérelmezővel szemben büntető eljárás folyik, a rendőrség annak jogerős befejezéséig az eljárást felfüggeszti.
6. §
(1) Az engedélyt vissza kell vonni:
a) ha az engedély kiadásának e rendeletben meghatározott valamelyik feltétele megszűnik;
b) ha a 4. § (1) b)-d) pontjaiban meghatározott kizáró ok merül fel;
c)
(2) Az engedélyt vissza lehet vonni, ha
a) az 5. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott ok merül fel;
b)
c) az engedéllyel rendelkező az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegi.
(3) Be kell szolgáltatni az illetékes rendőri szervnek a lőfegyvert, a lőszert, a gáz- és riasztófegyvert:
a) az engedély visszavonásával egyidejűleg;
b) az engedélyes halála vagy - jogi személy esetében - annak megszűnése esetén az engedéllyel együtt haladéktalanul, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 8 napon belül.
(4) Az engedély érvényét veszti az (1) bekezdés és a (2) bekezdés a) pontja alapján történő visszavonás esetén, vagy ha az engedélyt a (2) bekezdés c) pontja alapján három évet meghaladó időtartamra vagy véglegesen vonják vissza.
(5) A hatóságilag tárolt lőfegyvert, lőszert, gáz- és riasztófegyvert tulajdonosa az engedély visszavonásától számított két éven belül arra jogosult személynek elidegenítheti vagy annak hatástalanítását kérheti.
(6) Az engedély visszavonásától számított két év letelte után, ha a tulajdonos az (5) bekezdésben foglalt lehetőséggel nem élt, a rendőrség a tárolt lőfegyvert, lőszert, gáz- és riasztófegyvert értékesíti és az értékesítésből származó összeget a felmerült költségek levonása után a tulajdonosnak, vagy jogutódjának visszatéríti.
(7) Az el nem idegeníthető lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver megsemmisítéséről a rendőrség gondoskodik.
(8) A rendőrség nyilvántartja a 3. § alapján kiadott engedélyeket, az engedéllyel rendelkező személyek és szervek azonosításához szükséges, továbbá az engedély tárgyával összefüggő adatokat, az engedély időtartamának lejártáig, vagy visszavonásáig, illetve a külön jogszabályban meghatározott ideig.
(9) Az (5) és (6) bekezdés rendelkezését a (3) bekezdés b) pontja alapján történő beszolgáltatás esetén is értelemszerűen alkalmazni kell.
7. §
(1) A rendőrség a közbiztonság védelme érdekében, így különösen, ha az engedéllyel rendelkező ellen büntetőeljárást kezdeményezett, illetőleg ellene büntetőeljárás, vagy az 5. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szabálysértési eljárás indult és az engedély visszavonása nem szükséges - meghatározott időre -, elrendelheti a kiadott engedély szüneteltetését, a lőfegyver, lőszer rendőrségnél történő tárolását, tartásának korlátozását, használatának korlátozását vagy tilalmát.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezése alapján hozott jogerős hatósági döntést kérelemre, legalább 90 naponként felül kell vizsgálni. Az engedély szüneteltetését a hatósági tárolást, a tartás korlátozását haladéktalanul fel kell oldani, ha az elrendelés indokai már nem állnak fenn.
II. Lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver, légfegyver gyártására, javítása, kereskedelmi forgalma, behozatala és kivitele
8. §
(1) Tilos polgári használatra gyártani, belföldi kereskedelmi forgalomba hozni és tartani:
a) sorozatlövésre alkalmas lőfegyvert, gáz- és riasztófegyvert, légfegyvert;
b) olyan lőfegyvert, gáz- és riasztófegyvert, amely formája szerint alkalmas arra, hogy más tárgy benyomását keltse, vagy amely egyéb használati tárgyba van rejtve;
c) olyan lőfegyvert, amely a vadászati és a sportcél mértékén túlmenően alkalmas az összehajtásra, összetolásra, megrövidítésre, a gyorsított szétszedésre;
d) robbanó, gyújtó, áthatoló (acélmagvas) lövedékkel ellátott lőszert, és az ilyen lőszerekhez szolgáló lövedékeket.
(2) Ha kétség merül fel az iránt, hogy az adott lőfegyver az (1) bekezdés hatálya alá tartozónak tekintendő-e, igazságügyi fegyverszakértő állásfoglalását kell beszerezni.
(3) Tilos tartani:
a) maroklőfegyverhez szolgáló olyan lőszert, amelynek lövedéke a lövés után vagy a becsapódáskor az eredeti méretéhez képest aránytalanul deformálódik, szétszakad (ólommagvas vagy félköpenyes ólomlövedék, sörétes lőszer), kivéve a vadászat vagy a sportlövészet célját szolgáló fegyvert, az annak tartására jogosult személyek esetében;
b) leválóköpenyes lövedékkel ellátott lőszert és az ilyen lövedéket, fényjelző (nyomjelző) lövedékkel ellátott lőszert és az ilyen lövedéket.
(4) Tilos a vadász- és sportcélú lőfegyvereken kívül más lőfegyverre elektronikus optikai eszközt, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában fényszórót felszerelni.
9. §
(1) A lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver, légfegyver gyártására irányuló kérelemhez a gyártó köteles csatolni
a) a polgári kézilőfegyverek és lőszerek vizsgálatára jogosult (kijelölt) szervezet szakvéleményét;
b) típusjóváhagyó vizsgálathoz kötött lőfegyver, gáz- és riasztófegyver, légfegyver esetén a gyártási dokumentációt (tervrajz, gyártási eljárás, technológia).
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt szakvélemény tartalmazza:
a) a polgári kézilőfegyverek és lőszerek vizsgálatára vonatkozó MSZ 15765, illetve a töltények minősítésére vonatkozó MSZ 15764 szabványban előírt, az adott lőfegyverre, gáz- és riasztófegyverre, légfegyverre, illetve lőszerre vonatkozó vizsgálati módszer és eljárás szerint elvégzett vizsgálatok alapján a biztonságos működésre vonatkozó megállapításokat;
b) a lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver, légfegyver megfelel e rendelet előírásainak;
c) a lőfegyverre, lőszerre, gáz- és riasztófegyverre, légfegyverre vonatkozó egyéb, a biztonságos és jogszerű használat szempontjából fontos megállapításokat.
(3) Lőfegyver, gáz- és riasztófegyver, légfegyver csak akkor hozható kereskedelmi forgalomba, ha azt a külön jogszabály szerint egyedi vagy típusjóváhagyó vizsgálattal a biztonságos működés ellenőrzése céljából megvizsgálták, alkalmasságát a beütött próbajel igazolja, és az egyedi vizsgálatról érvényes, megfelelőnek minősített szakvéleménnyel rendelkezik.
(4) A használt lőfegyver kereskedelmi forgalmazásra jogosult a fegyvertartási engedély jogosítottjától vagy más arra jogosulttól megvásárolt, vagy értékesítésre átvett lőfegyvert a (3) bekezdés rendelkezésén túlmenően akkor köteles megvizsgáltatni, ha azon a biztonságos működést hátrányosan befolyásoló elváltozást észlel.
(5) Lőszer csak akkor hozható kereskedelmi forgalomba, ha azon, illetőleg annak csomagolásán a külön jogszabályban előírt jelzéseket, illetőleg a típusjóváhagyó vizsgálat próbajeleit feltüntették.
(6) A polgári kézilőfegyverek és lőszerek vizsgálatára jogosult (kijelölt) szervezet a fegyvertartási, kereskedelmi, gyártási engedélyt kiadó rendőrhatóságot értesíti, ha
a) a lőfegyver az egyedi vizsgálaton használatra véglegesen alkalmatlannak minősült;
b) a típusjóváhagyó szakvéleményét visszavonta.
10. §
(1) A lőfegyver, a lőszer, a gáz- és riasztófegyver, a légfegyver előállítását, az elkészített alkatrészek összeszerelését végző személynek, az ezen személyt közvetlenül irányító, felügyelő vagy ellenőrző személynek (művezető, csoportvezető, minőségi ellenőr stb.) gyártásra jogosító szakképzettséggel kell rendelkeznie. A lőfegyver javítását végző személynek lőfegyverjavításra vagy gyártásra jogosító szakképzettséggel kell rendelkeznie.
(2) Lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver, légfegyver gyártását, kereskedelmét, lőfegyver javítását végző személy ezt a tevékenységet akkor végezheti, ha ahhoz az illetékes rendőrhatóság a 4. és az 5. §-ban előírt feltételek vizsgálata alapján hozzájárult. A rendőrhatóság hozzájárulása 5 évig érvényes. A hozzájárulás visszavonására az engedély visszavonására vonatkozó rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell. A hozzájárulásra vonatkozó iratot a tevékenység folytatásának helyszínén kell tartani.
(3) A lőfegyver, a lőszer, a gáz- és riasztófegyver, légfegyver kereskedelméhez szükséges szakismeretet az (1) bekezdésben meghatározott szakképesítés, továbbá a megyei rendőr-főkapitányságon, illetve fővárosi rendőr-főkapitányságon letett vizsga igazolja.
(4) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt feltétel meglétéért a gyártást, a kereskedelmet, illetve a javítást végző jogi személy vezetője, illetve az ilyen tevékenységre jogosult vállalkozó felel.
(5) Lőfegyvert, lőszert, gáz- és riasztófegyvert, hatástalanított lőfegyvert, valamint légfegyvert árusítani kizárólag az e célra szakosodott, nyílt árusítású üzletben vagy a részben e célra szakosodott egyéb üzlet megfelelően elkülönített helyiségében lehet. A rendőrhatóság az árusítást kérelemre fegyverkiállításon is engedélyezheti.
(6) Lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver, légfegyver és hatástalanított lőfegyver az üzlet közterületre néző kirakatában csak az üzlet nyitvatartási ideje alatt tárolható, állítható ki.
11. §
(1) Aki lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver, légfegyver gyártási, kereskedelmi, illetőleg lőfegyver javítási engedéllyel rendelkezik, köteles a rendőrségnek három napon belül bejelenteni:
a) az engedélyben szereplő adatok megváltozását,
b) az engedélyezett tevékenység teljes vagy részleges felfüggesztését, illetve beszüntetését,
c) a telephely (működési hely) vezetését, illetőleg az adott tevékenységet (gyártást, kereskedelmet, javítást) közvetlenül végző valamennyi személy nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét és lakcímét.
(2) Az, aki lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver és légfegyver kereskedelmi engedéllyel rendelkezik
a) jogosult sörétet, lövedéket, fojtást és csappantyú nélküli hüvelyt hatósági engedély nélkül beszerezni és forgalomba hozni,
b) köteles az értékesítéskor a megszerzési engedéllyel rendelkező személy azonosítását elvégezni,
c) hiányosan kiállított, javított vagy bélyegzőlenyomattal el nem látott megszerzési engedélyre lőfegyvert, lőszert vagy gáz- és riasztófegyvert nem szolgáltathat ki,
d) a lőfegyvert, a lőszert, a gáz- és riasztófegyvert, és a légfegyvert csak az engedélyben meghatározott helyen és módon raktározhatja, illetve tarthatja.
(3) Aki lőfegyver, gáz- és riasztófegyver, légfegyver javítására jogosult, a javításra átvett lőfegyvert, gáz- és riasztófegyvert a javítást követően köteles vizsgálatra a polgári kézilőfegyverek és lőszerek vizsgálatára jogosult (kijelölt) szervezetnek bemutatni, ha
a) a fegyver a szükséges próbajellel nincs ellátva;
b) a javítás során a fokozott igénybevételnek kitett alkatrészek (biztosító, elsütő szerkezet, zárszerkezet, zártest és ezek elemei) valamelyikét kicserélték, vagy méretét megváltoztatták;
c) a javítás során fődarabcsere történt.
12. §
Külföldi személy lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver és légfegyver gyártására, kereskedelmére, illetve lőfegyver javításra jogosító engedélyt csak akkor kaphat, ha a Magyar Köztársaság területén állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkezik. Külföldi részvétellel működő jogi személy az esetben kaphat engedélyt, ha telephelye (működési helye) Magyarországon van.
13. §
(1) Lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver behozatalára vagy kivitelére engedélyt az kaphat, aki annak gyártására, kereskedelmére, megszerzésére, vagy tartására vonatkozó engedéllyel rendelkezik.
(2) Lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver kereskedelmi célú behozatalához, kiviteléhez vagy átszállításához meg kell kérni a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala engedélyét is.
(3) Az a magyar állampolgár vagy a Magyar Köztársaság területén állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező külföldi, aki megszerzési engedéllyel rendelkezik, jogosult az ország területére a megszerzési engedélyben feltüntetett lőfegyvert, gáz- és riasztófegyvert külön engedély nélkül behozni.
14. §
(1) Az a külföldi, illetve magyarországi székhellyel nem rendelkező jogi személy, aki lőfegyvert, lőszert vagy gáz- és riasztófegyvert akar a Magyar Köztársaság területére behozni, onnan kivinni, vagy azon átszállítani, az ehhez szükséges engedély megszerzéséhez köteles igazolni, hogy személyes joga szerint jogosult lőfegyver, gáz- és riasztófegyver vagy a lőszer gyártására, kereskedelmére, illetőleg annak a megszerzésére vagy a tartására.
(2) A személyes joga szerinti jogosultságot nem kell igazolni
a) azoknak a külföldi sportegyesületeknek vagy sportegyesület tagjainak, akik sportlövő versenyen való részvétel céljából hoznak magukkal lőfegyvert vagy lőszert,
b) arra a lőfegyverre és lőszerre, valamint gáz- és riasztófegyverre, amelyet az engedéllyel rendelkező hajó vagy légi közlekedési eszköz fedélzetén szállítanak, ha az nem hagyja el a hajó fedélzetét, illetve a légi kikötő tranzit területét.
(3) A vadászlőfegyver jogszerű tartását a nem magyar állampolgár a személyes joga szerint, a külföldön élő magyar állampolgár lakóhelyének joga szerint kiadott vadászigazolványával vagy vadász engedélyével is igazolhatja.
15. §
(1) Az, aki érvényes lőfegyver-, lőszer tartási engedéllyel rendelkezik, jogosult vadászat, illetve sportversenyen való részvétel céljából a határvámhivatal igazolása alapján a vadász-, illetve sport lőfegyver és lőszer kivitelére, behozatalára, illetve az ország területén történő átszállításra, ha a külföldön, illetve a Magyarországon tartózkodás a kilencven napot nem haladja meg.
(2) A vadászaton vagy a sportlövészeten történő részvételt a meghívó sportegyesület meghívólevelével, illetve a vadászatra, vadásztatásra jogosultnak a Magyarországra érvényes vadászati engedéllyel kell igazolni.
(3) A Magyarországon nyilvántartásba vett, sportlövészettel foglalkozó sportegyesület sportlövője részére a sportlőfegyver és lőszer kivitelére vonatkozó jogosultságot a sportszövetség, sportegyesület is igazolhatja. Az igazolás csak a fegyvertartási engedéllyel együtt érvényes.
16. § Az, aki lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver behozatalára vagy átszállítására jogosító igazolással, illetve engedéllyel rendelkezik
a) az abban feltüntetett lőfegyvert, lőszert, valamint a gáz- és riasztófegyvert e rendelet előírásai szerint jogosult tartani és használni,
b) a lőfegyverét, a lőszerét, a gáz- és riasztófegyverét a rendőrségen térítési díj fizetése mellett letétbe helyezheti,
c) köteles a határvámhivatalnak a belépéskor, illetve a kilépéskor az engedélyben feltüntetett lőfegyvert, lőszert, a gáz- és riasztófegyvert bemutatni.
16/A. §
A 16. § rendelkezéseit értelemszerűen a hatástalanított lőfegyverekre is alkalmazni kell.
III. Lőfegyver, lőszer megszerzése és tartása
17. §
(1) Lőfegyver, lőszer megszerzésére és tartására engedélyt az a természetes személy kaphat, aki
a) sportvadászat céljából vadászlőfegyver megszerzése iránti kérelmet nyújt be, és a külön jogszabályban a vadászati jog gyakorlásának személyi feltételeit meghatározó rendelkezéseknek megfelel;
b) szolgálati célú vadászlőfegyver és/vagy maroklőfegyver megszerzése iránt kérelmet nyújt be, a vadászati jog gyakorlására előírt feltételeknek megfelel, és munkaköre vadászati felügyelő, illetve a vadászati hatóság által nyilvántartott hivatásos vadász, ha ilyen munkakörben van foglalkoztatva;
c) szolgálati célú sörétes lőfegyver és/vagy maroklőfegyver megszerzésére kérelmet nyújt be, és az erdészeti hatóság által nyilvántartott, erdő őrzésével megbízott erdészeti szakszemélyzet tagja, ha ilyen munkakörben van foglalkoztatva;
d) szolgálati célú maroklőfegyver megszerzésére kérelmet nyújt be, és munkaköre - az erdészeti hatóság szervezetében - az erdészeti hatósági feladatok ellátása vagy a Természetvédelmi Őrszolgálat tagja;
e) szolgálati célú sörétes lőfegyver megszerzésére kérelmet nyújt be, és a külön jogszabályban meghatározott hatóság által kiadott érvényes szolgálati igazolvánnyal rendelkező mezőgazdasági őr;
f) sportlövészet céljából lőfegyver megszerzése iránti kérelmet nyújt be, igazolt, minősített sportlövő, és a folyamatos sporttevékenysége alapján a saját tulajdonú lőfegyver tartását a rendőrhatóság indokoltnak tartja;
g) önvédelmi célból maroklőfegyver megszerzése iránti kérelmet nyújt be és fegyveres szerv hivatásos állományú tagja, bíró, ügyész, ügyészségi nyomozó, adónyomozó, országgyűlési képviselő, a Kormány tagja, államtitkár, helyettes államtitkár, minisztériumi főosztályvezető vagy polgármester (főpolgármester), valamint az, aki bizonyítja, hogy tevékenysége miatt élete, testi épsége fokozott védelmet igényel.
(2) Lőfegyver megszerzésére, tartására jogosító engedély a természetes személy részére az (1) bekezdésben meghatározott feltételek mellett is csak akkor adható, ha a kérelmező:
a) a lőfegyver tartására egészségileg alkalmas;
b) a lőfegyver tartásához szükséges elméleti és gyakorlati jártasságot igazoló vizsgát tesz és a vizsgáztató megítélése szerint a lőfegyver biztonságos használatára képes;
c) nem esik a 4. §-ban meghatározott valamely kizáró rendelkezés hatálya alá, és nem indokolt az 5. § (1), (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása;
d) az (1) bekezdés b)-e) pontjában foglalt esetekben igazolja, hogy a lőfegyver megszerzését, tartását a munkáltatója szükségesnek tartja, illetve, hogy ténylegesen a b)-e) pontokban megjelölt munkakörben foglalkoztatja.
(3) Sportlövőnek [127. § (1) bekezdés c) pont] sportlövészet céljára - 5,6 mm kaliberig - a lőfegyver megszerzését és tartását a rendőrség a 4. § a) pontjában meghatározott feltételektől eltérően a 16. életév betöltésétől engedélyezheti.
(4) A lőfegyver tartásához szükséges egészségi alkalmasságot a lőfegyver megszerzése iránti kérelemhez mellékelt orvosi igazolással kell bizonyítani. Az egészségi alkalmasság feltételeit külön jogszabály határozza meg.
(5) A lőfegyverek tartásához szükséges elméleti és gyakorlati jártasságot a külön jogszabályban meghatározott módon igazolja.
(6) Szolgálati, önvédelmi célból egy darab, sportcélból legfeljebb két darab maroklőfegyver engedélyezhető. Ez alól a lőfegyver tartásához fűződő érdekre figyelemmel a rendőrhatóság eltérést engedélyezhet.
(7) Az (1) bekezdés f) pontja rendelkezésének alkalmazása során minősített versenyző az, aki a lőfegyver és lőszer megszerzésének és tartásának kérelmezésekor éves rajtengedéllyel rendelkezik és I., II., III. vagy IV. osztályú vagy ennek megfelelő minősítése van.
(8) A rendőrhatóság a lőfegyver tartásához szükséges elméleti és gyakorlati jártasság ismételt, illetőleg a rendőrhatóság előtti igazolására kötelezheti azt a személyt, akitől a lőfegyver tartására jogosító engedélyt visszavonta, az ismételt engedélyezés előtt.
18. §
(1) Lőfegyver megszerzésére és tartására az alábbi jogi személyek kaphatnak engedélyt:
a) vadászlőfegyver iránti kérelem benyújtása esetén az erdő- és vadgazdálkodással, vadászattal, erdészettel természetvédelemmel foglalkozó közigazgatási szerv, gazdálkodó szervezet, egyesület, tudományos kutató intézet, múzeum, nevelési, oktatási intézmény, ha működéséhez szükséges a lőfegyver;
b) sportlőfegyver iránti kérelem esetén a sportlövészettel foglalkozó, nyilvántartásba vett társadalmi szervezet, sportegyesület;
c) lövészeti oktatás céljából benyújtott kérelem esetén az, aki az adott lőfegyver-típusra kiadott lőtérhasználati engedéllyel rendelkezik;
d) vagyonvédelem céljából benyújtott kérelem esetén a saját vagy a mások dolgainak őrzését végző jogi személy, ha a tevékenység ellátásához lőfegyver megszerzése és tartása a rendőrség megítélése szerint szükséges;
e) lőszergyártási engedéllyel rendelkezik (sorozatlövő és öntöltő lőfegyverre is), továbbá akinek lőfegyvergyártási, -kereskedelmi engedélye van, gyártói, kereskedelmi minta céljára.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján kiadott vadászlőfegyvert a jogi személy csak annak adhatja át, aki rendelkezik azonos fajtájú lőfegyver tartására jogosító engedéllyel.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott jogi személy a lőfegyver megszerzése iránti kérelemben köteles megnevezni azokat az alkalmazottakat, tagokat, akiknek a lőfegyvert őrzési tevékenység végzésére átengedni kívánja. A rendőrség a lőfegyvertartási engedélybe történő bejegyzéssel csak azokat a személyeket jogosíthatja fel a lőfegyver őrzési célú használatára, akik a lőfegyver tartására e rendelet feltételei alapján megfelelnek.
(4) Sportlövészettel foglalkozó, nyilvántartásba vett sportegyesület a lőfegyverét az igazolt versenyzője részére a fegyvertartási engedéllyel, az edzés, a lőverseny, illetőleg az ezekre történő szállítás időtartamára, a vagyonvédelmi tevékenységet ellátó jogi személy a (3) bekezdésben meghatározott személyek részére, kizárólag a védelmi, őrzési tevékenységük tényleges ellátására engedheti át.
(5) Nem kell engedély a jelzőrakétát kilövő lőfegyver és a jelzőrakéta megszerzéséhez és tartásához, ha annak alkalmazását mentési, jelzési célra jogszabály elrendeli, és az arra jogosult birtokolja.
18/A. §
(1) A 17. § alkalmazásában sportlövészet céljából csak a sportlövészet céljára gyártott vagy kialakított lőfegyver, lőszer engedélyezhető, illetve birtokolható.
(2) Nem tekinthető sportlőfegyvernek az olyan lőfegyver, amelynek sportjellege egyértelműen nem ismerhető fel, amelyet szokásosan nem sportlövészetre használnak, vagy amely ugyanolyan kivitelben hadi vagy önvédelmi célú lőfegyverként is ismert.
(3) A (2) bekezdés rendelkezése alól a sportlövészethez fűződő érdekekre, a sporttevékenységre tekintettel a rendőrhatóság eltérést engedélyezhet, feltéve, hogy az eltérést a lövészeten alkalmazható lőfegyverre, lőszerre vonatkozóan lövészszövetségi szabályzat (alapszabályzat, versenyszabályzat stb.) is indokolja.
(4) Nem engedélyezhető olyan lőfegyver, lőszer belföldi tartásra történő megszerzése sem, amelynek használatát arra a célra, amelyre kérelmezték, más jogszabály tiltja.
19. §
(1) A lőfegyver megszerzési engedélyben meg kell határozni az engedélyezett lőfegyver fajtáját és darabszámát. A megszerzési engedély három hónapig érvényes, érvényessége egy alkalommal három hónapra meghosszabbítható.
(2) A megszerzési engedéllyel rendelkező nyolc napon belül köteles a rendőrségnek a birtokba vett lőfegyvert a lőfegyvertartási engedély kiállítása céljából bemutatni. Az érvényességi idején belül fel nem használt megszerzési engedélyt nyolc napon belül a rendőrségnek vissza kell adni.
(3) Nem kell megszerzési engedélyt kérni betétcső vagy váltócső megszerzéséhez annak, aki azonos fajtájú lőfegyverre érvényes tartási engedéllyel rendelkezik. Ilyen esetben a jogosult a betétcsövet vagy a váltócsövet a birtokbavételt követő nyolc napon belül a tartási engedélybe történő bejegyzés céljából köteles a rendőrségnek bemutatni. A betétcső vagy váltócső tartási engedélybe történő bejegyzése díjmentes.
(4) Aki lőfegyver megszerzési vagy tartási engedéllyel rendelkezik, a lőszert külön engedély nélkül szerezheti meg, illetve tarthatja.
(5) A lőfegyver megszerzési és tartási engedélyt természetes személy személyesen, a jogi személy a képviseletére jogosultja útján veheti át.
20. §
(1) A lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver tartására kiadott engedély öt évig érvényes, érvényességi ideje kérelemre alkalmanként további öt évre meghosszabbítható, ha az engedély kiadására vonatkozó feltételek - azok ismételt vizsgálata alapján - biztosítottak. A feltételek ismételt vizsgálata a lőfegyver tartásához szükséges elméleti és gyakorlati jártasságot igazoló vizsga megismétlésére nem terjed ki.
(2) Az önvédelmi célból maroklőfegyver tartására kiadott engedély 5 éves érvényességi ideje kérelemre akkor is meghosszabbítható, ha a jogosult az engedély meghosszabbítására irányuló kérelem benyújtásakor a 17. §-a (1) bekezdésének g) pontjában előírt feltételeknek már nem felel meg, de bizonyítja, hogy korábbi tevékenysége vagy más ok miatt élete, testi épsége továbbra is fokozott védelmet igényel. A kérelem első alkalommal történő meghosszabbításakor úgy kell eljárni, mintha a kérelmező a munkakört, tisztséget betöltené.
21. §
(1) Az, aki lőfegyvertartási engedéllyel rendelkezik
a) lőfegyvertartási engedély alapján jogosult lőszert vásárolni és tartani, a lőszer vásárlásával lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező más személyt is megbízhat;
b) lőfegyverét és lőszerét az erre feljogosított kereskedelmi üzletnek értékesítés céljából átadhatja, illetve a megszerzésre engedéllyel rendelkező személynek elidegenítheti;
c) ha lőfegyverét vagy lőszerét eladta, az annak átvételéről kapott elismervényt köteles a lőfegyvertartási engedéllyel együtt, az azt kiállító rendőri szervnek nyolc napon belül bemutatni;
d) lakott területen, nyilvános helyen, közhasználatú járművön - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a vadász- és sportcélú lőfegyverét, légfegyverét csak ürítve, tokban, sportcélú maroklőfegyverét betárazás nékül, a fegyver, a tár és a lőszer elkülönítésével, a lőfegyvert zár dobozban vagy egyéb zárt tárolóeszközben, a tárat és a lőszert becsomagolva szállíthatja, az önvédelmi és a szolgálati maroklőfegyverét betárazva, a véletlen elsülés ellen biztosítva, rejtve viselheti;
e) szeszesitaltól, kábítószertől, illetve kábító hatású anyagtól vagy szertől befolyásolt állapotban a lőfegyverét nem viselheti, nem használhatja;
f) a lőfegyverét kizárólag ürített állapotban olyan helyen tisztíthatja, ahol más személy életét és testi épségét nem veszélyezteti;
g) vadászlőfegyverét és lőszerét lőfegyverjavítás, bérkilövés, illetve vadászatra történő szállítás céljából lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személynek átadhatja;
h) a lőfegyver viselésekor és használatakor köteles a lőfegyvertartási engedélyt magánál tartani;
i) köteles az engedélyben szereplő adat megváltozását 8 napon belül a rendőrségnek bejelenteni;
j) köteles a lőfegyverét, gáz- és riasztófegyverét a külön jogszabályban a lőfegyver megvizsgálásra jogosultnak (kijelöltnek) bemutatni, és a lőfegyver vizsgálatát elvégeztetni:
ja) az e rendeletben meghatározott javítást, fődarabcserét követően,
jb) új lőfegyvernek első alkalommal, a lőfegyver kereskedelmi forgalmazására jogosulttól történő megszerzése esetén a megszerzéstől számított tíz év múlva,
jc) használt lőfegyver, gáz- és riasztófegyver és hatástalanított színházi lőfegyver esetében a fegyver vizsgálati tanúsítványában megadott érvényességi határidő lejártakor, de legalább ötévenként,
jd) a polgári kézilőfegyverek és lőszerek vizsgálatáról szóló külön jogszabályban meghatározott egyéb esetekben;
k) nagyteljesítményű acélsörétes lőszert csak olyan sörétes puskából lőhet ki, amelyet acélsörétes lőszer használatára bevizsgáltak, és a bevizsgálás a lőfegyveren jelölve van;
l) lőfegyverét, gáz- és riasztófegyverét annak vizsgálatáról kiállított szakvéleményben megadott idő lejárta után a próbajel érvényesítéséig, illetőleg a próbajel érvénytelenítése esetén nem használhatja;
m) szolgálati célú lőfegyverét a lőfegyver tartásához szükséges alkalmazási feltétel, munkakör megszűnését követő három napon belül köteles a rendőrhatóságnak, illetőleg - ha a lőfegyver megszerzésére és tartására a munkáltató engedélyt - a munkáltatónak tárolásra beszolgáltatni.
(2) A lőfegyvert és a lőszert csak állandóan lakott lakásban vagy őrzött épületben, biztonsági zárral ellátott, fa vagy lemezszekrényben ürített állapotban lehet tartani. Jogi személy részére kiadott lőfegyver tárolására szolgáló épület (helyiség) nyílászáróit acélráccsal kell biztosítani.
(3) A rendőrség a lőfegyver és a lőszer tárolására szolgáló épületben biztonsági riasztó- és egyéb berendezések beépítését, megfelelő őrszemélyzet alkalmazását, az épület (helyiség) nyílászáróinak acélráccsal történő biztosítását is elrendelheti.
(4) A rendelet 18. §-a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott jogi személy vagyonvédelmet ellátó alkalmazottai, tagjai a védelmi, őrzési tevékenységük ellátása során lőfegyverüket - formaruha viselése esetén - nyíltan is viselhetik.
(5) Természetes személy lőfegyverét csak olyan személynek engedheti át, aki rendelkezik azonos fajtájú lőfegyver tartására jogosító engedéllyel.
(6) A lőfegyver ismételt megvizsgálását a lőfegyver állapotához igazodóan kell elvégezni. A tormentáló lőpróba elvégzésének szükségességét indokolni kell. Nem kell vizsgálatra bemutatnia:
a) a sorozatban gyártott, típusjóváhagyó vizsgálattal minősített és jelölt fegyvert, amelynél a töltényűr átmérője legfeljebb 5 mm, hossza legfeljebbb 15 mm, vagy lőszerében a gyúelegy képezi a teljes hajtótöltetet, és a fegyver a csőtorkolati energia alapján légfegyvernek minősül;
b) a típusjóváhagyó vizsgálattal és jelöléssel ellátott gáz- és riasztófegyvert és a légfegyvert;
c) az 5,6 mm vagy annál kisebb kaliberű sportlőfegyvert.
IV. Légfegyver, gáz- és riasztófegyver, valamint a hatástalanított lőfegyver megszerzésére és tartására vonatkozó szabályok
22. §
A légfegyverekre, a gáz- és riasztófegyverekre a III. fejezet rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
23. §
(1) A légfegyvert, a gáz- és riasztófegyvert a hozzátartozó lövedékektől, tölténytől elkülönítve, jól zárható helyen úgy kell tárolni, hogy ahhoz illetéktelen személyek ne férjenek hozzá.
(2) A légfegyveren, gáz- és riasztófegyveren olyan változtatás nem végezhető, amely azt a fegyver jellegének megváltoztatásával lőfegyverré alakítaná át.
(3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a hatástalanított lőfegyverre is. A hatástalanított lőfegyver - a színházi lőfegyver kivételével - a tárolási helyen kívül csak zárt dobozban, tokban szállítható, birtokolható.
24. §
(1) Légfegyvert jogi személy, illetve az a természetes személy szerezhet meg és tarthat, aki nem áll a 4. §-ban meghatározott kizáró rendelkezések hatálya alatt.
(2) Légfegyver használható
a) lőtéren (pincelőtéren, szobai lőtéren), céllövöldében, magánterületen a biztonsági előírások betartása mellett;
b) vadászterületen a vadászatra jogosult, védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye alapján.
(3) A légfegyver használata nem veszélyeztetheti mások testi épségét, dolgait és a természeti értékeket.
(4) A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy csak cselekvőképes, nagykorú személy felügyelete mellett használhat légfegyvert.
(5) Tömegközlekedési eszközön - kivéve a légijárművet - és nyilvános helyen légfegyver csak tokban szállítható.
25. §
(1) Gáz- és riasztófegyver megszerzése és tartása ön- és vagyonvédelmi célból jogi személy részére, valamint olyan természetes személy részére engedélyezhető, aki nem áll a 4. §-ban meghatározott kizáró rendelkezések hatálya alatt.
(2) Csak annak a gáz- és riasztófegyvernek a tartása engedélyezhető, amelynek szükség szerinti bevizsgálását és beszámozását az erre jogosult (kijelölt) szervezet elvégezte.
(3) Tilos olyan gáz- és riasztótöltényt tartani, használni, amelyből az izgató anyag nem csak gáz halmazállapotban juthat ki, amelynél a töltény a lövésnél mechanikus sérülést okozhat, továbbá amely izgató anyagként arzén vegyületet tartalmaz.
V. Lőterekre vonatkozó szabályok
26. §
(1) Lőtér létesítése és üzemeltetése jogi személy vagy azon magyar állampolgár, illetve állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező külföldi részére engedélyezhető, aki vállalkozói igazolványt váltott ki és nem áll a 4. §-ban meghatározott kizáró rendelkezések hatálya alatt.
(2) Lőtér építésének engedélyezése során a rendőrség az építési hatóság szakhatóságaként, az üzembe helyezésre irányuló eljárás során az építési hatóság a rendőrség szakhatóságaként működik közre.
(3) A lőtér üzemeltetési engedély csak akkor adható ki, ha a lőtérre, mint veszélyes üzemre felelősségbiztosítást kötöttek és a rendőrség a lőtérszabályzatot jóváhagyta.
(4) A lőtéren csak olyan lőfegyverrel és lőszerrel, illetve olyan célra szabad lőni, amelynek használatát a lőtérszabályzat lehetővé teszi. A lőtérszabályzatban a lövészet időtartama korlátozható, a lövészetre használható lőfegyver és lőszer fajtáját, típusát a természeti és az emberi környezetre figyelemmel kell megállapítani.
(5) Tilos a lőtéren állatra lőni.
(6) Tilos védett természeti területen lőteret létesíteni.
27. § (1) A lőtér üzemeltetési engedéllyel rendelkező köteles
a) a lőtér üzemeltetési engedélyt és a lőtérszabályzatot jól látható helyen kifüggeszteni;
b) a lőtér használatakor a lőtérszabályzatban foglaltakat betartani és betartatni;
c) a lőtér karbantartásáról gondoskodni;
d) a lőtér minőségének vagy használati módjának lényeges módosítása esetén új lőtérüzemeltetési engedélyt beszerezni.
(2) Lövészetet olyan személy vezethet, aki megfelel a 17. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek, és lövészetvezetői vizsgát tett, vagy lövészedzői, lövészszakedzői képesítése vagy érvényes lövészverseny bírói minősítése van, vagy I. osztályú lövészversenyző.
(3) Ha a lőtérüzemeltetési engedéllyel rendelkező az engedélyben és a lőtérszabályzatban foglaltakat ismételten vagy súlyosan megszegi, a rendőrség az engedélyt visszavonja.
VI. Vegyes rendelkezések
28. §
A lőfegyvert, a gáz- és riasztófegyvert csak az engedélyezett célra szabad használni. A 0,22 kaliberű és negyven milliméternél kisebb hüvelyhosszúságú lőszer kilövésére alkalmas golyós lőfegyvert - a hivatásos vadászok kivételével - csak sportcélra lehet engedélyezni, az ilyen lőfegyver - a hivatásos vadászok kivételével - csak lövészeti oktatásra, sportlövészetre, a lőfegyver kipróbálására, vizsgáztatásra és lőtéren használható, és
AJÁNLOM AZ OLDALT
