|
Népi gyógymódok II.
olvasónk küldte 2009.12.04. 12:12
Ne feledjük a bölcs gyógyító tanácsát: az egészséges élet alapja a mértékletesség, a természetesség és a derős lélek. „Anyukám megreszelte a vereshagymát, kifacsarta és megcukrozta a levét. Nehezen ittam meg, de elhagyott a köhögés, éjjel nyugodtan tudtam aludni.” „Ha a torkunk fájt, csak langyos állott vizes ruhát tettünk a nyakunkra.”„A náthának, megfázásnak nagyon egyszerő és jó gyógymódja van. Este lefekvés elıtt forró lábvizet kell venni, olyat, amilyet csak elbír az ember. Aztán iszik jó forró bort vagy teát, és a már téglával felmelegített dunna alá bújik.” „Nátha ellen hársfatea a legjobb. Nekem mindig van itthon szárított hársfavirág. Mi a családban csak ezt használjuk, amikor valamelyikünk megnáthásodik.” A magyar Népi gyógyászatról
A szembetegségek kezelése
„Olyan öreg néni volt, és az szemüveget nem használt. (Azt ajánlotta, hogy) mikor az ember felkél, a szemit mindig éhnyállal mossa meg.” Aki vízbe áztatott fehérliliommal mossa reggel a szemét, egész nap nem fáj a szeme, és rendesen lát.
Szemfájásra reszelt sárgarépa melegen, ruhaközt. Kezelése: „Szikfővirágteát fızni, és amilyen melegen elállja a szem, azzal mosni.”
Megfázásra, meghűlésre, náthára alkalmazott leggyakoribb gyógymódok:
Szatmárban:
„Nátha ellen hársfatea a legjobb. Nekem mindig van itthon szárított hársfavirág. Mi a családban csak ezt használjuk, amikor valamelyikünk megnáthásodik.”
„A náthának, megfázásnak nagyon egyszerő és jó gyógymódja van. Este lefekvés elıtt forró lábvizet kell venni, olyat, amilyet csak elbír az ember. Aztán iszik jó forró bort vagy teát, és a már téglával felmelegített dunna alá bújik.”
„Ha a torkunk fájt, csak langyos állott vizes ruhát tettünk a nyakunkra.”
„Anyukám megreszelte a vereshagymát, kifacsarta és megcukrozta a levét. Nehezen ittam meg, de elhagyott a köhögés, éjjel nyugodtan tudtam aludni.”
Békés megyében:
„Tányérba tormát reszelt, pohárral letakarta, aztán felemelte a poharat és beleszippantott.”
„Kék rongy, kék papír füstjét felszagolni.”
„Vászonruhára kent birkafaggyút (disznózsírt) tett a mellére. A lerakódást, slájmot feloldotta.”
„Megfázás (köhögés, asztma) ellen: kakukkfő, szikfő, útilapu tea.”
Mellbajok: asztma, köhögés, tüdőbaj Asztmára alkalmazott gyógymódok:
„Porcsin tea, fulladásra (szívasztma) csalángyökér tea.” „Akinek szívasztmája van, egy liter fehérborba 3 ujjnyi rozmaringot főzzön bele, ezt igya.”
„Örménygyökeres pálinka.”
Köhögésre alkalmazott gyógymódok:
Apróbojtorján tea („felszaggatta a slájmot”), szikfővirág, bodzavirág tea.
Fodormenta tea, édesgyökér tea idült köhögésnél. „Köhögés és lázcsillapító: hagymahéj tea cukor nélkül. Ami megfázás és láz ellen van, az mind cukor nélkül.” „Reggel éhomra régi ikrás méz.”
Tüdőbajra alkalmazott gyógymódok:
Víz helyett porcsingyökér tea, tarackgyökér és csípıscsalántı tea. „Tüdőbajosnak tea ezerjófő, pemetefő, kamilla és ökörfarkkóró 4 dl vízbe. Az elızőleg összekevert teafőbıl kétszer annyit teszünk, amit 3 ujj között felveszünk, és addig fızni, míg felére elfı. Felét reggel inni, másik felét este inni, melegen.”
Vízibetegség: vízkór, sárvizesség, szívbetegség, vesével összefüggı bajok.
Vízkórra alkalmazott gyógymódok:
„Apróbojtorján tea. A belsı részt takarítja.” „Fél marék petrezselyem zöldje egy liter vízre, felforralni. Napi 7 dl-t inni.” „Tengeri hagymalevél pálinkában.”
Szívbetegségre alkalmazott gyógymódok:
„Szívbaj: gyöngyajaktea.” „Szíverısítı: kapormagtea.”
Vesebajokra alkalmazott gyógymódok:
„Egy helybeli iparos vesebetegségét nyírfakéregbıl fızött teakúrával kezelte. Egy év elıtt azonnali hatást ért el, azóta tünetmentes és gyógyult. Egyéb teakúra és vízlökés hatástalan volt.” (Egy kondorosi gyógyszerész adata.)
„Vesebajra nyírfavesszı összevágva, teának megfızni, víz helyett inni.”
„Vesepucoló: mezei zsurló.” „Akinek eláll a vizelete: petrezselyem zöldjét megforrázni, ezt inni. A petrezselyemmag is a vesét tisztítja, hajtja a vizeletet.” „Aki nem tud vizelni: a cickafarkot paradicsom indával, zöldpetrezselyemmel megfőzni fürdőnek.”
„Vízhólyaggyulladás: petrezselyemmag fızetre (fölé) ülni gızölni.”
A has nyavalyái:
Mádra, szünádra, csömör, gyomorbaj, giliszta, hasmenés, vérhas, májbaj,sárgaság, epebaj.
„Mádra, szünádra. Gyomorcsúszás. Emeléstıl vagy zökkenéstıl. A gyomor felemelkedik, nem a rendes helyén van akkor. Itt olyan dudorodás van. A mádra, szünádra oda feljön.” „Mádra: lépdagadás. Leginkább emeléstől, gebeszkedéstől.”
Alkalmazott gyógymódjai:
„Mádra: lekente magának. Vízzel, szappannal, lefelé a gyomortájat kente és deréktól előrefelé a gyomor felé.” „Mádra: megáll, elırehajlik, háromnégyszer a lábujját megfogja, akkor is helyremegy.” Szünádra: „csepp volt a patikában rá.”
„Mádra: lefelé kenni, úgyhogy korog a gyomor. Addig nem korog, míg fenn van a gyomor.”
Csömör: aki sokat eszik, „annak hánytató kell”. „Aki megcsömöl, azt kihánytatja a purgációmag. 9-10 darabot lenyel.”
Gyomorbaj: „Apróbojtorján tea, csípıscsalán tea. Fodormenta tea: gyomorbajról, fejfájásról.” „A gyomrot és a vért nagyon rendbe hozza a tályoggyökér.” „Citromfőtea. Vagy citromfő pálinkában.”
Gyomorfekély: „Lemondtak a klinikán róla, már át volt talán lukadva a gyomra: reggel apróbojtorján teát, este örménygyökeres pálinkát ivott, meggyógyult”.
Hasmenés, vérhas: „Birsalmafalevél tea megfogja a belit”, „kökénybefıtt, vagy aszalt kökény.” „Tölgyfagubót megtört, megpörkölt, fél liter vízben megfızte, egyszerre 2 kiskanálnyit vett be. Három nap alatt meggyógyult a kisgyerek, holott az orvosi kezelés nem használt.” „Fiatal tölgyfaháncskéreg
tea. A vérhast megfogja.” „Vérhas és bélhurut ellen: lósóskamag tea. Kétliternyi vízre fél marék mag. Megfogja neki.” Sárgaság, májbaj: „Sárgaperemizsvirág az kihajtja belıle.” „Fehérüröm tea
sárgaság ellen.”
Bőrbajok, Orbánc, anyajegy, pállás, kifújta a szél, pattanás, tyúkszem, szemölcs.
Alkalmazott gyógymódjai:
Orbánc: A nép nyelvén sokféle bőrbajt értenek rajta, fıleg az arcon levő bőrgyulladást, bőrpírt, ami lehet valódi orbánc (erysipelas), de rosacea, ekcéma, lupus, stb. is. Mindegyiknek külön tünettana és orvossága volt, mindegyik fájt, és mindegyiket a megfázásnak tulajdonították. „Gyakran jött ki rajtunk az orbánc. A fejünkön, az arcunkon. A szemünk köze is bedagadt. Pipázással is gyógyítottuk, de leginkább – engem anyám gyógyított így – cukorrépaszeleteket használtunk. Spórra tettük, jól felmelegítettük, majd szárazruhába göngyöltük, és a fájó arcrészre ráraktuk.”
Pállás: „kékkıvel vagy timsóval dörzsölje be”. „Ha ki van fújva a kezük, saját vizeletükbe mossák.” „Kukoricatöréskor úgy megkérgesedik a keze: juhfaggyúval kenegetik.”
Pattanás: „Pattanás, kelés: vöröshagymát vág össze, kovásszal keveri. Naponta váltja. Érleli, kifakassza.” Pattanásra kutyabogyó-fızet.
Tyúkszem: „A tyúkszemem miatt már nem bírtam cipıben járni. Csupa fájdalom volt a lábam. Az uram azt mondta, hogy hallotta, egyedül csak a fecskefő tudja kiirtani. Megvagdostam a tyúkszemet, utána a fő nedvével többször bekentem. Ezt több napon át megcsináltam, le is ment a lábamról.”
A csontok, ízületek, inak, és izmok betegségei.
Reuma, köszvény, csúz, kihőlés – idegzsába, farzsába – rándulás, ficamodás, csonttörés, csontszú.
Alkalmazott gyógymódjai:
Reuma, köszvény, csúz, kihőlés: „Ez ellen igen jó a masszírozás szappannal, vagy ha vót egy kis kézkenıcs féle, avval. Utána oszt ecetes vízzel, oszt házivászonnyal átdörzsöltem. Én arra úgy rájöttem, korántúl, nagyon korántúl, hogy az ecetes víz, az nagyon sokat gyógyít.”
„Éhnyállal húzgálja meg magának az, akinek a nyaka fáj, vagy másutt fájása van.” „Jobb lába nem hajlott, fájt: egy hétig minden este ecetes, sárga földdel kötötte be éccakára, meggyógyult.” „Isiás ellen kútásásból való kék iszap.” A helyi környezeti viszonyoknak megfelelıen vesznek igénybe iszapfürdőt, gyógyfürdőt. Nemcsak a meleg kemencének dılve melegítették a fájós hátukat, hanem meleg cseréppel, meleg téglával is melengették a fájós részeket (a hideget meleggel, a meleget hideggel gyógyító módszer).
Mészáros Endre csorvási „tudós” úgy gyógyította meg a reumás beteget, aki „se járni nem tudott, se ülni, csak éppen feküdt, mint egy darab fa”, hogy a napon nyakig homokba ásta. „Annyira félt és annyira izzadt, hogy nem közönséges. És attól gyógyult.” (Több ezer éves, ısi gyógymód a meleg homokba ásás.) Meleg téglára ecetet öntenek, így gızölik, vagy csutkaparázsra szórt piros tengerivel párolják meg a fájós részt. Jól megtört tormagyökeret buzgó vízzel leöntenek, cseberbe öntik. A beteg széken ül, elébe teszik a csebret, jól betakarják. A hőlı tormás vizet beledobált forró békasókkal (kövekkel) melegítik. (Ezt az ısi vízmelegítı módszert Vajkai közli a Borsavölgyéből.)
„Reoma ellen diófalevél-fürdő. Az is egy hatalmas erıs fürdı reoma ellen.” Félmaréknyi ficfakéreg (főzfa) megfızve, ezt napjában kétszer inni. Országszerte ismert és alkalmazott reumagyógymód volt a méhszúráskúra, a nadályragasztás és a köpölyözés is.
Ficam: „A ficamot – miután a bába helyrerakta – ecetes korpával borogatták. A törött végtagot deszkák közé rakták, majd orvoshoz fordultak.”
Sebészeti betegségek: sebek, törés, rándulás stb.
Alkalmazott gyógymódjai:
Sebek: A seb hamarabb begyógyul, ha szederlevelet gyengén leforrázunk. A levével lemossuk, a levelét pedig rákötjük a sebre. „Ha a ház körül valami okból kifolyólag elvágtam a kezem, fehér falról meszet kapartam rá, és pókhálóval betekertem.” „Sarló vagy kaszavágásra azt a győrőmályvalevelet borítottuk, ami az udvarunkon terem. Jó rá a farkasalmalevél is.” A fertőzött sebet, amely elmírgesedett, begennyedzett, győlt (pl. körömgyulladás), forró vízbe vagdosták, vagy pezsgıs vízben áztatták. A pezsgős víz megállítja, megpuhítja a gyülést.
Ragadós betegségek. Fertő, fertőzés, fertőtlenítés.
Ragadós betegségek: Himlő. Tifúzus lázak (kiütéses tífusz, hastífusz, fejtífusz, azaz meningitisz, enkefalitisz) Kolera. Nemi baj.
Alkalmazott gyógymódjai:
Himlő: „Ilyenkor azt csináltuk, hogy székfőteában fürösztöttük meg a beteget, utána forralt bort itattunk vele, és jó meleg dunnába dugtuk.”
Tífusz: „A tífusznak nem nagyon volt gyógyszere, hiába szedtünk ezt is, azt is. Sokan bele is haltak. A mamám nem tudott velem mást csinálni, csak azt, hogy meztelen testemet hideg vizes ruhába göngyölte. Szegény mamám, ı belehalt.”
Az élő táplálékok – zöldségek, gyümölcsök – vitaminjaiknak és ásványi anyagaiknak köszönhetıen külsőleg és belsőleg alkalmazva is gyógyítanak. Leggyakrabban a vöröshagymát, a fokhagymát, a krumplit és a céklát használták, de minden zöldségnek megvolt a szerepe az egészség megőrzésében és helyreállításában. A gyümölcsök kellı mennyiségben, nyersen fogyasztva ízletes „gyógyszerek”.
A kenés-masszírozás alkalmazásai Reuma, inak, izmok betegségeinél:
Izomcsomósodás. „Kezefején izomcsomósodás támadt, ín ment ki a helyébıl. Az orvosok csontnövésnek vélték, operálni akarták.”
A gyógyító elébb meleg borogatást rendelt, „míg a keménység olyan puha, hogy így be lehet nyomni”, azután éhgyomorra, étlenül magához rendelte. Három óra hosszat „masszérozta”, fel egészen nyakig. „Kihúztam az inat, helyrement a szépen. Mint egy íz, ilyen maradt.” A láb kenése közben: „agyon van erıltetve a láb. Izomvastagodás van. Az izom megnyúlt és utána összezsugorodott. Ez mind erısebben öröködik rajta. Meleg fürdő kellett volna rája” (ti. annakidején). (A külsı boka táján kenve:) „isiás, ott az idegszál meg van vastagodva, meg van csomósodva. Recseg az az idegszál a bokánál, kenéskor hallhatóan recseg.”
A csontrakás, helyretevés alkalmazásai
„Ujjficammal sokan jöttek hozzám. Megfogtam az ujját, megmozgattam. Elıször le-fel és két oldalra. Egyre erısebben. Ha kattant, helyreugrott.” Mészáros Ferenc a betegek gerincét tette helyre „megroppantással”. Főképpen a szinte népbetegségnek számító derékfájás (lumbágó) és ülőideg-fájdalom (isiász) esetén hatásos ez a kezelésmód.
A köpölyözés alkalmazásai:
Leggyakrabban a fej betegségeinél, magas vérnyomásnál alkalmazták. Bugyi Sándor nagykamarási borbélymester öt-tíz percig hagyta a betegén a poharakat, majd karcolás után két-három percig szivatott a poharakba vért. Többnyire a „nyakcsigolyára” helyezte, „mert ott megfordul az összes vér”. De az alkarra, felkarra, combra és alszárra, derékra is, ha megmeredt a beteg keze lába vagy a cipekedéstıl a dereka.
A nadályozás alkalmazásai
„Reomárul olyan jó nincsen mint ez a tályoggyökér meg a pióca. Az a vér meg van csípve a hidegtül, nem tud újulni. A pióca kihúzza.” „Szúrt a háta, nadályt ragasztott: Jó vért nem szív. Olyan sokáig kotorászott a hátamon, míg megtalálta ahun tört vér van.” Lelki, szellemi gyógymódok alkalmazásai Ráolvasás, imádkozás, pszichoterápa
A szemölcsöktől való megszabadulásra szóló rítus: „Napfeljötte előtt, azt mondja, forduljak a napnak szembe, és mondjam, engem hívnak lakodalomba, de én nem megyek el, elküldelek tüktököt. Menjetek! Phü, phü, phü! Háromszor köpjem el.”
Füstölés, gőzölés:
Ijedésre, megverıdésre szenes vízzel öntötték meg a gyermeket. Egy bádog hidegvízbe kilenc darab, izzó faszenet dobáltak bele, miközben mindegyikre keresztet vetettek, rámondták: se nem egy, se nem kettı, se nem három … egész kilencig. Ezután a kispulya elhallgatott, nem sírt, nem hánykolódott tovább.
„Megfüstöljük a hajával, aki megveri szemmel.”
Annak a kutyának a szőrivel kellett megfüstölni a gyermeket, amelyiktő megijedt. Ez eloszlatta az ijedtséget. A terápia célja a beteg biztonságérzetének növelése, védettség tudatának kialakítása. Az egyik beteg elmeséli, hogy a gyógyító asszony ajánlatára seprút állított éjszakára keresztben az ajtóba, gatyamadzaggal kötötte be a kilincset. „Jött volna akkor éjjel is befele a kutya (rontó), de nem volt ereje, hogy bejöjjön. Az ablakba ugrált csak.”
- Amit megırizhetünk a népi gyógyászat tudásábólőrizzük elsősorban azt, ami a legkevésbé változott századokon át, vagyis a népi gyógyászat szellemiségét, mindenekelıtt a tudós–gyógyító emberséges
viszonyulását a betegekhez, valamint a pozitív életszemléletét. Alkalmazzuk azokat az egyszerő népi gyógymódokat, amelyek könnyen elérhetők számunkra, és amelyekhez bizalmunk van.
Ne feledjük a bölcs gyógyító tanácsát: az egészséges élet alapja a mértékletesség, a természetesség és a derős lélek.
Néhány példa a zöldségek és gyümölcsök gyógyhatásaira:
fokhagyma
– csökkenti a koleszterint
– lázcsökkentı hatású
– baktérium- és vírusölı
krumpli
– méregtelenítı, megtisztítja a szervezetet a nehézfémek lerakódásától
– gyomorfekély és bélgyulladás
földieper
– vértisztító, baktériumölı
– bırzúzódás, bıralatti vérzékenység
– magas vérnyomás
– elhízás
cseresznye
– kitőnı vértisztító
sárgabarack
– gyengülı látás (A-vitamin)
– rák ellen (kén)
– érrendszeri betegségek
alma
– fontos a héja, a cellulóz része, mely segíti kitisztítani a beleket
– ízületi gyulladás: almabor, almaecet (a magas savtartalom miatt) n"
Felhasznált irodalomjegyzék
1. Oláh Andor: Újhold új király! Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1986
2. Oláh Andor: „Főbe – fába az orvosság!” ( Békés megyei népi orvoslás ) I. kötet
3. Régi Gyógyítás Mőhely I. , Molnár V. József: Tanulmányok az esztendı körének
rítusrendszeréhez. Melius Kiadvány, 1992.
4. Makay B. – Kiss J.: Népi gyógyítások Szatmárban. Népszava Kiadó, Bp., 1988.
5. Kótyuk Erzsébet: A népi gyógyítás hagyományai egy kárpátaljai magyar faluban. Osiris
Kiadó, Bp., 2000.
Fajkusz Katalin
Sztankovics Valéria
Morvai Katalin
<< 1. rész
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
