Göbl György levele
Göbl György 2009.12.05. 10:54
A polgári per alperese és az alperesi képviselő sem tanúként vesz részt a polgári eljárásban, igazmondási kötelezettség sem terheli sem a szóbeli nyilatkozatai, sem az írásbeli beadványai vonatkozásában, így a hamis tanúzás bűntettét esetlegesen valótlan nyilatkozattal sem követheti el. A Budapesti Nyomozó Ügyészségi határozata megállapítását, hogy a Btk. 238. §-ának (1) bekezdésében meghatározott és az (5) bekezdés 1. tétele szerint büntetendő polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás bűntettének meg nem valósulását elfogadom, mivel alperesi képviselő valóban nem tanúként tette meg nyilatkozatait, tehát-e szempontból helytálló az ügyészség érvelése. Azon megállapítást - a józan paraszti ész alapján - nem tudom elfogadni, hogy „a feljelentésben foglaltak alapján más bűncselekmény elkövetése sem merül fel” Ma már a társadalom azon részének, akik figyelemmel követik a bírósági ítéleteket, köztudomású tény, hogy a 2006-os eseményekben a hamis rendőri jelentések alapján indult, a bíróság előtt a Budapesti Nyomozó Ügyészség által képviselt vádak egymás után buknak el, és születnek a jogerős felmentő ítéletek az alaptalanul megvádolt, meghurcolt koncepciós perek ismérveit magánhordozó ügyekben. Ezen eljárások miatti érintettsége okán a Budapesti Nyomozó Ügyészség részéről elfogulatlan eljárás nem várható.
Göbl György panasszal élt a dr. Rizmann és társa ügyben, hozott határozat ellen.
Az alábbi levél magáért beszél. Elég szomorú azonban, hogy még mindig itt tartunk. Még mindig elhallgatják, vagy bagatelizálják az etikátlan eljárásokat döntéseket. A mai napig bűnösöket takargatnak! És ehhez úgy tűnik megfelelő segéd kezekre talál a hatlom az igazságszolgáltatás (sicc) apparátusán belül is!
Budapesti Nyomozó Ügyészség útján
a Fővárosi Főügyészség részére
Tisztelt Fővárosi Főügyészség!
A Budapesti Nyomozó Ügyészség Nyom. 2036/2009. számú határozata ellen törvényes határidőn belül
p a n a s s z a l
élek.
I N D O K L Á S :
2009. november 6-i feljelentésemben (1. számú melléklet) az ott leírtak szerinti tényállás alapján tettem feljelentést, és kértem az alábbiakban idézettek szerint a felelősség megállapítását.
„A leírtakra tekintettel álláspontom szerint a közigazgatási perben eljárt alperesi képviselő a bíróságot megtévesztve valótlan tartalmú nyilatkozatot tett, mely miatt kérem a felelősség megállapítását. Kérem annak kivizsgálását, hogy az ismeretlen elkövető ezzel követett-e el bűncselekményt, vagy egyéb jogsértést, amennyiben igen, úgy kérem az általa elkövetett cselekmény miatt vele szemben a megfelelő eljárás lefolytatását.”
A panaszommal támadott Budapesti Nyomozó Ügyészségi határozatban (2. sz. m.) röviden megállapításra került, hogy:
„A polgári per alperese és az alperesi képviselő sem tanúként vesz részt a polgári eljárásban, igazmondási kötelezettség sem terheli sem a szóbeli nyilatkozatai, sem az írásbeli beadványai vonatkozásában, így a hamis tanúzás bűntettét esetlegesen valótlan nyilatkozattal sem követheti el.”
A Budapesti Nyomozó Ügyészségi határozata megállapítását, hogy a Btk. 238. §-ának (1) bekezdésében meghatározott és az (5) bekezdés 1. tétele szerint büntetendő polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás bűntettének meg nem valósulását elfogadom, mivel alperesi képviselő valóban nem tanúként tette meg nyilatkozatait, tehát-e szempontból helytálló az ügyészség érvelése.
Azon megállapítást - a józan paraszti ész alapján - nem tudom elfogadni, hogy „a feljelentésben foglaltak alapján más bűncselekmény elkövetése sem merül fel”.
Ma már a társadalom azon részének, akik figyelemmel követik a bírósági ítéleteket, köztudomású tény, hogy a 2006-os eseményekben a hamis rendőri jelentések alapján indult, a bíróság előtt a Budapesti Nyomozó Ügyészség által képviselt vádak egymás után buknak el, és születnek a jogerős felmentő ítéletek az alaptalanul megvádolt, meghurcolt koncepciós perek ismérveit magánhordozó ügyekben. Ezen eljárások miatti érintettsége okán a Budapesti Nyomozó Ügyészség részéről elfogulatlan eljárás nem várható.
Ezért jeleztem, céloztam már a feljelentésemben elfogultságra a Budapesti Nyomozó Ügyészséggel szemben.
„Kérem feljelentésem egy példányát a Legfőbb Ügyészségnek is elküldeni, tekintettel arra, hogy a Budapesti Nyomozó Ügyészséget a korábbi eljárásokra tekintettel elfogultnak tartom.”
Feljelentésemben kértem annak kivizsgálását is, hogy: „a közigazgatási perben eljárt alperesi képviselő tudatosan tévesztette-e meg az eljáró bíróságot, vagy öt is félretájékoztatták, vagy pedig nem tett eleget a közigazgatási perben vállalt azon kötelezettségének, hogy beszerzi a kérdéses eseményről készült tárgyi bizonyítási eszközöket.”
Erre a kérdésekre nem kaptam választ, a határozatban pedig nincs adat, hogy az ügyészség bármilyen lépést is, tett volna a fenti kérdések megválaszolásár
A feljelentésemben eljáró dr. Dabi Mária vezető-helyettes ügyészben más bűncselekmény elkövetése fel sem merül, legalábbis ez került leírásra a határozatban. A fentiekben hivatkozott köztudomású tény alapján felmerül/felmerülhet a hivatali visszaélés és a bűnpártolás bűncselekménye is. Indítéka pedig az lehet, hogy ne kerüljenek, illetve minél később kerüljenek nyilvánosságra a 2006-os történések, lehetőleg elévülési idő után, így elkerülve a felelősségre vonást. dr. Rizmann Anikó r. alezredes 2006-ban tudomásom szerint a BRFK hivatalvezetője volt, tehát közvetlenül is érintett lehet/lehetett, de az is befolyásolhatta, hogy felettese gergényi péter „vasprefektus” főnöke elvárásainak akart lakáj módon megfelelni, vagy megfélemlítve volt szolgálati főnöke által.
Más megközelítésből, ha egy állami szerv, illetve annak képviselője bíróság előtt hazudik, akkor én arról azt gondolom, hogy az kirívóan közösségellenes magatartás. Olyan, ami bennem és más becsületes, erkölcsös állampolgárban fokozott riadalmat, és megbotránkozást kelt, mivel ilyen cselekmény az állam egyik fő tartópillérét a közbizalmat rúgja ki a felépítményből, ami a történelmi tanulságok szerint legtöbbször ránk, kisemberekre szokott omlani. Következésképen az elkövetett cselekmény súlyos garázdaság!
Mint már említettem a feljelentésemben nem neveztem meg milyen bűncselekményt követek el az „ismeretlen tettesek” azonban a nyomozó ügyészségnek kötelessége lett volna ezt vizsgálni, hiszen az nincsen kötve a feljelentés esetleges téves büntetőjogi minősítése esetén sem, ugyanakkor a tényállítás leírása alapján a bűnüldözési kötelezettsége fennáll. Jelen esetben ennek elmulasztása, megvalósítja a hivatali visszaélés bűncselekményét az én álláspontom szerint, kérem ennek vizsgálatát.
Álláspontom szerint a BRFK-t mint alperest képviselő jogtanácsosnak, igazmondási kötelezettsége van. A Budapesti Nyomozó Ügyészségi határozat alapján azonban ilyen kötelezettsége nincs, nyugodtan lehet hazudni.
Eddigi sjnálatos tapasztalatom szerint a Budapesti Nyomozó Ügyészség nem érdekelt az igazság kiderítésében, sőt lehet az a küldetése, hogy fedezze a regnáló illegitim hatalom gyakorlást. Ezt a következtetést nem volt nehéz levonnom, mivel, mint a Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesületének alelnöke van egy kis rálátásom jogerős bírósági ítéletek tükrében a 2006-os ügyekre.
Kérem Tisztelt Fővárosi Főügyészséget panaszom törvényi szabályok szerinti kezelésére és annak tisztességes szakszerű elbírálását
Kérem a panaszommal támadott határozat megváltoztatását az indoklásra való tekintettel.
Kérem a nyomozás újbóli elrendelését és elvonását a Budapesti Nyomozó Ügyészségtől elfogultsága véget, továbbá vizsgálni ez ügyben elvégzett munkáját.
Sopron, 2009. december 05.
Tisztelettel, a szebb jövő reményében:
Gőbl György
Melléklet: 1. sz. 2009. november 6-i feljelentésem (1-2. old.)
2. sz Budapesti Nyomozó Ügyészség Nyom. 2036/2009. sz. hat. (1-2. old.)
ui: Tájékoztatásul széles körben nyilvánosságra hozom ezt a panaszt.
|