|
SZENT IMRE
forrás: Napifoto.com 2009.12.15. 08:43
Ez bizony már az én bajom... De tényleg. A jótét lélek nekem ugyan nem volt hajlandó mondani hogy mire gyanakszik, de a papíroson ottan van kérdőjellel az is, hogy "H1N1?" ... De ha mégis? Ez a "maga baja" kijelentés valahogy nálam nem fér bele a transzcendentális orvos-képbe... Persze lehet, hogy azért, mert már megest egy nyűgös vénember vagyok. Mindenesetre egy halálbíró annak idején állítólag több részvéttel tudta kiejteni a kötél szót, mint eme nemes hölgyemény a véleményét... Nem akarom én most kibulizni hogy hájjal kenegetés meg ilyesmi... De egy ORVOSnak nem kéne legalább akkor meggyőzni a konok renegátot, hogy "de ember! akkor meg miért nem akar a kórházban maradni, hiszen itt azért gyógyszert kap, stb. stb. stb. Mert ha nem, akkor meg teccik dögleni esetleg..." Persze lehet, hogy idealista vagyok, és akkor ez tényleg az én bajom... SZENT IMRE
(részletek az írásból)
...Ez volt dél magasságában, még számolgattam is, ha valamit kiírna, akkor még nyitva érem a patikát szombat lévén. A váróban ültek jó páran, kiderült: negyedik leszek kb. a sorban. Azután ahogy az idő telt, jöttek újabb betegek, jókat fürödtünk egymás taknya-nyála cseppjeiben a többszólamú tüsszögés, köhögés kapcsán. Orvos sehol egy jó darabig.. Mint kiderült, éppen váltás vagy mi volt, néha az ajtó kinyílt, azon egy-egy dolgozó kulcsát csörgetve ellibegett a WC irányába, majd vissza. Aztán lassan mi meg elkezdünk kórusban rángatózni, reszketni, mert lassan ugyan, de tudatosult bennünk az, hogy itt bizony k...va hideg van... Ami bizony nem éppen a legjobb éppen most... Némi huzattal is párosulva meg egyenesen kéj...
...
A kép témája egy asszonyka, akinek a férje a kocsijukból hozta be a takarót, mert a szerencsétlen már nem bírta a hideget...
A várakozás élményeiről egyelőre ennyit. Lázas, elesett betegekhez méltó klíma, feltehetően a vizes priznic megtakarítása miatt döntött így a kórház vezetése: hűteni, hűteni, hűteni....
...
"A kártyája?!!!!!!!!" rivallt rám a különben valószínűleg kellemes és csinos kinézetű fiatal orvosnő.
"Üdvözlöm, doktornő! " válaszoltam. "arra esetleg nem lenne kíváncsi mia bajom, miért jöttem ide? Mondjuk a piszkos anyagiak előtt..."
Hár ezzel a továbbiak el is dőltek. Hát az utóbbi időben én még csinos fiatal lánytól ennyi hideg-meleget nem kaptam, pedig még akkori állapotom miatt modellszerződést sem ajánlottam fel neki...
"A többi okmányt is ide az asztalra kérem! folytatta a diagnosztizálást. Lakcímkártya, személyi, ésatöbbi!" - Nem volt mit kitennem. Mert nem volt nálam.
"Anélkül pedig nem tudom megvizsgálni" közölte.
Talán hogy mégis nekilátott, annak az lehetett az oka, hogy előhalásztam egy sajtóigazolványt, azon ott van a fénykép, szig.szám, születési év, stb. stb. Nem hiszem hogy az adatok hatották meg, szerintm inább a papír jellege késztette némi átgondolásra.
Nem húzom az időt ezzel: "berakja a lázmérőt a hóna alá!" közölte, - én beraktam.
...
Mint kiderült, a lázmérőnek kellett volna pittyegni, de az meg valszeg szintén nem kapott 13. havit, mert csak sztrájkolt a hónom alatt. Nagy nehezen eldöntötte, hogy akkor ezt most kihagyjuk, vényomásmérés, hallgatózás, majd közölte: "én itt nem tudom magát megvizsgálni, átmegy szépen a sürgősségire, ott majd ellátják. Vérvétel és egyebek, röntgen, és így tovább" Minden emberinbb szintű kommunikációs kísérletem kútba esett,
...
Végül is ha a papír formáját nézzük, akkor megvizsgálva meg lettem, gyógyszer kiírása megtörtént, csak... Hát én nem tudom, de ha Hippokratész ilyen esküt írt volna, ahogy a hölgy viselkedett, a Taigetosz egy többezres orvosi karral bírt volna szerintem, abban az időben...
...
"-Könyörgöm, hölgyem, nekem nincs annyi pénzem, hogy most azt is megvegyem" szóltam elhűlve.
"-Na, az a maga baja!" közölte. És már mehettem is kifelé, mert ugye a várakoztatásunk kétórás langyipisi-matatása okán elég sokan voltak még kint a folyosón.
Szóval ennyi.. Ez bizony már az én bajom... De tényleg. A jótét lélek nekem ugyan nem volt hajlandó mondani hogy mire gyanakszik, de a papíroson ottan van kérdőjellel az is, hogy "H1N1?"
Tegyük fel, ha NEM kérdőjeles hanam TÉNYLEG az... És azon CSAK a vírusölő tud győzedelmeskedni.. Akkor az tényleg az én bajom. Nem kicsit..: Habár a franc tudja.. De ez már tényleg magánügy. A betűket most még látja a jóember, lehet hogy csak hiszti, oszt' le van szarva az egész...
De ha mégis? Ez a "maga baja" kijelentés valahogy nálam nem fér bele a transzcendentális orvos-képbe... Persze lehet, hogy azért, mert már megest egy nyűgös vénember vagyok. Mindenesetre egy halálbíró annak idején állítólag több részvéttel tudta kiejteni a kötél szót, mint eme nemes hölgyemény a véleményét...
Nem akarom én most kibulizni hogy hájjal kenegetés meg ilyesmi... De egy ORVOSnak nem kéne legalább akkor meggyőzni a konok renegátot, hogy "de ember! akkor meg miért nem akar a kórházban maradni, hiszen itt azért gyógyszert kap, stb. stb. stb. Mert ha nem, akkor meg teccik dögleni esetleg..."
Persze lehet, hogy idealista vagyok, és akkor ez tényleg az én bajom...
...
A cikk teljes terjedelmében itt olvasható
Oskar
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
