|
A Daróczi-klán
forrás: Rimaszombati Plgár Info 2010.01.18. 08:08
Hazánk jelen kulturális és erkölcsi állapotát tekintve talán nem haszontalan egy, a legutóbbi időkig talán kevéssé ismert, de mégis régen jelen lévő családról néhány keresetlen szót ejteni. Nevük többeknek ismerős lehet, hiszen ha akartuk, ha nem, hallottunk már a rendszerváltást megelőzően is az író "Choli" Daróczi Józsefről, majd a rendszerváltás táján az SZDSZ körül nyüzsgő - s a tisztességes magyar embereket máig folyamatosan irritáló - Daróczi Ágnesről. Majd feltűnt a Magyar Televízió Roma Magazinjának szerkesztőjeként bizonyos "Joka" Daróczi János, és mára, amikor minden idők legmocskosabb magyar kormánya regnál, Daróczi Dávidnak hívják az egyik kormányszóvívőt...
- Példaképem a legnagyobb cigány tolvaj - A Daróczi-klán
A Daróczi-klán
Hazánk jelen kulturális és erkölcsi állapotát tekintve talán nem haszontalan egy, a legutóbbi időkig talán kevéssé ismert, de mégis régen jelen lévő családról néhány keresetlen szót ejteni. Nevük többeknek ismerős lehet, hiszen ha akartuk, ha nem, hallottunk már a rendszerváltást megelőzően is az író "Choli" Daróczi Józsefről, majd a rendszerváltás táján az SZDSZ körül nyüzsgő - s a tisztességes magyar embereket máig folyamatosan irritáló - Daróczi Ágnesről. Majd feltűnt a Magyar Televízió Roma Magazinjának szerkesztőjeként bizonyos "Joka" Daróczi János, és mára, amikor minden idők legmocskosabb magyar kormánya regnál, Daróczi Dávidnak hívják az egyik kormányszóvívőt...
Kik ők? Honnan és milyen utakon jöttek? Kinek van még köze hozzájuk? E kérdésekről szól jelen íráskezdemény.
 |
"Choli" Daróczi József (1939. május 26.-)
A család jelenlegi fejének tekinthető "Choli" Daróczi József a hetvenes években hívta fel magára a figyelmet, amikor cigányra fordította a Kommunista Kiáltványt, s ezzel a kiemelkedő kulturális teljesítménnyel a Magyar Szocialista Munkáspárt díszcigányává küzdötte fel magát. 1975-ben tagja lett a Magyar Írószövetségnek és a Magyar Újságírók Országos Szövetségének. Érdemei elismeréseként rövidesen cigány lapot indíthatott, majd a nyolcvanas évek közepén a Hazafias Népfront felügyelete alatt működő Országos Cigánytanács vezetője lett. Túlélési ösztönére jellemző, hogy a rendszerváltás óta rendíthetetlen buzgalommal fordítja cigányra a Bibliát. Szellemi képességeire pedig az, hogy a már megjelent Máté-evangéliumban minden idők egyik legostobább félrefordítását követte el, amikor a "Dávid nemzette Salamont Uriás feleségétől" (ti. Bethsabétól) mondatot úgy fordította cigányra, mintha Uriás, Dávid hettita zsoldosa, a megcsalt és meggyilkolt férj lett volna a boldog anya. |
Családjáról, őseiről e kiváló ember a következőket mesélte pár évvel ezelőtt egy talpnyalójának: "Anyai ágról a nagybátyámnak a gyerekei, akiket ismertem - bár nem sokat ismertem közülük -, Magyarország legnagyobb tolvajai közé tartoztak. (...) Az unokabátyám például, anyám nővérének a fia Magyarország legnagyobb lótolvaja volt. (...) Jó pár rokonom kötélen végezte. (...) Az unokabátyámnak Ukrajnától Szerbiáig mindenhol volt felesége, a legnagyobb hős volt. Ahányszor átjött hozzánk Bedőbe, mindig új, csinos, jól öltözött felesége volt. Ő tudott a legjobban énekelni és táncolni. Ki lehet egy cigány gyerek számára példakép? Nekem ő az volt. Kegyetlenül jól tudott cigányul táncolni, kegyetlenül jól tudott ugratni, mindig volt pénze, mindig jól öltözött volt és mindig csinos felesége volt. Hát képzelj el egy cigánygyereket, ki a példaképe? Mint ahogy nektek II. Rákóczi Ferenc, az aradi vértanúk... Ő úgy élt, amit mindannyian csodáltunk, mindannyian olyanok akartunk lenni, mint ő. Példakép. Példaképeket kell állítani a cigánygyerekek elé."
Magáról pedig szerényen ennyit: "volt 14 feleségem legalább, van három gyerekem..."
Ezek egyike ifj. Daróczi József, vagy ahogy mindannyian ismerjük, Daróczi Dávid, kormányszóvívő...
 |
Daróczi Dávid (1972. április 29.-) (Eredeti neve: Daróczi József)
"Choli" fia; a politikai "mutyizás" esküdt ellensége.
1994-től újságíró, többek közt a Népszava, a Színes Vasárnap és a Világgazdaság című lapoknál. 2001-től 2004-ig a Rádió C felügyelő bizottságának elnöke, 2002-2004 között a Magyar Televízió szerkesztő-riportere, felelős szerkesztője. 2004-től a Magyar Hírlap rovatvezetője, 2005-től a a miniszterelnök szövegírója.
2007-től unokatestvére, Debre Krisztina férjének, Batiz Andrásnak utóda a kormányszóvívői poszton... |
 |
Daróczi Ágnes (1954. november 18.-)
"Choli" nagyszámú testvéreinek egyike; számos forrásunk szerint csak apjuk közös.
Daróczi Ágnes a hivatalos verzió szerint az 1972-es Ki mit tud? műsorban tűnt fel, majd rövidesen a Vitányi Iván (MSZMP->MSZP) által vezetett Népművelési Intézetnél kapott állást. Itt ismerkedett meg olyan - később hírhedt SZDSZ-esekkel -, mint Havas Gábor és Bársony János. (Utóbbihoz feleségül is ment.)
A rendszerváltás a SZDSZ körül találta, de ekkor még meg kellett elégednie a második vonallal. 1992 őszén, amikor elindult a "Patrin" (Üzenet) című heti közéleti-kulturális magazinműsor, a Roma Magazin elődje, Daróczi Ágnes lett a felelős szerkesztő.
1998-ban az SZDSZ országos listáján 41. helyén indították, de nem jutott be a Parlamentbe. Mindeközben fájdalomdíjként számos szaftos pozíciót - és nem kevés pénzt - szerezhetett meg férjével, Bársony Jánossal, valamint közös barátjukkal, Horváth Aladárral. Mára, férjével közösen a magyarországi "roma holokauszt" egyik legfőbb szakértőjeként söpri be a közpénzeket. |
 |
Bársony Katalin (1982. december 31.-)
Daróczi Ágnes és Bársony János lánya.
Táncos, forgatókönyvíró, televíziós műsorvezető. Az anyja, Daróczi Ágnes által szerkesztett Roma Magazinban már középiskolás korában képernyőre került. Jelenleg az Európai Parlamentben - a szintén rokon - Mohácsi Viktória képviselőasszony mellett gyakornokoskodik. |
 |
"Joka" Daróczi János (1962. május 2.-)
"Choli" és Daróczi Ágnes testvére.
A hivatalos életrajz szerint "1980 óta rendszeresen szervez roma gyerekek számára hagyományőrző és filmes klubokat, nyári táborokat Budapest két kerületében." 1992-ben - a nővére által vezetett - Patrin Magazin indításakor került a televízióhoz, ekkor lett "újságíró"; 1993 óta a Magyar Televízió főállású munkatársa. 1998-ban a Soros Alapítvány szakértője, illetve Daróczi Ágnes távozásával a Roma Magazin főszerkesztője lett. Számos egyéb jólfizető munkája mellett még ma is az... |
 |
Daróczi Irma, Debre Istvánné (?-)
"Choli", Daróczi Ágnes és "Joka" testvére; Batiz András korábbi kormányszóvívő anyósa.
Pedagógus. 1993 óta az ország első cigány nemzetiségi óvodájának, a csepeli Kovács Zoltán Alapítványi Óvodának vezetője. |
 |
Mohácsi Viktória, Bernáth Gáborné (1975. április 1.-)
"Choli" Mohácsi József nevű unokatestvérének lánya; Európai Parlamenti képviselő.
1992-ben Daróczi Ágnessel és Jokával együtt került a Patrin Magazinhoz, melynek riportere, egyik műsorvezetője, majd szerkesztője lett. 1997-ig volt az MTV-nél, közben az Amaro Drom című cigány lapba is írt, illetve a Múzsa című kulturális műsort vezette. 1997 és 2002 között a European Roma Rights Center kutató volt; feleségül ment az intézmény - "SZDSZ-közeli" igazgatójához -, Bernáth Gáborhoz.
1999-től a Soros Alapítvány Roma Jogvédelem és Média Kuratóriumának tagja, 2000-től világbanki roma programok kutatója, konzulense, 2002-2004-ben az Oktatási Minisztériumban hátrányos helyzetű és roma gyermekek integrációjáért felelős miniszteri biztosa volt.
2004-ben, miután a Fideszes Járóka Lívia lett az Európai Parlament első cigány képviselője, az SZDSZ ügyvivői testülete észbekapott, és Demszky Gábor helyére Mohácsi Viktóriát küldte ki "saját első cigányként". |
 |
Mohácsi Erzsébet (1973. december 11.-)
Számos - egyelőre meg nem erősített - forrás szerint Mohácsi Viktória nővére.
|
 |
Daróczi Gábor (1974. szeptember 11.-)
A hivatalos közlések szerint "egy ötgyermekes roma család legkisebb gyermekeként született 1974-ben a Hajdú-Bihar megyei Berettyóújfalun." A többi Daróczival való pontos rokonsági foka még tisztázatlan, azonban Daróczi Dávid kormányszóvívő, Choli fia, egy a Magyar Narancsban megjelent interjúban ("Úgy történt, mint a filmekben") maga is elismerte, hogy Mohácsi Viktóriával együtt Daróczi Gábor is a rokonai közé tartozik. (Ami különösen annak fényében érdekes, hogy a hivatalos álláspont szerint "Daróczi Gábor, aki korábban az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal, majd az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Miniszterim PHARE-program projektmenedzsere volt, pályázat útján lett az OM miniszteri biztosi székében Mohácsi Viktória utóda.")
|
2006-ig tartó miniszteri biztosi ténykedésének "legismertebb" aktusa az volt, amikor a Magyar Rádió Cigányfélóra című műsorában cigánynak nevezte Gábor Áront. Ezen hazugságával a neves ágyúöntő családjának ma élő tagjait és a teljes jóérzésű magyarságot felháborította. Incze László, a kézdivásárhelyi múzeum egykori igazgatója ekkor nyilvánosan annak nevezte, ami: "magasfokúan tudatlannak".
Daróczi Gábor jelenleg a Soros-féle Open Society Institute (OSI) munkatársa.
 |
Debre Krisztina (1977. november 22.-)
Daróczi Irma lánya; Batiz András korábbi kormányszóvívő felesége, Daróczi Dávid jelenlegi kormányszóvívő unokatestvére.
Igazmondásához, s a valósághoz való viszonyához érdekes adalékként álljon itt egy részlet egy vele készült interjúból:
"Hogyan nyílt meg számodra a média kapuja? |
Teljesen véletlenül. Korábban egy csepeli, alapítványi óvodában dolgoztam, ahol halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkoztunk. [Ez a Kovács Zoltán Alapítványi Óvoda, melynek igazgatója Debre Istvánné, született Daróczi Irma, Debre Krisztina anyja.] A létszámot kb. 80%-ban roma gyerekek alkotják, velük foglalkoztam több éven át. Ezt követően Párizsban baby-sitterkedtem egy évig, majd miután hazajöttem, egyáltalán nem találtam munkát. Ezután, abszolút spontán, az akkor még MTV-s Roma magazin környékére vetődtem, ahol a barátnőm dolgozott.
Egyszerűen csak besétáltál?
Pontosan. Bementem, körbenéztem, majd ott ragadtam. [A Roma Magazin alapítója Daróczi Ágnes, Daróczi Irma testvére, Debre Krisztina nagynénje. A műsor felelős szerkesztője 1998-ig szintén Daróczi Ágnes volt, utóda - a mai napig - "Joka" Daróczi János, aki szintén testvér. Azaz Debre Krisztina egészen véletlenül(!) "bement, körbenézett, majd ott ragadt" - nagynénje és nagybátyja közpénzből készülő(!) műsoránál."]"
 |
Sztojka Katalin (1966-)
Már a nyolcvanas években játszott filmekben; felfedezésének pontos története ismeretlen. 1993-ben Jancsó Miklós mellett tűnt fel, előbb a "Cigányhúsvét Hodászon" című rövidfilm riportereként, majd a következő évben a "Megöltétek ártatlan családom..." című alkotás egyik szakértőjeként, melynek másik szakértője - nem túl meglepő módon - Darcózi Ágnes volt. Ugyanez a kettős 1997-ben is "szakértett" egy Jancsó-filmet ("Zöld az erdő, zöld a hegy is, a szerencse jön is, megy is..."). |
Többször töltötte be a kalocsai cigány kisebbségi önkormányzat elnöke posztját. Legismertebb kalocsai botránya az volt, amikor még a kilencvenes években rajtakapták, hogy - a nagymérvű hazai cigányellenességet bizonyítandó - rasszista feliratokat fest a cigány önkormányzat épületére.
Az osztrák Megbékélési Alap (OMA) által felkínált kárpótlási pénzek nemzetközi botránnyá terebélyesedő elsikkasztásának ügyében (2005) hosszabb ideig előzetes letartóztatásban volt; a Bács-Kiskun megyei cigány kárpótlási ügyekkel kapcsolatban indult bírósági eljárásnak jelenleg is ő a fővádlottja. 2006-ban ordenáré stílusával liberális körökben is többeknél kiverte a biztosítékot, amikor egy vitában vele szembehelyezkedni merészelő egyetemista lánytól - szintén még a vita részeként - vizet kért, s amikor kapott, a nagy nyilvánosság előtt azt mondta: "Jól fog esni egy kis rasszista víz!"
Jelenleg, a kerepesi szarkeverésével hírhedtté vált Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány közösségi koordinátora.
Rimaszombati Polgár Info
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
