Lezajlott a parlament első napja, az eskütétel. Nyugodtan írhatnánk, hogy a fővárosi nagycirkusz első előadása, de ezzel a nagycírkuszt sértegetnénk. Ami ma ott történt, az nem bohózat, sokkal inkább a tragikomédia sorába vehető. Ez az álszent bohóckodás, a hoppmester és a színészek játéka kritikán aluli. Ez már annyira nevetséges, hogy ki sem lehet figurázni.
Volt e valami értelme akár a gárdaruha felvételének, akár kritizálásának? Volt-e- értelme bárminek, ami ma ott lezajlott? Azon túl, hogy a parlamentáris útban bízó, kényelmes magyarok ízelítőt kaptak abból, mi is a 'demokrácia'? Divatbemutató! Ez lett a fő téma, kin milyen mellény van?! Az mellékesé vált, hogy minden jogot megvonnak a magyaroktól: korelsőség, bizottságvezetés, stb. Mit tarthat meg a magyar? A mellényét! Míg a megszállók izraeli zászlós kitűzővel jelzik, ki az úr! Ez volt a nap tanulsága, és előrejelzése a rendszerből maradt egy-két év parlamenti viszonyainak.
Esküt tettek a hazugok? Mire? Kinek? Számít-e hogy egy hamis eskün, a hazugon milyen jelvény, kitűző, kalap, vagy ruha van? Mondják : színház az élet. Igen. Annak akinek. Vannak akiknek véresen komoly. Talán most majd Vona, és pár esetleg becsületes, aki bekerült, rájön, hogy ottlétükkel árulták el az országot, mert ők hitelesítik a több száz hazugot. Kritizálók, seftelők, nyerészkedők, tolvajok, csalók, és ezt nem én mondom, hanem ők mondják egymásról. Nekünk már meg sem kell szólalni, csak elkönyvelni a dolgokat, és tenni a magunkét. Felkészülni arra, amikor ez az egész bili kiborul, az egész tákolt klozet (liberális demokrácia nevű szörnyszülött) a fejükre esik. Mert akkor kellenek majd az igazi férfiak, akik már nem bohóckodni fognak, hanem cselekedni. És a maihoz hasonló dühítően kellemetlen bohózatok a múlt felejthető emlékei közé kerülnek.
Gyártó István - Bükkfalvi Roland - Jövőnk.info