SZEMEZGETŐ : Mikor rettent meg tőlünk- magyaroktól a világ? |
Mikor rettent meg tőlünk- magyaroktól a világ?
forrás: BMI 2010.05.25. 08:49
NEM 1920. JÚNIUS 4-ÉN KEZDŐDÖTT, valójában a magyar nemzet szétszaggattása, hanem az 1919-es Tanácsköztársaság nevezetű vörös terrorral!!!!!!!! Bizony, akkor rettent meg Magyarországtól, vagyis a magyar "kommunizmustól" az egész világ!!!! Pontosabban, a polgári társadalmak megijedtek attól a vörös terrortól, amivel a Szovjetúnió akkor már irtotta a saját- unión belüli népeit!!!! Az ott kiképzett idegenszívű "magyarok" igyekeztek ránk szabadítani a vörös terrort!!!Mert semmi mással nem magyarázható, hogy egyetlen nemzetet sem sújtottak akkora REVANSSAL, mint Magyarországot!!! ... A magyar „békedelegáció, amelynek tagja volt Bethlen István és Teleki Pál is, Apponyi Albert vezetésével 1920. január 7-én érkezett a francia fővárosba. A „békekonferencia” vezetői testülete Clemenceau elnökletével fogadta küldöttséget, amikor is az megkapta a „békefeltételeket”. Loyd George brit kormányfőnek köszönhetően Apponyinak január 16-án sikerült szóban is összegeznie a magyar küldöttség fő törekvését. Lemondva immár a régi Magyarország határainak megtartásáról, az kívánta, hogy a vitatott területek sorsáról NÉPSZAVAZÁS útján döntsenek, alkalmazzák a Wilson elnök által meghirdetett nemzeti ÖNRENDELKEZÉS elvét. A magyar előterjesztés felett semmiféle vitát nem indítottak, s 20-án Apponyi, valamint a delegáció néhány más tagja visszatért Budapestre, hogy kidolgozzák a választ. A Huszár-kormány február 8-án hagyta jóvá a békefeltételekre készített választ, amely a lényeget tekintve nem különbözött az Apponyi által kifejtett állásponttól. A Nagykövetek Tanácsa február 12-én vette át a magyar jegyzéket, de nem volt hajlandó figyelembe venni a magyar válasz egyetlen pontját sem. Május 6-án a nagyhatalmak átadták a magyar delegációnak a „békeszerződés” végleges szövegét Millerand elnök kísérőlevelével; ezek minden ellenjavaslatot és érvet visszautasítottak.
Mikor rettent meg tőlünk- magyaroktól a világ?
NEM 1920. JÚNIUS 4-ÉN KEZDŐDÖTT, valójában a magyar nemzet szétszaggattása, hanem az 1919-es Tanácsköztársaság nevezetű vörös terrorral!!!!!!!!
Bizony, akkor rettent meg Magyarországtól, vagyis a magyar "kommunizmustól" az egész világ!!!! Pontosabban, a polgári társadalmak megijedtek attól a vörös terrortól, amivel a Szovjetúnió akkor már irtotta (http://hu.wikipedia.org/wiki/Holodomor) a saját- unión belüli népeit!!!! Az ott kiképzett idegenszívű "magyarok" igyekeztek ránk szabadítani a vörös terrort!!!Mert semmi mással nem magyarázható, hogy egyetlen nemzetet sem sújtottak akkora REVANSSAL, mint Magyarországot!!!
Mi történt 1920. június 4-én?
A magyar „békedelegáció, amelynek tagja volt Bethlen István és Teleki Pál is, Apponyi Albert vezetésével 1920. január 7-én érkezett a francia fővárosba. A „békekonferencia” vezetői testülete Clemenceau elnökletével fogadta küldöttséget, amikor is az megkapta a „békefeltételeket”.
Loyd George brit kormányfőnek köszönhetően Apponyinak január 16-án sikerült szóban is összegeznie a magyar küldöttség fő törekvését. Lemondva immár a régi Magyarország határainak megtartásáról, az kívánta, hogy a vitatott területek sorsáról NÉPSZAVAZÁS útján döntsenek, alkalmazzák a Wilson elnök által meghirdetett nemzeti ÖNRENDELKEZÉS elvét.
A magyar előterjesztés felett semmiféle vitát nem indítottak, s 20-án Apponyi, valamint a delegáció néhány más tagja visszatért Budapestre, hogy kidolgozzák a választ.
A Huszár-kormány február 8-án hagyta jóvá a békefeltételekre készített választ, amely a lényeget tekintve nem különbözött az Apponyi által kifejtett állásponttól. A Nagykövetek Tanácsa február 12-én vette át a magyar jegyzéket, de nem volt hajlandó figyelembe venni a magyar válasz egyetlen pontját sem.
Május 6-án a nagyhatalmak átadták a magyar delegációnak a „békeszerződés” végleges szövegét Millerand elnök kísérőlevelével; ezek minden ellenjavaslatot és érvet visszautasítottak.
!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
|
A magyar kormány nevében Benárd Ágoston népjóléti miniszter és Drasche-Lázár Alfréd követ 1920. június 4-én Versailles-ban, a Párizstól néhány kilométerre lévő Trianon kastélyban írta alá a 14 részből álló „békeszerződést”.
!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Ennek első része a Népszövetség alapokmányát tartalmazta, a második rögzítette Magyarország új határait. Ennek értelmében a történeti Magyarország (Horvátország nélküli) 282 ezer négyzetkilométer területéből 93 ezer négyzetkilométer (33%) maradt magyar fennhatóság alatt.
!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Az 1910. évi népszámláláskor összeírt 20.886.487, azaz: HÚSZMILLIÓ-NYOLCSZÁZNYOLCVANHATEZER-NÉGYSZÁZNYOLCVANHÉTH főnyi népességből 7,6 millió, azaz: HÉTMILLIÓ-HATSZÁZEZER (36%) KERÜLT AZ ÚJ ÁLLAMHATÁROK KÖZÉ.
!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Az ELCSATOLT TERÜLETEK LAKOSSÁGÁBÓL 3.241.895 azaz: HÁROMMILLIÓ-KÉTSZÁZNEGYVENEGYEZER-NYOLCSZÁZKILENCVENÖT (30%) MAGYAR ANYANYELVŰ és nemzetiségű volt, s mintegy fele ÖSSZEFÜGGŐ TÖMBBEN, KÖZVETLENÜL AZ ÚJ ÁLLAMHATÁROK MENTÉN ÉLT.
A „békeszerződés” harmadik részébe iktatták az ún. „kisebbségi szerződést”, amely az uralkodó nemzettel egyenlő jogokat kívánt garantálni minden állampolgárnak az élet minden területén.
A „békeszerződés” katonai intézkedései értelmében csak ún. zsoldos, vagyis önkéntes és nem az általános hadkötelezettségen alapuló hadsereget tarthatott fenn az ország, s létszáma nem haladhatta meg a 35 ezer főt. Nem alkalmazhatott a modern hadviselésben elsőrendű fontossággal bíró fegyvernemeket.
|
!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
A JÓVÁTÉTELI KLAUZULA 1921. május 1-jétől kezdődően, 30 esztendőn át törlesztendő jóvátétel kötelezettségét mondta ki, de még nem állapította meg, mekkora összeget kell fizetnie Magyarországnak az „általa okozott károkért” pénzben, illetve egyéb szállítmányokban.
A jóvátétel zálogául a szövetségesek jóvátételi bizottsága LEKÖTÖTTE a MAGYAR ÁLLAM MINDEN VAGYONÁT ÉS BEVÉTELI FORRÁSÁT.
1920. november 15-én a nemzetgyűlés „ünnepélyes” tiltakozás mellett elfogadta a trianoni békeszerződést tartalmazó törvényjavaslatot, majd 1921. július 26-án az 1921:XXXIII. Tv. Formájában a törvénytárba iktatta.
Az Egyesült Államok 1921. augusztus 29-én Budapesten írta alá a békeszerződést Magyarországgal.
Szerkesztette: Bóna Mária Ilona
|