|
Bankár módszer
SZRTI - Audie 2010.08.26. 14:47
A bank mint jogintézmény? Kívülállóként a bankokat pénzintézménynek gondolhatnánk, nem jogintézménynek - noha tudható, hogy ott bábáskodnak a nekik kedvező törvények születésénél épp úgy, ahogyan segédkeznek, a számukra kedvezőtlen jogszabályok kimúlásában, temetésében. Azonban az, hogy e kezdeményezés járatná le őket, enyhén szólva vicc! Nem a népszavazás járatja le a bankokat, ezt a munkát már elvégezték ők maguk! Épp azzal, hogy szemérmetlenül kifosztották ügyfeleiket. S teszik ezt a mai napig is, a saját maguknak kilobbizott törvényekre hivatkozva. Mely törvények, nem mondhatók sem erkölcsösnek, sem pedig kétoldalúan kedvezőnek. Jó lenne végre belátni, hogy a szerződés nem más, mint két - vagy több – oldalú közös(!) megállapodás, melyet a szerződő felek ÖNKÉNT(vagyis bármi fajta nyomásgyakorlás nélkül) írnak alá, kölcsönösen kedvező feltételekkel. Ha egy szerződésbe belekényszerítik bármely felet, illetve, ha (akár jogi, akár erőszakos) lehetőség van a “szerződés” egyoldalú módosítására (az érdekelt felek tudta és egyetértése nélkül!) akkor nem szerződésről, hanem DIKTÁTUM ... Végezetül egyet kell értenünk Czirmes doktorral, és több érdekvédő szervezettel, akik szerint a bankok jelenlegi gyakorlata törvényellenes, és a bankok kiváltságos jogot kaptak arra, hogy korlátlanul módosíthassák a hitelszerződéseket, ennek értelmében a szerződést csak az egyik fél, azaz csak a pénzintézet módosíthatja. Czirmes György úgy fogalmazott, "hiába van a bankoknak etikai kódexe, az olyan, mint a Piroska és a farkas mese: csak itt a farkas nem egyben, hanem késsel és villával falja fel az embereket." 
Bankár módszer;
maszatolás, megtévesztés, másra mutogatás
|
Alig egy hét telt el Dr. Czirmes György népszavazási javaslatának nyilvánosságra hozatalától – melyet többek között a Fehér Kéményseprők is támogatnak –, de a bankárok máris aktivizálódtak.
Támadják a kezdeményezést és a kezdeményezőket egyaránt (kétségbe vonva jogi ismeretüket is). A bank kartell, azaz a Bankszövetség most Müller János képviseletében hallatja hangját.
Ez mindjárt két ponton is kérdést vethet fel.
|
|
|
A bank mint jogintézmény? Kívülállóként a bankokat pénzintézménynek gondolhatnánk, nem jogintézménynek - noha tudható, hogy ott bábáskodnak a nekik kedvező törvények születésénél épp úgy, ahogyan segédkeznek, a számukra kedvezőtlen jogszabályok kimúlásában, temetésében. Azonban az, hogy e kezdeményezés járatná le őket, enyhén szólva vicc!
Nem a népszavazás járatja le a bankokat, ezt a munkát már elvégezték ők maguk!
Épp azzal, hogy szemérmetlenül kifosztották ügyfeleiket. S teszik ezt a mai napig is, a saját maguknak kilobbizott törvényekre hivatkozva. Mely törvények, nem mondhatók sem erkölcsösnek, sem pedig kétoldalúan kedvezőnek.
Jó lenne végre belátni, hogy a szerződés nem más, mint két - vagy több – oldalú közös(!) megállapodás, melyet a szerződő felek ÖNKÉNT (vagyis bármi fajta nyomásgyakorlás nélkül) írnak alá, kölcsönösen kedvező feltételekkel. Ha egy szerződésbe belekényszerítik bármely felet, illetve, ha (akár jogi, akár erőszakos) lehetőség van a “szerződés” egyoldalú módosítására (az érdekelt felek tudta és egyetértése nélkül!) akkor nem szerződésről, hanem DIKTÁTUM-ról van szó.
|
|
Nos, azok a “szerződések”, melyeket a bankok az utóbbi tízegynehány éve rá tudnak kényszeríteni az ügyfeleikre, (még ha jogszerűek is – azaz a maguknak kilobbizott jogszabálynak eleget is tesznek) akkor sem etikusak, és nem is tisztességesek, kölcsönös előnyökről meg végképp nem szólnak.
Épp elég baj, hogy a hazai jogszabályok nem kis hányada (különösen a gazdasági, pénzügyi élet területén) is szembe mennek a tisztességgel, felülírva a természeti -, az írott és íratlan erkölcsi törvényeket, az elemi etikát.
A törvényben előírt szabályok, a bankok által kilobbizott jogszabályok. Ezzel takarózni, szemforgató csúsztatás. Vagyis ezen a jogszabályokra hivatkozni, nem csak álságos és hazug, de még rendkívül félrevezető is. Ebben a megvezetésben rejlik valódi veszélyessége, hisz még a közgazdászok jó része sincs tisztában a banki hátsó szándékok technikájával, nemhogy az egyszerű ügyfelek!
|
|
Módszerek
Amúgy a “maszatolásos” módszereiknek eklatáns példája amit Müller János állít: “akkor lehetetlen lenne a bankoknak az ügyfeleknek kedvező módosításokat tenni.”. Ez egyszerűen ÍGY nem igaz.
Nos, a bankok ezt eddig is megtehették, sőt(!) meg is kellett volna tenniük, azonban mindig találtak kibúvót, magyarázatot arra, hogy miért nem csökkennek a törlesztő részletek.
De nincs is rá szükség. Amire szükség van az az, hogy EGYOLDALÚAN, se a bank (se az ügyfél) ne módosíthasson a szerződésen. Bár ez utóbbira a jogszabály nem is ad lehetőséget (minő meglepő!, csak a bank módosíthat egyoldalúan). És persze az is ELENGEDHETETLEN FELTÉTEL kell legyen, hogy az ügyfélnek legyen lehetősége alaposan áttanulmányozni a szerződést aláírás előtt, (vagyis legyen módja konzultálni, olyan szakemberrel, akinek nem a bank érdeke lebeg a szeme előtt).
|
|
|
Valamint a bank olyan egyértelmű (banki zsargontól mentes) közérthető nyelven fogalmazott szerződést ajánljon, melyet egy nem pénzügyi szakértő is könnyedén megért, továbbá a banknak kötelessége legyen még a szerződés megkötése előtt felhívni a ügyfele figyelmét, az ügyfélre nézve negatív következményeket rejtő klauzulákra is. (gondolok itt az ún. “kisbetűs”, és a szakzsargonban megfogalmazott részekre). Az a szerződés, mely olyan kitételeket tartalmaz, amelyekről utóbb kiderül, hogy az ügyfél megtévesztésére alkalmas, és probléma esetén a bank úgy értelmezheti ahogy neki kedvez, ott feltételezhető a tudatos félrevezetés szándéka. Ezért pedig a banknak kell vállalnia a felelősséget.
A közérthetőség és egyérteműség azonban nemcsak a szerződésekre, hanem a törvényekre épp így kötelező kell legyen, hisz a nem “egy nyelvet beszélők” között, előre megjósolható a későbbi “félreértés”, értelmezési különbség, és az ebből adódó ellentét is!
|
|
Azok a jogszabályok, melyekre előszeretettel hivatkoznak, mint “mentségre” a banki vezetők, pontosan a tisztességtelenül magas banki extraprofit szerzés jogi alapját biztosítják, ergo a bankok, s nem az ügyfelek érdekét szolgálják.
Ezért lenne már régen itt ideje, ezen jogszabályok eltörlésének, és helyettük tisztességes jogszabályok törvénybeiktatásának! És nemkülönben a megvezetett, kifosztott károsultak visszamenőleges kártalanításának.
|
Oklista
 |
Müller úr hivatkozik az interjúban az oklistára – amelynek alapján lehet a szerződéseket módosítani – ám jótékonyan elhallgatja, hogy EGYOLDALÚ banki módosításról beszél folyamatosan. Ezt az oklistát, talán közösen és kölcsönösen kéne felállítani, mert nem csak a bankoknak “keletkeznek” okai, hanem az ügyfeleinek is. (pl. állásvesztés, körbetartozás, tartós betegség, stb.)
Arra hivatkozik, hogyha a KÜLSŐ KÖRÜLMÉNYEK kedvezően VÁLTOZNAK. Nos, ez megint csak maszatolás, mert a külső körülmények változását elsősorban a bankok a nemzetközi pénz oligarchia alakítja. S mint a történelem folyamán tapasztaltuk, nem riadnak vissza akár egy világméretű gazdasági válság kirobbantásától sem. A tőzsdéken bekövetkező látványos zuhanások sem csak úgy maguktól, hanem a háttérben folyó spekulációik miatt történnek.
|
| A pénzügyi lufik eregetése is tipikus bankár módszer, akárcsak a végtelenített és fedezet nélküli hitel kibocsájtás vagy a különböző konstrukciókra csomagokra való fogadások. De nyugodtan idesorolhatnánk azt a módszert, amikor a bankok a határidő lejárta előtti hitelvisszafizetés visszataszító méretű büntető kamattal sújtják. Így verve láncra az adóst, akár egy életre, de lehetőleg, még az utódaikat is. |
Vis major
Az oklista kapcsán beszélnünk kell még egy rendkívüli fontosságal bíró kitételről a Vis major esetéről
 |
(jelentése: előre nem látott kényszerítő körülmény, elháríthatatlan akadály, ami meggátol valamely kötelezettség elvégzésében. Jellegzetesen vis majornak tekinthetők a természeti csapások és egyéb katasztrófák – árvíz, tornádó, földrengés, hajótörés, tűzvész – valamint olyan emberi megmozdulások, amelyek ellenállhatatlan, elemi erővel hatnak – háború, forradalom, rablótámadás, stb. A vis major jogi fogalom is, jellegéből fakadóan sem bekövetkezéséért, sem következményeiért nem felelős senki, így ezek nem róhatók fel senkinek. Amennyiben tehát egy eljárás során megállapítást nyer, hogy egy bekövetkezett esemény vis major volt, az egyéni felelősség kérdését elvetik.)
A bankoknak nem csak magukra nézve kell szem előtt tartani a vis major körülményeket, hanem az ügyféloldalról bekövetkezett ugyanilyen körülményeket is így kellene kezelniük., (Videónkban erről is szó esik.)
|
|
Ahogy van pl utazási, szállítási biztosítás vis major esetére is ugyanígy kell megfogalmazni és alkalmazni (mindkét félre vonatkozólag!) az elfogadható vis major körülményeket.
Megjegyezzük, hogy fent említett és az utóbbi évtizedben oly tömeges állásvesztésben a dolgozók, termelők vétlenek, a felelősség kis részben a munkáltatóknak róható fel (ide, e tekintetben nem számíthatjuk bele a multi cégeket, mert őket kevésbé sújtják a terhek, illetve ők aránytalanul nagyobb és több rétű kedvezményeket élveznek) A legfőbb vétkes a kormányzat, és a felelősség őket terheli, megosztva azokkal, akik érdekében akikkel összejátszva ez a hatalmas arányú munkanélküliség kialakulhatott.
Végezetül egyet kell értenünk Czirmes doktorral, és több érdekvédő szervezettel, akik szerint a bankok jelenlegi gyakorlata törvényellenes, és a bankok kiváltságos jogot kaptak arra, hogy korlátlanul módosíthassák a hitelszerződéseket, ennek értelmében a szerződést csak az egyik fél, azaz csak a pénzintézet módosíthatja. Czirmes György úgy fogalmazott, "hiába van a bankoknak etikai kódexe, az olyan, mint a Piroska és a farkas mese: csak itt a farkas nem egyben, hanem késsel és villával falja fel az embereket."
|
Audie
SZRTI
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
|
NÉPSZAVAZÁSI KEZDEMÉNYEZÉS A BANKOK ELLEN!
A közismertté vált gazdasági válság egyik oka a bankok – álláspontunk szerint tisztességtelen hitelezési gyakorlata, továbbá az indokolatlan és alkotmányellenes jogszabályi felhatalmazás a szerződések egyoldalú módosítására, amely szerintünk alkotmányellenes.
A Magyar Állam és Pénzügyi Felügyelet asszisztálásával a Magyar Nemzeti Bank „Kartell” formában megegyezett az összes Magyarországon működő, - magyar jogszabályoknak megfelelően tevékenykedő, - adószámmal rendelkező bankkal. Egyezséget kötöttek egymás közt, hogy a Nemzeti Bank virtuálisan biztosítja a bankok részére a fedezetet a hitelek kihelyezésére, mely szerint „svájci frank” alapú változó kamatozású szerződésben foglalva az adóssal megfizettetve az árfolyam különbség, náluk csapódjon le az extra profit. MI EZ HA NEM KARTEL MEGÁLLAPODÁS?
Véleményünk szerint az extra profit és ingatlanok megszerzése reményében hitelt nyújtó bankok épp úgy felelősek a kialakult adósságcsapdáért, mint az adós, ki felelőtlenül feleslegesen vett fel jelzálog alapú hitelt úgy, hogy sem jövedelemigazolással, se munkahellyel, se kezesek biztosításával nem rendelkezett, hangsúlyozni kell, hogy a bankok ezt nem is kérték.
A Polgári Törvénykönyvnek a 209.§-ához fűzött Miniszteri indokolása szerint tisztességtelen minden olyan magatartás, amely a közfelfogással ellentétes. Ellentétes a közfelfogással a szerződéskötő felek között az egyoldalú előny kikötése vagy egyoldalú hátrány okozása, azaz minden olyan feltétel kikötése, amely a szerződő felek egyenlő jogai és kötelezettségei megsértését jelenti. A Ptk. 209.§.(1.) bekezdése a fenti magatartásokat tiltja. Vagy is az összes deviza hitel szerződés ezen törvény alapján semmis.
|
|
Nem bíznak az etikai kódexben
Aláírásgyűjtésbe kezdene Czirmes György ügyvéd azért, hogy a bankok ne módosíthassák többé egyoldalúan az ügyfelekkel kötött szerződéseket.
Az ívek már csak az Országos Választási Bizottság hitelesítésére várnak.
– Továbbra is rengeteg lehetőséget biztosít a szerződésmódosításra – magyarázta a Blikknek Czirmes.
– Ezért azt szeretnénk, hogy népszavazás kötelezze a parlamentet a banki ügyfelek hathatósabb védelmére, vagyis az 1996. évi CXII-es törvényből kerüljön ki az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége.
|
Budapest, 2010. július 19.
Dabasi Tamás elnök
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
A Klub rádió interjúja Müller Jánossal, a Bankszövetség vezető tanácsadójával.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
