|
ELADOTT ÜNNEPEK
SZRTI - Audie 2010.10.31. 20:46
Az utóbbi évtizedek során egyre azt tapasztaljuk, hogy a magyar keresztény hagyomány ünnepei épp úgy kezdenek kiszorulni, átváltozni, mint magyar történelmi hagyományok. Leginkább az aktuálpolitikának esnek áldozatul. A köztudatból való kiirtásuk, vagy összekenésük más nemzetek hagyományaival, ünnepeivel nem csak azért káros, mert a hovatartozás, a gyökerek alapkövei a hagyományos ünnepek, de tartást, és az összetartozás érzetét adják egy nemzet tagjainak. A cionista világhódítók által a világra ráerőszakolt “új világrend” törekvéseinek részeként, megfosztják a nemzeteket, egészséges nacionalizmusuktól, hagyományaiktól, gyökereiktől. ... És persze ne felejtsük el, egy pillanatra sem, hogy a fenti tudat- és életszemszélet módosítások, “ízlésformálások” mellett, egy, semmivel sem jelentéktelenebb célt szolgálnak. A giccsek, “emléktárgyak” jókora üzleti bevételét! Különben mi értelme lenne az új világrendnek, hisz ebben minden a pénzről szól! Az emberi életek, értékek, a hazafiság, az erkölcs, a szeretet és hagyományok pénzre váltásáról. 
ELADOTT ÜNNEPEK
Az utóbbi évtizedek során egyre azt tapasztaljuk, hogy a magyar keresztény hagyomány ünnepei épp úgy kezdenek kiszorulni, átváltozni, mint magyar történelmi hagyományok. Leginkább az aktuálpolitikának esnek áldozatul.
A köztudatból való kiirtásuk, vagy összekenésük más nemzetek hagyományaival, ünnepeivel nem csak azért káros, mert a hovatartozás, a gyökerek alapkövei a hagyományos ünnepek, de tartást, és az összetartozás érzetét adják egy nemzet tagjainak.
A cionista világhódítók által a világra ráerőszakolt “új világrend” törekvéseinek részeként, megfosztják a nemzeteket, egészséges nacionalizmusuktól, hagyományaiktól, gyökereiktől.
A hagyományok és a hozzájuk kapcsolódó ünnepek elhallgatása, betiltása, semlegesítése, “átalakítása” globalizálása – esete válogatja, mikor melyik eljárást választják, illetve milyen sorrendben váltogatják – mind fontos alkotóelemei ennek a folyamatnak.
Nézzünk néhány példát erre – a teljesség igénye nélkül.
Mindenszentek – Halottak napja - Halloween
A magyar hagyományok szerint november 1. estéjén a családok gyertyát, mécsest gyújtanak az elhunyt szeretteik emlékére. A katolikus egyház 844-ben emelte egyetemes ünneppé, a keresztény világban. “VIII. században május 13-ról november 1.-re tették át, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét megszenteljék, ezzel ötvözve a régi hagyományt az újjal.”**
|
|
Azonban a mostanság oly divatos Halloween ünnepnek, az égvilágon semmi köze a Magyarországon ápolt hagyományokhoz. A média eszközével erőltetik ránk, de legalábbis próbálják meghonosítani ezt is. Manapság “trendi”-nek számít utánozni az USA-ban, már meghonosodott sütőtökös, jelmezes bulit, mely mára a világban hódít.
Sőt! Immár ez is szabadossá vált, az újkori neoliberális követelményeknek megfelelően, minél jobban eltolva a hangsúlyt a szexualitás és erőszak felé. Ebben az a legaljasabb, hogy szokás szerint épp a gyerekeket, fiatalokat fertőzik meg, igyekezvén felülírni a szülők, nagyszülők tanításait. Micsoda kontraszt!
A Wikipédiában ezt írják Halloween-ről: “A halloween az angolszász országokban a boszorkányok, kísértetek és egyéb szellemek ünnepe október 31-én. A kereszténység terjesztésekor a hittérítők azt a feladatot kapták, hogy lehetőség szerint a keresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazítsák azok betiltása helyett. Így ez a pogány ünnep a keresztény mindenszentek ünnepe lett (omnium sanctorum). III. György pápa a 800-as években a korábban május 13-án ünnepelt Szűz Mária és a mártírok emléknapját október 31-re helyezte át. Írországban ez az éjszaka All Hallow's Eve, „Mindenszentek éjszakája” nevet kapta. November első napja volt az ünnepnap, All Saints' Day (All Hallow's Day, „Szentek napja”). Később ez a kettő sok helyen összemosódott.”
|
Ami azt illeti, a Wikipédia is előre bocsájtaja a Halloween eredetével kapcsolatban írottakhoz, hogy
 |
Ezt a szócikket tartalmilag is, formailag is át kellene dolgozni, hogy megfelelő minőségű legyen. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. |
 |
A cikk/szakasz nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült. Ez önmagában nem minősíti a tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása igaz. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható! |
Ebben szokás szerint az a legaljasabb, hogy épp a gyerekeket, fiatalokat fertőzik meg.
*
Bálint nap – Vallentin nap
 
Mint az előzőekben is, itt is elég bizonytalan az eredet, több verzióra is hivatkoznak.
Az Érdy-kódex szerint a magyarországi németek és magyarok ismerték a Szent Bálint ünnepet. A "nyavalyatörésre" (epilepsziára) hajlamosak gyakran viseltek a nyakukban úgynevezett bálintkeresztet. Bólyban van az egyetlen Szent Bálint tiszteletére szentelt kápolna Magyarországon.
A tavaszvárás gondolata kapcsolódik Szent Bálint pap és vértanú - február 14-én esedékes - régi, jeles névünnepéhez. A néphiedelem szerint ekkor tartják menyegzőjüket a madarak, ekkor jönnek vissza a vándorló vadgalambok. A népi hagyomány azt tartja, ha Bálint-napon hideg, száraz idő van, akkor jó lesz a termés, és a gazdaasszonyok ilyenkor ültették a kotlóstyúkokat, a férfinép szerint pedig az ekkor ültetett facsemete bizonyosan megered.
Shakespeare Hamlet című drámájában a megőrült Ophelia "illetlen" énekében Szent Bálint napjáról beszél, amelynek éjszakáján a leány bement a legényhez és már nem leányként jött ki tőle.
|
A Valentin nap a szeretet, a szerelem ünnepe, ilyenkor az angolszász eredetű hagyomány szerint illik egymást kedves üdvözlettel, aprócska ajándékkal meglepni. Az ünnep története nem teljesen tisztázott.
Hazánkat mint egy 20 éve sikerült az angolszász Valentin nappal “beetetni”.
Simon Viktória (Nők Lapja Cafe rovat) arról ír, hogy magyar szerelmi babonák is kötődtek e naphoz, az egyik hiedelem szerint, ha lány éjfélkor kimegy temetőbe, meglátja leendő férjét.
Mi is úgy látjuk, hogy bár számos Bálint-naphoz kötődő hagyományunk, szokásunk volt, azonban ezek is a feledés homályába merültek az idők során, mégpedig úgy, hogy lassan kiszorította őket, az idegen, főként az angolszász területekről (időnként még rosszul is ) átvett Valentin day hóbort.
Az USA-ban a Valentin nap, ugyanis nemcsak a szerelmesek ünnepe, hanem a szeretet ünnepe is. Ami persze manapság már magában foglalja az azonos neműek szerelmét is. A szükséges lila-rózsaszín giccses körítéssel, szivecske hegyekkel egyetemben.
Csak néhány dolog hiányzik belőle: az őszinteség, az ízlés, az igazi szeretet, mely áldozatul esett a kötelező divatnak. Meggyőződésünk, az igazi szeretetet nem a rózsaszín szivecskés drága Valentin napi ajándékok bizonyítják.
|
 |
*
Mikulás versus Télapó, Karácsony
Ez az ünnep, sem tartozik ősi hagyományaink közé. És erre is rányomja bélyegét a nyugatról érkezett változat.
A magyar, nem túl régi (az időpont pontosan nem ismert, de valamikor a XVIII. század végére tehető Magyaroszágon a megjelenése) néphagyomány szerint Mikulás a mennyekből figyelte a gyerekek viselkedését egy éven át, a jó tettet cukorkával, gyümölccsel, míg a rossz tetteket virgáccsal jutalmazta. Segítői pedig angyalok, krampuszok voltak. Az ajándékosztogató, mosolygós, piros ruhás Mikulás a városokban jelent meg először a 19. század végén, valószínűleg függetlenül a Miklós-napi szokástól.
“Mikulást egyre inkább összekötötték Szent Miklós személyével: amíg a 19. század végén megjelent szótárak a szent püspöki munkáját emelték ki, addig 20. század első felében már jótékonysága került a középpontba, a mai lexikonok pedig szinte csak az utóbbiról emlékeznek meg.” – http://www.szoboszlokepeskonyve.hu
A globalizáció hatására azonban az angolszász verziót itthon is erősen terjesztették, a mai fogyasztói társadalmak nézete, hogy a Mikulás, Lappföldön vagy az Északi-sarkon él, szánját rénszarvasok húzzák, és segítők nélkül jár. Ráadásul időben is eltolódik a megjelenése, mert az angolszász területeken főként az USA-ban Santa Claus néven karácsonyi ajándékhozó alakká vált a Mikulás, aki a kéményen át közlekedik és a kandallóra tett zoknikba, harisnyákba apró ajándékokat helyezve lepi meg a gyerekeket, akik tejjel és süteménnyel várják.
 |
“A keleti egyházak máig legtiszteltebb szentje Miklós püspök. Napját - december 6-át - főleg a gyerekek várják különös izgalommal. Merthogy a jeles nap előestéjén jön a Mikulás, akár be is kopogtathat a legkisebbek otthonába, és ahol netán csintalanabb a gyerkőc, oda még a virgácsos krampuszt is magával viszi. Ahová pedig csak éjnek évadján jut el, ott sem marad üresen, ajándék nélkül az ablakba kitett kis cipő.
A rendkívüli szociális érzékkel megáldott püspök jó cselekedeteiről és csodatételeiről számtalan legenda mesél.
Legismertebb talán az a történet, amelyben egy gazdag nemes hirtelen nagy szegénységre jutott, és úgy akart magán segíteni, hogy három leányát erkölcstelen életre adja. Miklós mentette meg a lányokat a bűntől, mivel három egymást követő éjszakán egy-egy zacskó aranyat dobott be a házuk ablakán.
|
Innen ered az egész világon elterjedt szokás, hogy Szent Miklós napján a szülők megajándékozzák gyermekeiket, mondván, ez a Mikulás ajándéka. Kevésbé közismert, hogy a szülőket is lázba hozó Mikulás-járás hazánkban a viszonylag új keletű népszokások közé tartozik.
Alig másfélszáz esztendeje terjedt át hozzánk osztrák és cseh földről, és nem egyenes utódja a régi magyar Szent Miklós kultusznak. A legendás szent a középkorban a gyermekek, a hajósok és a diákok patrónusa volt, de hozzá fohászkodtak a férjhez menő lányok is. Szent Miklós a folyók mellé települt magyarországi bencés apátságok védőszentje is volt. Névünnepét sokfelé az asszonyok dologtiltó napnak tartották, míg az időjósok szerint Miklós a karácsonyi időjárást is megmutatta.” http://www.szoboszlokepeskonyve.hu
A karácsony egy keresztény ünnep, amelyen Jézus Krisztus születésére emlékeznek. Magyarországon december 24.-én a Szentestével kezdődik az ünnep, mely 26.-ig tart.
A karácsonyi ünnepek sora január 6-án ér véget. Annak ellenére, hogy a karácsony egy tradicionális keresztény ünnep, ettől függetlenül sok nem-keresztény ember ünnepli világszerte a szeretet ünnepeként. Hazánkban, (de másutt is) a betlehemezés szintén kedves, régi szokás. A Betlehemi játék során felelevenitik az eseményeket, melyek Jézus születését megelőzték. A karácsonyfa állítás szokása, keletkezése még a mai napig sem tisztázott. A biztos csak az, hogy napfordulati szimbólum.
Hazánkban először Brunswick Teréz állított karácsonyfát 1824-ben. A fenyőfa állítás szokása német eredetű, de hasonló szokás más vidéken is megvolt, csak valamilyen termő-ágat használtak helyette.
|
Az pénzvilág a karácsonyt is elüzletiesítette. Súlykolva a “vásárolj!!!! “ elvét. Bármit amire akár van, akár nincs szükség! Minden féle módon népszerűsítve a giccses, izléstelen dekorációkat, “elengedhetetlen” kiegészítőket.
A filmekben, reklámokban zúdítják ránk a legkülönbözőbb szemetet, és kevés értéket. Ilyenek a lehetőleg különlegességekből álló karácsonyi ebédek és ünnepi hangulatú tárgyakkal való díszítés, mint az elmarahatatlan karácsonyfa állítás, karácsonyi égők, girlandok, fagyöngyök és krisztustövisek elhelyezése. különböző mintázatú üdvözlőlapok küldése, a házak, udvarok kivilágítása, hogy minden csillogjon, villogjon, a szivárvány minden színében.
|
 |
Lényeg, hogy a pénztárcák kiürüljenek, ha kell hitelre is, de mindent vásároljon meg a naiv fogyasztó.
*
Aprószentek
 |
December 28-án emlékezünk meg az Aprószentekről. Heródes a Napkeleti bölcseket megbízta, hogy miután megtalálták az újszölött Jézust, térjenek hozzá vissza és számoljanak be. Ám ezek álmukban egy "kijelenést" kaptak, hogy ne térjenek vissza, és Józsefnek, Jézus apjának is megjelenik álmában egy angyal, azzal az üzenettel, hogy családjával meneküljön Egyiptomba.
Ezek után, a haragra gerjedt Heródes minden két éven aluli fiúgyermeket megöletett Betlehemben és környékén. E gyermekmészárlás áldozatait nevezi a magyar nép aprószenteknek (latin innocentes martyres = "ártatlan vértanúk") és december 28-át aprószentek napjának. A betlehemi gyermekgyilkosság emléknapja - december 28-a - aprószentek.
|
Ez ugyebár elég szégyenteljes fejezet, bár nem példátlan a zsidók történelmében, így hát erre nem épült rá, az oly mohó “ünnepbiznisz”.
A nap ismert szokása a vesszőzés, vagy csapulás, melynek lényege, hogy a gyermekeket vesszővel megütögetve jó egészséget kívántak nekik. Ilyenkor a fiúk házról-házra járva bőség-, egészség- és szerencsekívánó mondókákat adnak elő és szertartásosan megvesszőzik a lányokat és az idősebbeket is, hogy legyenek mindig egészségesek. A vessző lehet termőág, fűzfavessző vagy korbács is. Az efféle "korbácsolás" a termékenység és a növekedés elősegítését is jelképezte.
|
Néhány téli ünnepünkről nemcsak azért emlékeztünk meg, mert időszerűek, hanem mert meglepve tapasztaltuk, hogy a Google nyitó képe nem is egy kép, hanem mindjárt egy sorozat a Halloweent népszerűsíti. De a világnak ezen a tájékán ez is egy idegen ünnep, melyet e módszerrel is megpróbálnak belopni a tudatunkba.
Elnyomva ezzel az igazi jelentését, a saját szokásainkat. Az ez ellen való tiltakozásunk, és a figyelem felkeltése saját ünnepeink, hagyományaink iránt, volt a célunk, még, ha némelyik nem is oly régi, csak néhány generációnyi hagyomány. Ragaszkodnunk kell ahhoz, ami még a miénk.
|
 |
És persze ne felejtsük el, egy pillanatra sem, hogy a fenti tudat- és életszemszélet módosítások, “ízlésformálások” mellett, egy, semmivel sem jelentéktelenebb célt szolgálnak. A giccsek, “emléktárgyak” jókora üzleti bevételét! Különben mi értelme lenne az új világrendnek, hisz ebben minden a pénzről szól! Az emberi életek, értékek, a hazafiság, az erkölcs, a szeretet, és hagyományok pénzre váltásáról.
Audie
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Augusztus 20.
Elég zavaró, hogy a kreált új kenyér, Szent István, az államalapítás, az alkotmány és a Szent Korona ünnepet összemosták. (az időpontokat és jelentésüket módosítgatva *) Augusztus 20.-a újkeletű nemzeti ünnepnek számít, minden politikai rendszer a saját elképzelései szerint alakította a XX. században.
kapcsolódó anyagok:
* Kovács Ákos: Az Új Kenyér ünnepe című irásában (A tanulmány első részét a Mozgó Világ 2002/2. száma közölte) ezt olvashatjuk: Magyarországon - főleg a rendszerváltás óta - szinte általánosan elfogadott vélemény, s ebben a szellemben írnak róla az újabban megjelent lexikonok, kézikönyvek és a kutatók is, hogy az új kenyér ünnepét 1949-ben, az alkotmány elfogadásakor szovjet minta alapján, mesterségesen "kreálták".
A történeti adatok viszont azt bizonyítják, hogy ez a vélekedés nem állja meg a helyét. A Szent István-napi új kenyér átadásának és megszegésének jól ismert toposza ugyanis nem szovjet minta alapján született.
A szokás gyökereit keresve egyrészt az Apostolok oszlása néven ismert középkori liturgikus ünnephez (július 15.), másrészt Darányi Ignác földművelésügyi miniszter 1899. évi rendeletéhez kell visszanyúlni. Darányi volt az, aki a XIX. század végi forrongó agrármozgalmak lecsendesítése, illetve a földesúr és az aratók közötti "patriarchális jó viszony" helyreállítása érdekében az aratóünnepek "felújítását" szorgalmazta. Kezdetben kevés sikerrel.
Az ünnep megtartása ugyanis csak a béraratóknál volt általános. A maguknak aratók nem tartottak aratóünnepet, még az olyan gazdag aratóhagyományokkal rendelkező településeken sem, mint Mezőtúr. Így az a sajátos helyzet állt elő, hogy Darányi felhívásának igen sok helyen egyszerűen nem lehetett eleget tenni, hiszen nem volt mit felújítani. Darányi ezért két évvel később ismét kiadta a rendeletét, s ennek már érezhetően volt hatása. Mivel azonban igen sok településen korábban egyáltalán nem voltak aratóünnepek, gyakran előfordult, hogy a rendezők az ünnepség szerves részéhez tartozó szokáselemeket egyszerűen elhagyták. Másokat viszont, így többek között az Apostolok oszlása ünnepén még élő hagyományt, a kenyér megáldását megpróbálták a felújított aratóünnepek szokásrendszerébe illeszteni. Nem is sikertelenül, hiszen Szeged környékén rövidesen már gabonával telt ökrös szekér indult a templomba, ahol a plébános ünnepi mise kíséretében megáldotta a gabonát, valamint a szekéren lévő kenyereket. Szinte természetesnek tűnt, hogy ezeknek a búza- és kenyéráldással bővülő aratóünnepeknek a húszas évek elejétől lassan megváltozott a nevük is.
Könyv - Kovács Ákos: A Kitalált hagyomány
** “Az őszi hónapok közül általában november a legködösebb, a legcsapadékosabb. A szántóföldekről betakarítják az utolsó terményeket is, és a hónap vége már a báloké. Az első hó is november vége felé szokott leesni. A falun élő, gazdálkodással foglalkozó emberek ez idő tájt csak a ház körüli munkákkal foglalatoskodnak.”
“Halottak napját 998 óta tartják november 2-án. Ez az ünnep összefügg azzal a századvégi szorongásos hangulattal, mely 1000-re a világvégét várta. Ilyen elképzelések mellett igyekeztek a halottakkal "jóban lenni", az elhunytak szellemeivel jó barátságba kerülni. A sírokon gyertyát gyújtottak, hogy "szegény, fázós lelkek annak fényénél melengethessék magukat". A november 2-i halottak napja konkrétan Sz. Odiló clunyi apáttól (962-1048,) ered. Ő ezt az emléknapot a Cluny anyaegyház alá tartozó minden bencés házban bevezette. Ez a rendelete (998) mindmáig fennmaradt. Az ezredvégi világvége várás elmúltával azonban az ünnep megmaradt, egyre inkább elterjedt, és a 14. századtól Róma is átvette.”
“Mindenszentek egyetemes ünneppé 844-ben, IV. Gergely pápasága alatt vált. Az ünnepet még a VIII. században május 13-ról november 1-jére tették át, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét megszenteljék, ezzel ötvözve a régi hagyományt az újjal. 835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan is elismerte az új ünnepet, és attól kezdve a Mindenszentek az egész kereszténység ünnepe lett. A katolikus egyház az ünnepet tehát november 1-jén, az ortodoxia pedig egy héttel később tartja.
Mindenszentek napja a Halottak napjának vigíliája, azaz ünnepi előestéje. Ez a nap 2000 óta újra munkaszüneti nap Magyarországon”
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
