Hell....

NIF  2011.03.15. 10:23

 

Heller annak a Lukács Györgynek (Löwinger György Bernát) a tanítványa, aki az 1919-es patkánylázadás idején a terror alkalmazásának egyik legelszántabb képviselője, a Vörös Hadsereg politikai biztosaként többszörös gyilkos, akinek az értékrendjében az erőszak általános érvényű volt. Úgy látszik a tanítvány tökéletesen elsajátította mesterének filozófiáját. Neki a Budapesten 2006. október 23-án történtek nem jelentenek semmit, főként nem erőszakot. Heller tehát jó tanítványnak bizonyult, amit igazolnak majd az alább olvasható sorok is. A sokak által oly nagyra tartott Heller Ágnes most ország-világ előtt bemutatkozott, és lejáratta magát, eszmerendszerét, filozófiáját.

 

Hellernek, a “nagy filozófusnak” az angol pongyolasága, félreérthetősége, sőt több helyen az érthetetlensége az, ami éppen “nagyságának” törpeségét bizonyítja, miközben már csupán az a konc maradt neki és társainak, amit zsigerből is védenie kellett. Ezt tette törvényszerűen a március elsején megtartott nyílt vitán Brüsszelben. A teremben ülő és határozottan kérdező Morvai Krisztina fellépésére egy zavarodott egyén válaszolt, miközben a jelen lévő liberálisok és zöldek olyan viselkedést tanúsítottak, melyből világosan kitűnt, hogy kik ők és mit képviselnek az Európai Unió padsoraiban, hogyan alkalmazzák szájízük szerint a kettős mércét és micsoda ripacsok is valójában. Jól megmutatták ezek a képviselők, hogy az euró-atlanti liberalizmus és demokrácia már lényegében megbukott, miközben vendégük szájából fröcsögött a magyarellenesség és a magyargyűlölet.

 

Kaslik Péter fordításában most egy kicsit nagyobb tér nyílik meg olvasóink előtt, hiszen Heller Ágnes “vendégeskedése” másfél órájának leirata jól mutatja, micsoda “filozófusi magasságokban” is lebeg az az asszony, akit szégyen lenne és nem is szabad magyarnak tartani.

 

 

 

 

A magyar nyelvű szövegről: Az itt olvasható hosszabb szöveg a fenti „Vita” angolul, és magyar nyelvű hanganyagának átiratát tartalmazza. A magyarul elhangzott felszólalások szövege, a magyar nyelvű felszólalások közvetlen átirata. Az angolul elhangzott szöveg magyar fordítása, ahol csak lehetséges, a magyar nyelvtan szabályait követi. Azokban az esetekben azonban, ahol a szórend angolul is téves, ott a magyar fordítás is a felszólaló szavainak a tényleges (angolul is téves) sorrendjét tükrözi. Az angol eredeti alapján készült magyar szöveg nem tartalmaz „szépítéseket” vagy „kiegészítéseket”, de tudatos ferdítéseket sem. A jelenlegi magyar szöveg az elhangzottak pontos magyar nyelvű értelmezését igyekszik rögzíteni. Ahol a magyar szöveg rosszul hangzik, vagy értelmezhetetlen, ott a szöveg angolul is rosszul hangzik, és értelmezhetetlen.

 

Heller Ágnes angol tudásáról: Heller Ágnes angol kiejtése, és hangsúlyozása téves, és hanyag. Mondatszerkesztése nem követi sem az angol nyelvtan szabályait, sem az angol gondolkodásmód szellemét.  Heller Ágnes nem ügyel sem az angol igeidőkre, sem a szóvégződésekre, vagy a mondat állítmányának az érzékeltetésére.  Mondatai, hol darabosak, hol pedig ismétlődő „betoldások” sorozatai. Heller Ágnes, egy-egy már befejezettnek tűnő gondolatát gyakran tovább tetézi, és emiatt roppant nehéz megállapítani, hogy az egyik mondat hol ér véget, és hol kezdődik a másik.

 

Heller Ágnes, mint előadó: Heller Ágnes hangvétele számonkérő, erőszakos, és kapkodó. Orgánuma hevült, és zaklatott. Hangneme ellentmondást nem tűrő, fölényes, és kioktató. A vita folyamán Heller Ágnes felháborodást mímelve legalább két esetben arra hivatkozott, hogy szavait félreértelmezték.

 

Helga Trüpel, az Európai Parlament Képviselője: 0:00.0
Uraim, és hölgyeim, kedves barátaink. Köszönjük, hogy megjelentek ezen az én nézetem szerint igen fontos vitán, a Magyarországon lévő jelenlegi helyzetről szóló vitán. Nagyon örülök, nagyon boldog vagyok, hogy igen kedves barátom Heller Ágnes ma jelen van. Mi sok éve ismerjük egymást az igen fontos politikai vitákban vettünk részt Brémában, Budapesten. Volt egy találkozónk New Yorkban. Mi nagyon közel vagyunk egymáshoz, és különböző kérdésekről beszélgettünk, és Brémában, Bréma városállamban van a Hannah Arendt Díj a politikai gondolkodók számára, és Heller Ágnes kitüntették ezzel a politikai gondolkodás szabadságának kitüntetésével. Budapesten született 1929-ben.  Ő zsidó magyar származású filozófus, és 1977-ben hagyta el Magyarországon. Ausztráliába ment, a melbourne-i egyetemre és ő(hímnemet használ; „he”. A helyes megjelölés? „she.”) ott egyetemi tanár volt 1978-tól 1983-ig, és azután a new yorki New School for Social Research tanára (professzora) volt, Hannah Arendtet, a másik fontos zsidó filozófust követően New Yorkban.

Heller Ágnes mindig a kommunista elnyomás ellen volt, és a liberális demokrata gondolkodás, és a nyitott, és demokratikus társadalmak híve volt. Megvolt a vitánk a magyar nyelvtörvényről, és a sajtószabadságról, és ez nézetünk szerint nagyon veszélyes a sajtószabadságra, és a nyitott társadalomra nézve. 1:58 Most jöttem egy gyűlésről, ahol a Média Inter Group bizonyos szakértőivel beszéltünk, és igen világos, hogy nincsenek megelégedve a Bizottságnak a magyar nyelvtörvényhez való hozzáállásával. Mi kérjük („calling”) ennek a törvénynek a megújítását („renewal”) tekintetbe véve az igen fontos érdekfelek („stakeholders”), és a civil társadalmat Magyarországon, hogy lépések történjenek egy megújított és valóban demokratikus médiatörvény felújítása érdekében.

Egy (másik) igen fontos szempont is, felmerült az egész Európát érintő igen fontos szempont is felmerült, ami nagyon fontos a sajtószabadság szempontjából Nem csak Magyarországról beszélünk, hanem több más országról is, és volt egy határozat és nem csak a kiegyensúlyozott médiáról van szó, hanem a média kötelességéről is, hogy megsértsen, felkavarja a kedélyeket, felháborítson. Ez része a sajtószabadságnak, amelyet világossá kell tennünk, különben nincs igazi szabadság. Ágnes, és ami szerintem nagyon fontos, mert ő az év egy szakaszában Budapesten él, és a Tudományos Akadémia tagja Magyarországon. Az év másik részében New Yorkban van. Megy világszerte előadásokat tartani, egyetemistákkal beszélget, nyitott vitákban, és most el fogja mondani az ő értelmezését arról, hogy jelenleg mi történik Magyarországon, és arról, hogy Orbánnak mi a szándéka. A sző a tied Ágnes. Nagyon örülünk, hogy itt vagy.

Heller Ágnes 3:50.9. – 29:16.4
Kedves Helga, köszönöm szépen a meghívást, és köszönöm szépen mindenkinek, akik az én régi barátaim. Boldog vagyok, hogy a Fidesz néhány képviselője is itt van, mert én valódi vitát szeretnék, mint mindig. Nem vagyok politikai előadó, és nyilván nem vagyok politikus, még politikai szakértő sem vagyok, én egy szegény filozófus vagyok. Ezek szerint, amit mondok, azt, mint értelmiségi mondom, és hangsúlyozom, mint liberális értelmiségi. Hangsúlyoznom kell, hogy liberális értelmiségi, mert az utóbbi időben a liberalizmus szó a magyar sajtóban, a magyar jobboldali sajtóban a devilish ördögi, csaló, ellenség, nem nemzeti, különös, és valami nagyon idegen, szitokszó lett. Ezért én nyíltan mondom, hogy liberális személy vagyok, liberális filozófus vagyok, aki számára a bírálat fontos, akinek nem lehet megmondani, hogy valamit el kell fogadnia, hanem mindig meg kell nézni, amit ajánlanak a számodra, és magadnak kell eldönteni, hogy az helyes, vagy helytelen. És, ha azt gondolod, hogy valami téves, azt meg kell mondani, meg kell mondani nyíltan, nem csak a lakásodban kell megmondani, nem csak a barátaidnak, hanem a nyilvánosság számára („for the public” a helyes kifejezés itt: „in public”, vagy „publically)

Ez az amit én alapjában véve tenni fogok, amit mások szintén mondanak az összejöveteleiken („in their salons”) baráti társaságokban, én ezt megmondom nyilvánosan. Először is, a tárgy a demokráciáról szól („the topic is about democracy” A helyes kifeejzée: the topic is democracy.) Napjainkban, a televízióban, és a sajtóban gyakran halljuk azt a szót, azt a kifejezést, hogy más demokrácia, mint a nyugati demokrácia, különösen akkor, ha a közép keletről van szó. Nézetem szerint csak egy fajta demokrácia létezik, az amit mi nyugati demokráciának nevezünk. Az a fajta demokrácia, ahol a többségi határozat magában foglalja a kisebbség iránti tiszteletet, ahol van hatalmak megosztása. Ezt azok, akik többségben vannak nagyon komolyan veszik. A modern demokrácia ilyennemű felfogása alapján én bírálni fogom a magyar kormány bizonyos ténykedéseit. Először, és legfőképpen azt szeretném mondani, hogy a magyar kormány nem konzervatív kormány. A német sajtóban, és más sajtóban mindig konzervatív kormányként említik, de bizonyos, hogy az nem konzervatív, mert Magyarország miniszterelnöke forradalmat hirdetett meg. Azt mondta, hogy forradalom valósult meg a szavazófülkében, és a szavazófülke forradalmat most a fentről jövő forradalomnak kell követnie. Vegyék komolyan a szavait. Nem konzervatív kormány, hanem forradalmi kormány van. Jobboldali forradalom. Nem kell címkével ellátni, mert nem szeretem a címkézést, de minden bizonnyal jobboldali forradalomról van szó, amely által a hagyomány, húsz év magyar demokráciájának a hagyományát kriminalizálják.

Egy igen erős tendencia van, hogy mindent kriminalizáljanak, ami Magyarországon az elmúlt húsz évben történt. Távol legyen tőlem. Nem mondom, hogy csak jó dolgok történtek, borzalmas dolgok is történtek, és állandóan történnek is.  Nem fogom megengedni, hogy az elmúlt húsz évet kriminalizálják. Ami azt jelenti, hogy a kormány egy olyan úton indul el, amelyen az előző kormányok határozatai bűncselekménynek minősülnek, („the acts of former Governments are assessed as criminal acts.” 8:06) és ha azok nem büntethetőek a törvény alapján, majd találnak törvényeket, hogy azok büntethetőek legyenek. Ez egy fajta kampány az előző kormány ellen, nem a bírálatra gondolok, mert az mindig helyénvaló, de egy fajta kampány az előző kormányok többes számban mondom ellen minden határ nélkül. Minden mondható erre a kormányra, és el fogják hinni, vagyis legalább azt fogják mutatni, hogy elhiszik. Ez a helyzet egész törvényesen kialakulhat Magyarországon, mert a magyar Alkotmány szerint, ha egy párt megnyeri a szavazatok 54 százalékát, akkor kétharmados többsége lesz az országházában, és ha ennek a pártnak kétharmados többsége van a parlamentben, akkor azt teheti, amit csak akar. Csupán önmegtartóztatásra lenne szükség. Ez az, ami a magyar kormánynál hiányzik. Joguk van azt tenni, amit akarnak. Joguk van a saját akaratuk teljes megvalósítására, de azt gondolom, hogy valami önmegtartóztatás tanácsos lenne, mert ha nem szabnak korlátot önmaguknak, nemcsak az országot veszélyeztetik, hanem önmagukat is.

Hogyan történt, hogy a pluralizmust egy bizonyos módon nem tiltották be törvény által, de állandóan, és folyamatosan eliminálták. Először: Az államelnök szerepének kérdése. Azelőtt három államelnöke volt Magyarországnak. Két konzervatív, és egy szabaddemokrata elnök. Ezek mind autonóm emberi személyek voltak. („autonomous human persons”) Magukszabta (magukkra utalt) hatáskörük volt. (They had authority on their own. A helyes kifejezés, ha „önálló” hatáskört akarunk mondani: Authority oftheir own.) Volt hatalom megosztás, mert sokszor elégedetlenek voltak a kormány határozatával és használták az institucionális hatalmukat, hogy megnehezítsék a kormány feladatát. Ezt mind a három elnök megtette. (Angol szöveg: Now the Fidesz choose a president. Ez a mondat így értelmezhetetlen) Most a Fidesz válasszon egy elnököt(?), aki alapjában véve egy bábú. Akinek nincs saját hatásköre. Nem is tud magyarul beszélni, nem is tud magyarul írni megfelelően, és nincs hatásköre, az egyedüli álláspontja, (állása – position), hogy a kormány szolgája legyen. Alapjában véve pórázon lehet tartani. Ez a hatalom megosztás eliminálásának az első fokozata.

A másodi fokozat a nyugdíjalap,(pension fund) nem is nyugdíjalap, hanem valami fajta „superannuation” (ez a kifejezés azonos a „pension fund”-nyugdíjalap kifejezéssel k.p.) amelyre visszamenőleg százalékos adót vetettek ki. Az alkotmánybíróság ezt alkotmányellenesnek minősítette. Ezután az alkotmánybíróság hatalmát, és illetékességét korlátozták. Ez volt az alkotmánybíróság határozatára adott válasz.  11:32 Ez a kormány már kilencszer megváltoztatta az alkotmányt. Én csak kilencet számoltam meg. A probléma az, hogy minden hatalmat a Fidesz kezébe akarják központosítani („centralize”) és összpontosítani,(concentrate) és a miniszterelnök kezébe. Ez nagyon fontos, a miniszterelnök kezébe, mert megmondom önöknek zárójelben, hogy teljesen biztos vagyok benne, hogy a parlamentben a Fidesz tagjai közül a parlamentben nem mindannyian egyeznek az ilyen fajta irányelvvel. Nem is tudom elképzelni, hogy mindannyian egyeznének ezzel az irányelvvel. El sem tudom képzelni, hogy mindenki ezzel az irányelvvel, de ez az irányelv, és én nyilvánvalóan nem beszélhetek azok nevében, akik nem egyeznek ezzel az irányelvvel, nyilvánvalóan csak azok nevében, akik egyeznek vele.

Most pedig a következő fokozat. A következő fokozat a magán nyugdíjalapok államosítása volt, ami azt jelenti, hogy a kormány államosította a magánpénzeket(private funds), magánnyugdíjalapot, azon az alapon, hogy az szabad elhatározás alapján történt, hogy az emberek, akik az állami nyugdíjpénztárakat választották, azt szabadon választották, Én megmondom önöknek: a magyarok mindig mindent szabadon választanak. Még a termelőszövetkezetekbe is szabad elhatározás alapján léptek be ötvenhat után. 12:40 Ismernetek kell a magyar beállítottságot (Hungarian attitude) ezt a beállítottságot az első háború óta alakították ki, és gyakorolják. A szolgalelkű magatartást. (policy of servility) A magyarok megtanulták a szolgalelkűséget. Tudták, hogy nem szabad mozdulniuk, tudják, hogy ne mondjanak nemet, tudják, hogy engedelmeskedniük kell, különben borzalmas következmények lesznek. És ez az a pillanat, amikor a médiatörvényhez fordulok. 13:36 (A médiatörvény tárgyalásához?? ( K. p.)

Először is szerintem ez a Médiatörvény Magyarországon teljesen felületes(„superficial” A „felesleges” angolul „superfluous” a hivatalos nyelhasználatban a  helyes kifejezés: „redundant”) mert Magyarországon az emberek mindenképpen engedelmeskednek a kormánynak. Azt teszik, amit mondanak nekik, hogy tegyenek. Olvasni akarják a gondolatait azoknak, akik hatalmon vannak, és ha a gondolataikat olvassák, azt remélik, hogy magasabb elhelyezést kapnak a vállalatban, tehát alapjában véve különben is engedelmeskednek. De ez nem volt elegendő a kormány számára. A Kádár korszakban elegendő volt, mert a nép különben is engedelmeskedett, mert féltek tőlük, és nem volt szükség semmilyen cenzúrára. Az öncenzúra jól működött Magyarországon, de most egy fajta hatósági cenzúrát vezettek be. Ez a médiatörvény egy olyan illetékességet hozott létre, amely hatalmi cenzúrát jelent. Ismétlem ez felesleges volt, de mégis szabályozásnak vetették alá. Mi az, ami helytelen mindebben. Nem az, hogy az első, a második, vagy a harmadik paragrafus téves az egész téves. Az egész intézmény téves. Képzeljék el, hogy van egyetlen egy hatalmi szerv, és ez a szerv, amelyet egyetlen egy személy irányít. Ugyanannak a hatalmi szervnek a tagjai mind ugyanannak a pártnak a tagjai, az uralmon lévő pártnak a tagjai. Ennek a hatalmi szervnek a vezetője szintén a kormánypárt tagja. Hogyan képzelhető el, hogy egy ilyen fajta autoritás a megfelelő, tárgyilagos megítélést gyakorolhat.

A szabályok alkalmazása esetében. Persze magukat a szabályokat is egyetlen egy személy fogalmazhatja meg, és foganatosíthatja. Egyetlen személynek joga van szabályokat hozni a sajtót illetőleg, beleértve a nyomtatott sajtót is. És engedelmeskedni kell, különben igen szigorú büntetések következnek. Meg kell jegyezni a sajtó szemérmetlen lehet („nasty”), a nyomtatott sajtó, nemcsak a nyomtatott sajtó. Előfordulhatnak  az emberi jogokat sértő, rágalmazási, becsületsértő esetek. Azt mondhatnánk polgári bűncselekmények („civil crimes”) Ezért vannak bíróságaink. Mindig a bíróságokhoz fordulhatunk. Ha, a nevedet megbecstelenítik, vagy rágalom esetében, az emberséged elleni támadás („attacks against your humanity”) esetében, a csoport ellen, ahova tartozol, a nemzetiségedet, vagy a vallási hovatartozásodat ért sérelem minden egyes esetében a bírósághoz fordulhatsz. Ez az, amit normális esetben teszel. Ez az, amit én tettem. Én is a bírósághoz fordultam. Nincs szükség egy központi illetékességre, amelyről tudod, hogy a határozata egy pártnak a határozata lesz csupán. Minden kivétel nélkül. Honnan tudom én ezt? Azt mondják, hogy nem tudjuk, hogy ez hogyan fog működni Nyilvánvaló, hogy mindig fennáll az a lehetőség, hogy a szabályokat azok igazi értelmében alkalmazzák, nem pedig a saját politikai hovatartozásuk szabta érdekeik alapján. De a tapasztalat eddigi utalása alapján, immár kilenc hónap tapasztalan alapján igazán nem remélhetjük, hogy az ilyen fajta hivatal tárgyilagos, vagy büntető szándéktól mentes, lesz, és a több, és a többi…. És ha azok lennének, akkor is teljes egészében fölösleges lenne. Ez nemcsak fölösleges, hanem veszélyes is.

A ti („your Prime Minister”) miniszterelnökötökre szeretnék utalni, aki egyszer  azt mondta, hogy ez a Médiatörvény egy kiváló törvény, egy Hungaricum, egy magyar különlegesség, és ebben az esetben Magyarország egész Európa előtt jár, és Európa tőlünk tanul, és amit ezzel a törvénnyel teszünk, az a helyes cselekvés, és utánozni fognak bennünket, és ez a legnagyobb veszély, mert lehetséges, hogy némely európai nemzet utánozni fogja ezt a törvényt, és ezért a magyarok szenvednek, és mi kis ország vagyunk. De más esetben, ha utánoznak bennünket sok országban sok nép fog szenvedni ez alatt.
Amiről szó van, az, hogy a kormánynak nagyon rossz felfogása van a hatalomról, különösen a miniszterelnöknek. Azt hiszi, hogy a hatalom növekszik azzal, ha az összpontosul egy pontba, ha csak egy személy van, aki mindfajta hatalmat gyakorolja(„carries all the kinds of powers”) A hatalom központosítása, a hatalom összpontosítása. Ez a hatalom mibenlétének a teljesen téves felfogása. És azt hiszem, hogy megfizetnek érte, mert lehet, hogy ez működik az abszolút monarchiában, de nem működik a demokráciában. A demokráciában a kormány akkor erős, ha közmegegyezésen alapszik, különböző politikai csoportok, különböző pártok, különböző vélemények alapján. És ha a hatalmadat a közmegegyezésre alapítod ez igazán tartós hatalom, nem a pillanatnyi hatalom. Mi van mind e mögött a felszámolás („elimination”) mögött? A mindennemű fékek, és egyensúlyok felszámolása mögött? Más vonatkozások is vannak. A közvádlót mos kilenc hónapra nevezik ki.(sic) A Pénzügyi Bizottság két tagját most a kormánypárt parlament szóvivője választja meg. Ezek a különböző vonatkozások. Azt hiszem, hogy ez rossz eljárás.

A hatalom összpontosítása mindig kis hatalom („small power”) Nagynak tűnik, de valójában kicsi, mert nagyon kevés vélemény egyezik vele, tehát ez rossz hatalmi felfogás. Mit tesznek most, hogy ennek a hatalomnak nagyobb támogatottságot teremtsenek? Már mondtam: kriminalizálás. Kriminalizáld az előző kormányt. Például, jelenleg egy javaslat van a parlament előtt, mely szerint az államadósság növekedése bűncselekmény lenne. („the increase of the national debt should be considered as a crime”), és a bíróság által bűncselekményként büntethető lenne. Természetes, és ismétlen nincsenek ilyen irányú törvények, de természetesen hozhatsz törvényt, amely úgy működhet, mint a törvényhozás, amelynek visszamenőleges hatása van. A felfogás, mely szerint minden rossz az előző kormányok hibájából származik, különösen az intelligencia hibájából, aki a jelenlegi kormány rossz hírét kelti külföldön. Hogy a Médiatörvény azért nem tetszik bizonyos erőknek Európában, mert az intelligencia azt pusztítóan támadta, egyszerűen nevetséges. A sajtó tagjai tudják mit jelent egy olyan törvény, amely a sajtót irányítani, központilag irányítani óhajtja. Nincs szükség magyar értelmiségiekre, hogy azt mond, hogy ez téves.

Most visszatérek oda, hogy kriminalizálnak, és elsősorban, és főleg a liberálisokat az előző kormánnyal, és ennek is megvan az oka. Az oka az, hogy az előző kormány koalíciós kormány volt, és ebben a koalíciós kormányban volt egy liberális párt. Emiatt, akik liberálisoknak minősülnek, azokat kriminalizálni kell, hogy rajtuk keresztül elkérjék a Szabad Demokrata Párt bizonyos tagjait, akik többé nincsenek a parlamentben. Hogy rajtuk keresztül, én nem akarok a filozófusok elleni ügyekről beszélni, de nyilvánvaló, hogy hat pályázat kriminalizálása, ami alapjában véve nevetséges, és egy tündérmese, Magyar Bálintot kívánják elérni, aki kulturminiszter volt. Rajtuk keresztül, ez alapjában véve egy ugródeszka, hogy más valakit kriminalizáljanak.

Most vissza akarok térni egy kérdéshez, amelyet előbb már említettem, egy igen rossz hatalomfelfogás kérdéséhez. Egy sokkal jobb felfogás, hogy támogatást keressünk.(„seek for support”,  a helyes kifeejzés: „seek support”) A probléma itt, amit én kulturkampfnak (német szó:”kulturháború” )  nevezek, nemcsak kulturkampfnak nevezem az intellektuális elit és  mások között. Az intellektuális réteg vezető személyeinek másokkal való helyettesítése. Egyszerűen kirúgják őket állásaikból, egyiket a másik után, az opera igazgatóját, a balett igazgatóját, a meteorológiai intézet igazgatója, színházi rendezők, az akadémiai intézet igazgatója, és így tovább, kidobják őket állásaikból. Azt hihetik, hogy a konzervatív intellektuálisokat ez érdekli, ennek az ellenkezője igaz. Láttam a filozófusok elleni ügyben, hogy a konzervatív intellektuálisok nem támogatják ezt a politikát. Nem akarnak ártani maguknak a liberálisok kritizálásával, mert a liberálisok soha nem bírálnak. Ezen a fajta liberálisok soha sem bírálják az igazi teljesítményt, az igazi sikert. Néha megteszik, de nem bántják meg őket. Másrészről, pedig azok az állások, amelyek most üresek, azokat nem a konzervatív értelmiségiek töltik be, mert a konzervatív értelmiségieknek vannak állásaik. Ezek a köpönyegforgatók számára vannak fenntartva. Szeretném, ha megértenék, hogy mennyi áruló van az én országomban. Ugyanazok a személyek, akik Kádár Jánost szolgálták, ugyanazok készítik elő az ügyeket a liberálisok ellen. Nem csupán ugyanazon típusú emberek, hanem ténylegesen ugyanazok a személyek. Az úgynevezett munkásőrök, a szónak nincs jó fordítása, azok, akik az önkéntesekként szolgáltak a kommunista pártban ötvenhat után. Rendőri besúgók. Ezek most a fő jobboldali elitnek deklarálták magukat. De ezek pontosan ugyanazok az emberek, megnézhetik ezt. Tehát alapjában véve nem a konzervatív elit, hanem ezek a típusú emberek vezetik a támadást az úgynevezett liberális intellektuálisok ellen.

Hogy történhetett meg mindez? 26:40 Ugyanahhoz a kérdéshez érkeztünk. Vannak ilyen fajta hagyományaink. Magyarországnak hagyománya van önmegsegítés elhanyagolásában, az önálló cselekedet elhanyagolásában. Mindent a kormánytól várnak, mindent egy személytől várnak. Ferenc Józseftől, Horthy Miklósig, és Kádártól, Jánostól a jelen pillanatig a magyarok megszokták, hogy van egy apa figura, nem kell öregnek lennie egy apa figura, aki szívességet ajánl fel nekik. A magyarok nem jogokban, hanem szívességben gondolkodnak. Szívességeket kérnek a miniszterelnöktől, az elnöktől, vagy valakitől, és azok szívességet tesznek nekik. Két példát mondok: Mindkettőt Orbánról (Beszólás:”öt perc”) Tudom, hogy öt percem van. Amikor az Orbán kormány előzőleg hatalmon volt, volt egy tüntetés, és az emberek jelszavakat vittek a következő szövegekkel: „Viktor, köszönjük a hidat.” Most, nemrég történt, amikor volt egy terv Magyarországon, hogy a nyugdíjasoknak („for the pensioners”) megszüntessék a közszolgáltatások ingyenes használatát, vonatok villamosok, stb. akkor a televízió azt mondta: személyesen, személyesen Orbán elnök, Orbán miniszterelnök személyesen lépett közbe. Ő nem engedélyezte, hogy a nyugdíjasok elveszítsék ezt a kiváltságot. Nyilvánvalóan a vezetőkben való bizalomba való rájátszásról van szó, hogy amikor az emberek szívességeket kérnek, azokat megadják nekik. Tudom, hogy az időm kint van („my time is out”, a helyes kifejezés: „my time is up.”) és szeretném megválaszolni a kérdéseiket, mert ez a kérdésekre szánt idő. Tudom, hogy nem mondtam el mindent, amit erről a tárgykörről gondoltam, de talán a kérdések nyomán majd többet is mondhatok. 29:16.4

 

Helga Trüpel: Néhányan jelentkeztek kérdésekkel, és mindenkinek lesz lehetősége a megszólalásra, de kérem, engedjék meg, hogy először én tegyek fel egy kérdést. Volt egy támadás, mely szerint ön, és Vajda Mihály, és más professzorok visszaéltek a kutatási alap pénzével. Ezt olvasható volt a sajtóban sok európai országban. Tudna erről bővebben mondani valamit?

 

Heller Á. 29:57.4 Január elején három újság, jobboldali újság, jobboldali televízió állomások, és két jobboldali rádióállomás elkezdett egy mesét mondani ismételték ezt a mesét. Mesét. Hol volt, hol nem volt. Igazi mese volt, mert nem volt ténybeli alapja a mesének. Több mint száz kutatási ösztöndíj volt Magyarországon. Hat lezárult kutatási ösztöndíj, lezárult, adva, hogy azokat már háromszor kivizsgálták. A kivizsgálás lezárult. Három ösztöndíjat elővettek, és elkezdték kriminalizálni ezt a három, hat ösztöndíjat. És volt egy gyönyörű kifejezés azt mondták, Heller és bandája elkutatott három és fél milliárd forintot. Heller és bandája. Mi a banda? Kutatott? Magyarországon természetesen nincs olyan szó, hogy „elkutatott”, az angolban sincs. Azt jelentette, hogy elloptad a pénzt, hogy ők a rablók, Heller és bandái. A banda, amely liberálisokból tevődött össze. Ez volt az egyedüli dolog, ami összekapcsolta őket, hogy a kutatási csoport vezetője liberális volt. Ketten közülük tényleg barátaim voltak, kettőről, négy.., fogalmam sem volt, hogy kicsodák. A barátaim esetében nem is tudtam, hogy kaptak e ösztöndíjat. Én azonnal egy banda vezére voltam. És alapjában véve ezt ismétlik, ismétlik, ismétlik. Nem akarok bocsánatot kérni, csak azt mondom, hogy nekem nincs egyetlen fillérem sem, én mondom nektek. Nincs egyetlen fillérem sem, és fél milliárd forint ellopásával vádoltak meg. Ez egy tündérmese, tündérmese, de ha ismétled a tündérmesét minden nap minden újságban, és minden rádióállomáson, végre az emberek elhiszik, hogy az igaz. Egy interjút adtam egy újságban, és azt mondták, hogy ha én a tizenhatodik században minden éjjel fekete misén vettem részt, és egy olyan főzetet készítettem, amelyet be akartam tenni a tudományos akadémia levesébe, hogy liberálissá változtassam, minden hónap első péntekében (in every Friday..” a helyes kifejezés „on every Friday”) összefeküdtem az ágyban a főnök Luciferrel, a fő ördöggel. A tizenhatodik században egy inkvizítor mondja, mindenki hitt volna neki. De a valóság. Ennek a kijelentésnek a valóságtartalma pontosan ugyanaz, mint hogy én és a bandám elloptunk fél milliárd forintot. (Heller Ágnes hangja ezen a ponton feldühödötté válik. Veri az asztalt) De ha mondod, mondod, mondod, az inkvizítor…”állítja”??… („will put it”. Ez a kifejezés állítmány szerepében angolul értelmezhetetlen k.p.) és per lesz, nem tudom, hogy per lesz e. Mindegy most az üldözés, a közvádló „prosecutor general” azt hiszem ez az angol megfelelője. Most a közvádló….Kivizsgálás alatt van. Kivizsgálás alatt van, semmi miatt. 34:06

 

Helga Trüpel: Köszönöm. Most következik a nyílt vita. A szó az öné asszonyom

 

Morvai Krisztina. 34:10.9. Köszönöm szépen. Professzor Heller Ön azt mondta, hogy a magyarok hajlamosak arra, hogy feltétel nélkül kövessék kormányaikat. Tisztelettel, de nem hiszem, hogy a világ tapasztalata ez volt a magyarokról 1956-ban. És hadd kérdezzem meg, hogy ha a magyarok minden feltétel nélkül követik kormányaikat, akkor miért kellett a liberális, szocialista koalíciós kormánynak a magyarokra lövetni(„shoot at”) 2006-ban, az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján? Miért kellet száz meg száz embernek sérüléseket okozni. Miért kellet száz meg száz embert bebörtönözni, és a börtönben kínozni őket. Miért kellett ezt cselekedni állandóan 2002, é 2010 között? Miért kellett minden a szocialista, és a liberális kormánynak minden kormányellenes tüntetést feloszlatnia? Hol volt Ön Heller Professzor Úr ezekben az években? Hol volt Ön, és az Ön liberális barátai ezekben az években? Miért nem ült össze a jelenlegi csoport azokban az években, amikor a kormányellenes tüntetők börtönben voltak, és kínozták őket, verték őket, és elvesztették szemüket, mert a kommunista, szocialista liberális kormány lövetett rájuk. Nem gondolják, hogy ha…

 

Helga Trüpel: Rendben van megértettük…

Morvai K.: Ez nincs rendjén. Megkérdezhetem, hogy Ön miért nevet? Ez gyönyörű, hogy ez a gyűlés…

 

Egy férfi hang (cinikusan): azért nevettem, mert azt mondta kommunista, szocialista, liberális, és ez így összegezte a számomra. (Valaki nevet a háttérben)

Morvai K. Ez egy koalíciós…

 

Egy mási férfi a pódiumról: Rendben van. Megértettük. Megválaszolhatja majd a kérdését.

 

Morvai K. Ha, megértették volna, akkor folyamatosan beszéltek volna ezekről az eseményekről..

 

Ugyanaz a férfi hang a pódiumról: Okay, okay…

 

Harmadik férfi hang: Okay, okay én megmondom, hogy mennyit beszélünk mi Magyarországról, majd megmondjuk később, de először Heller Ágnes.

 

Morvai K. Kérdem Önöket, hajlandóak e ugyanennek az ügynek is egy ülést szentelni, mert végső idejel nenne, hogy az Európai parlament..

 

Férfi hang: Megértettük…shhh…

 

Morvai K folytatja: …hogy Magyarország 2002, és 2010 ..

 

Helga Trüpel: Kérem, legyen fair, és adjon másoknak is lehetőséget, hogy beszéljenek… Engedje, hogy Mrs. Morvai, engedje, hogy válaszoljon

 

A pódiumról: Megértettük. Shhh..

Morvai Krisztinát egyesült erővel erőszakkal elhhalgattatják. (k.p.)

 

Morvai K. Köszönöm.

Heller Á: 36:54.3 „jó”(szószerint így, magyarul: „jó”) Heller Ágnes angolul folytatja. Nincs sem megszólítás, sem névmás)… egy másik, kérdés formájában megfogalmazott kitalálást tárt elénk. Senkit sem lőttek meg  („Noone was shot” angol jelentése kettős lehet: „Senkit sem lőttek meg”, vagy „Senkit sem lőttek le.”Ismeretes az angol mondás: He shot himself in the foot”Lábon lőtte magát-maga ellen érvelt,a maga kárára beszélt ) Mutass egy tényt. (”Show me a fact.”) Senkit sem lőttek le, senkit sem kínoztak. Mutass egy tényt, hogy bárkit lelőttek volna, bárkit kínoztak volna. Kedvesem, nekem egy tényre van szükségem, mert senki sem, még a Fidesz sem állítja, hogy bárkit lelőttek (meglőttek) volna, amit állítanak az nem ez. Valami mást állítanak az igen problematikus, de soha sem állítják, hogy bárkit lelőttek (meglőttek)volna, és soha sem állítják, hogy bárkit kínoztak volna. Elnézést kérek.

Morvai K. igyekszik közbeszólni…

Heller Á Ez a te meséd, ez a te kitalálásod. Nem akarok 2006-ról beszélni, mert ez messze vinne bennünket. De ismétlem, hogy ez egy kitalálás, senkit sem lőttek le(meg), senkit sem kínoztak. Még most is, amivel én nem egyezem, meg akarják semmisíteni azt a bírósági határozatot, amely egyedül szerepelt a rendőrségi tanúvallomásokon. Én ezzel sem egyezem, de ez távol áll attól, amit te most javasolsz.

 

Helga Trüpel: 38:09.5 Most Ön Következik, Európai küldött…

 

Schöpflin  György:38:18.2. Magyarul: Köszönöm szépen Schöpflin  György vagyok. Ágnes, szeretettel köszöntelek itt a Parlamentben. Angolul folyatatom. (Angolul) Ami, nem magától értetődő azok számára, akik nem ismerik behatóabban Magyarországot. És azt hiszem, hogy a magyar nyelv ennek egy rettenetes akadálya. Egy mélységes megosztottság van, amely pártpolitikai vonalon húzódik meg. Ez egy ontológiai megosztottság. Két értelmezési mód („narrative”) van minden lehető tárgykört illetőleg, ami csak szóba kerül. Említettem a múltban is, hogy Budapesten vannak jobboldali, és baloldali vendéglők, a sütemények íze természetesen mindenütt ugyanolyan jó. Ha, ebből a szempontból nézzük, akkor amit most hallottak, az Ágnes narrativája, amely  a saját alapfeltevései alapján teljesen jogos. Vannak azonban más narrat0vák is, amelyeket ő szükségszerűen nem említett. Én említem őket, mert én a másik oldalról jövök. Először is, a kriminalizálás, amire ő többszörösen hivatkozott. Magyarországon nincs egyetlen hatalom, amely azt mondja, hogy megnyomjuk a gombot, és kriminalizálás következik. Magyarországon vannak intézmények, vannak törvényes intézmények, amelyek önállóak, és nincsenek a politikai hatalom hatásának alárendelve, ahogy azt Te állítod. Tehát, ha kriminalizálásról beszélsz, akkor arról van szó, amit a közvádló határoz. Ha, a közvádló kivizsgálást folytat, akkor arról van szó, hogy az utóbbi időben nagyon sok ilyen kivizsgálás van folyamatban, tekintettel a múlt kormány korrupciós ügyeinek a sokaságára. Ha, bárkit bűnösnek találnak, azt bűnösnek találják. Különben, pedig, és szerintem, ez vonatkozik az úgynevezett filozófus botrányra is, ha nincs semmilyen rendellenesség, akkor nincs mitől félned. Azt hiszem, hogy Magyarország ténylegesen jogállam.

Hadd térjek ki a következő pontra, amelyről szóltál. Talán vissza kellene vonnod a „szolgalelkűség” kifejezést, mert az igen sértő, minden bizonnyal a magam számára. Elég sok magyar ül itt ma a padsorokban, és nem hiszem, hogy azok szeretnék, ha szolgáknak és egy szolgalelkű nemzet tagjainak tekintenék őket. Nem hiszem, hogy a magyarok gondolkodóképtelen robotok. Ha, viszont a magyarok mindannyian gondolkodóképtelen robotok, akkor, hogyan lehetséges, hogy Te Ágnes kivétel vagy. Hogyan lehetséges, hogy Te nem vagy szolgalelkű? Én sem hiszem magamról, hogy szolgalelkű vagyok. A hatalom összpontosítása, és amint arra Te utaltál, hogy(Magyarországon) csak szervezeti ranglétre, és engedelmeskedés van, ez az én számomra azt jelenti, hogy a magyaroknál nincs szakszerűség, és minden annak van a hatalmon lévő politikai erőnek van alárendelve. Nem hiszem, hogy ez így van. Azt hiszem, hogy magad is belátod, vagy legalább is remélem, hogy belátod, miszerint ez nem így van. A magyarokra is jellemző a szakszerűség. A megosztott magyar társadalom mindkét oldalán jelen van a szakszerűség. Mindkét oldalon találhatóak jól képzett ügyvédek, még jól képzett filozófusok is találhatóak a megosztott (magyar)társadalom mindkét oldalán.

És befejezésül egy gondolat a számodra: Te hosszasan beszéltél a Médiatörvényről, és én nem kívánok ebbe belemenni. Valójában sok időd eltöltöttem a médiatörvénnyel. Ha Te különböző dolgokat tündérmeséknek minősítettél. Azt mondat, hogy a média, éspedig a jobboldali média tündérmeséket mond, nem gondolod, hogy jól jönne egy médiatörvény, amely megakadályozná a sajtót, hogy tündérmeséket mondjon? 41:57

 

 

Heller Á. 43: 40. 0 Gyuri——–valami nagyon nagyon fontosat. Magyarországon totális megosztás van, vagyis a lakosság nem tudja, és nem is akarja megérteni egymást, de ha egy párt kétharmados többséget kap ennek a pártnak megvan a lehetősége, legalább a lehetősége, hogy megszüntesse ezeket a különbségeket. Ahelyett, hogy ezt a lehetőséget kihasználnák, azt az ellenkező célra használják. Hogy elmélyítsék a szakadékot, nem, hogy hidat építsenek a szakadék fölé. De a konkrét dolog, amit mondtál, de nem tagadhatod, hogy ahelyett, hogy egy olyan elnök megválasztása helyett, akinek saját jogkörére alapozott hatásköre van, az elnököt a miniszterelnök jelölte ki, aki nem egy önálló személy. Nem tagadhatod, hogy amikor az alkotmánybíróság valamit alkotmányellenesnek minősített, akkor a parlament, a kormány válaszként korlátozta az alkotmánybíróság hatalmát. Nem tagadhatod, hogy a főügyészt kilenc évre nevezték  ki (Heller Ágnes előzőleg kilenc hónapiot mondott. K.P.) Nem tagadhatod, hogy a cenzúra hivatal („censorship authority”) tagjai kizárólag egyetlen pártból valóak, és senki más nem vesz részt benne. Még akkor is, ha ennek a személynek a legjobb szándéka lenne, lehetetlen helyes döntést hozni, éppen amiatt, amit mondtál, hogy különböző narratívák vannak. Igazad van, különböző narratívák vannak, de ha azok döntenek, akik ugyanahhoz a narratívához tartoznak, nem lehet megakadályozni, hogy a döntéseik ne legyenek egyoldalúak, és elfogultak, ezért van szükség a hatalom megosztására, hogy különböző narratívák legyenek, akik meg tudják vitatni egymással. Nincs szükség arra, hogy egy törvényt két óra alatt elfogadjunk, és öt törvényt beiktassunk egyetlen nap alatt a parlamentben. A demokráciák lassú intézmény („Democracies are slow institution.”) (Heller Ágnes a kezével veri az asztalt.) Kompromisszumokra van szükség, vitákra van szükség, tárgyalni kell nem lehet egyik percről a másikra menni („You can not go from one moment to the other.”) Ha valamit teszel (értelmezhetetlen szó) egymás nélkül nem fog sokáig tartani, ás visszamegy azoknak a fejére, akik kitalálták (invented) Ezt akartam mondani

Hankis Ágnes 46:23.0  Köszönöm. Sok mindenről szeretnék beszélni, de az idő nagyon rövid, engedjék meg, hogy magyarul folytassam hogy pontos legyek, mert a kérdések, amelyekkel szembesülünk nagyon érzékenyek. Magyarul: Én nagyon szomorúan hallgattam ezt az előadást, mert fiatal korunkban Ágnesnek, és művinek nagy tisztelőjeként (Fennakadás: Nincs fordítás. Van?) Hang: német…tizenhat. Okay…

 

H. Trüpel: Van fordítás minden nyelvre.

 

Hankis Á. Folytatja… Heller Ágnes, és műveinek nagy tisztelőjeként agyonjegyzeteltem a könyveit és nagyon tiszteltem azt a pengeéles logikát, és objektivitást, amiről ő a világ dolgairól gondolkozott. Ehhez képest most hallottam egy előadást, amelyben én a nagyon, nagyon szélsőséges elfogultságon kívül mást nem találtam. Tények súlyos elferdítése, illetve más az ő képébe nem illeszkedő tények tudomásul nem vételét. Engedje meg, hogy ne tűnjek kicsinyesnek, de ahogy mondani szoktuk, az ördög a részletekben lakik. Tehát először is látszólag kicsinyes módon, nem titkolva, hogy bizonyítandó az elfogultságot, először is néhány apró kérdést tegyek fel.

Ágnes, komolyan gondolja e azt, hogy amikor Orbán Viktor metaforikusán azt mondja, hogy a szavazófülkékben forradalom zajlott, ez egy metafora, lehet e ezt úgy fordítani, hogy Magyarországon kriminális forradalom vette kezdetét? Akik a történelmet ismerjük, gondoljunk a Hitlerájra, a Nemzeti Szocialista forradalomra; az valóban titkos választásokon szavazófülkékben zajlott le? Ugye, ez komolytalan? Nagyon sértő volt az, ahogy Schmitt Pál Köztársasági elnök úrról nyilatkozott. Egyetlen kérdés, ha Önt zavarja Schmitt Pálnak a konzervatívokhoz közel állása, nem zavarta, hogy Göncz Árpád elnök Úr a liberális párt országos tanácsának tagja, és tisztségviselője volt? Nem kettős mérce ez? Tovább megyek: cenzúrahatóság működik Magyarországon. Magyarországon mindent meg lehet írni, azt, amit most Ágnes elmondott, de sokkal durvábban is, naponta mindent. A magyar sajtóorgánumban mindenki azt ír, amit akar. Ezt hívják cenzúrának? Kérdezném, Ágnestől, hogy…

 

H. Trüpel: Bocsánat, de…

 

Hankis Á. Hogy miért nem emelte fel…

 

H. Trüpel csak fél ötig van időnk. Korlátozza magát egy kérdésre..

 

Hankis Á: miért jelentette ki azt, hogy mind azok a dolgok, amikre utalni szoktunk, és amik a Gyurcsány kormány nyolc évében zajlottak. A titkosszolgálatok felhasználása politikai ellenfelek megfigyelésére, mérhetetlen korrupciós ügyek, és a vérengzések, nemcsak október 23-án. Más eseteket is szívesen elmondok. Befejezem. Egyetlen kérdésem: Ágnes, én ott voltam 23-án a tömegbe. Idős hölgyek álltak körülöttem vérző fejjel. A legjobb barátom négy kisgyereke súlyos sérüléseket szenvedett. Nem szélsőjobboldal, ez egy békés tömeg volt.

H. Trüpel: Kérem, kérem… Megértettük, kérem, kérem.

 

Hankis Á: Amikor kriminalizálásról beszél, hogy Heller Ágnes, és bandája, és ahogy néhány sajtó orgánumában ebbe még a rasszizmus kérdését is belekeverték.

Hankis Á.: Ne haragudjon, egyetlen mondat, mert ez egy ritka alkalom. Mikor kriminalizálásról beszél és arról, hogy Heller Ágnes, és bandája, és ahogy néhány sajtóorgánumba, ebbe még a rasszizmus kérdését is belekeverték. Ezt az egy mondatot engedjék meg, hogy befejezzem. Az én felmenőim többsége megjárta Auschwitzt nagy részük ottmaradt, kisebb részük túlélte úgy, ahogy. Ezt azért tettem hozzá, hogy ne magyarázzanak félre. Komolyan lehet ezt gondolni, hogy egy korrupciós ügy kivizsgálásába inkvizíció, rasszizmus, és hasonló tényezők játszanak szerepet. Ágnes, ezt Ön komolyan gondolja?

Egy lettországi képviselő 51:32.7 Igen nehezen értelmezhető  általános jellegű felszólalása

H. Trüpel: Most Ágnes fog válaszolni, és utána még három kérdést fogadunk el.

 

Heller Á. 59:38.4 válasza Hankis Ágnes felszólalására
…és más kérdések szintén..Először is az ő…Hölgyem (Lady) Magyarul: Félreértette amit mondtam, (angolul folytatja) Sose mondtam, hogy kriminális a kormány. Magyarul: Azt mondtam. (megismétli angolul) Azt mondtam, hogy nem konzervatív kormány, mert ő forradalomról beszél, és sose beszéltem kriminális aktivitásról itt, és én sose mondtam, hogy Orbán antiszemita, én inkább az ellenkezőjét mondtam a Frankfurter Allgemeine Zeitungban adott interjúmban. Te mondasz valamit, te nekem tulajdonítasz valamit, amit én soha nem mondtam. Ez mindig probléma. Lehet, hogy az én narratívam különbözik a te narratívádtól. Kérem, próbáld megérteni, amit a másik mond, ne tulajdoníts másnak bizonyos szavakat, amelyeket az soha ki nem ejtett. Én ezt nem szeretem.

A következő az általános kérdésről: Erről én ilyen rövid idő alatt nem beszélhettem. Azt hiszem igazatok van, mert itt nincs általános háttér. Én szétosztottam itt egy fényképet, talán ott, még mindig itt van. Ez a fénykép. A fénykép 1988-ból való, amelyen Gyurcsány, és Orbán egy szobában ülnek együtt, és igen barátságosan beszélgetnek egymással. 1988-ban volt, amikor Magyarországon mindenki hitte és reménykedett, hogy megvalósul a szabad ország, a szabad alkotmányra alapozott ország, ahol az emberek demokratikusan élhetnek, és meghallgatják a másik véleményét. Borzalmas, hogy az elmúlt húsz évvel visszaéltek. A történet a húsz évvel való visszaélésről szól. Nem csak egy párt a hibás több párt hibás a húsz évvel való visszaélésért. De itt vagyunk most és tárgyaljuk a jelenlegi helyzetet. Nem tárgyalhatjuk az 1990-es helyzetet, mert azt nem tehetjük többé. Nem beszélhetünk Antalról, vagy az első Orbán kormányról, sem pedig Medgyessy, vagy az első Gyurcsány kormányról. Az lezárult. Elmúlt. Én nem szeretem. Különösen nem szeretem Magyarországon a hosszú emlékezetet. Beszélsz az emberekkel, és azt mondják: Emlékszel mit mondott ez az ember húsz évvel ezelőtt? Emlékszel mit tett tizenöt évvel ezelőtt? Azt gondolom, kérem, legyen rövid emlékezeted. A dolog az, hogy mit tegyünk most, mert mindig arra gondolunk, hogy mi volt tizenöt évvel ezelőtt, akkor semmire sem jutunk. Ennek az országnak ki kell mozdulnia erről a holtpontról. Ha a baloldali liberálisok iránti szimpátiám miatt bíráltok, én mondhatom, hogy én voltam az egyedüli, aki az ATV-ben, aki beszéltem a híres ösződi beszédről ugyanúgy…(magyarra fordítja a szót: „elment tökéletesen” (vissza angolra) nem tudom leírni. Szintén elferdítették a mondanivalómat. Érdekes, hogy amiatt senki sem bírált. Most. Az utolsó kérdés: Igen, én azt hiszem, hogy lehet beszélni különböző demokráciákról. Én a liberális demokráciáról beszélek, mert az a nyugati demokrácia, és amikor én jelenleg, akkor bírálom a kormány rendelkezéseit, akkor azt bírálom, hogy az nem felel meg a liberális demokrácia követelményeinek. Én olyan világban nevelkedtem, ahol azt tanultuk, hogy a Szovjetunió az igazi demokrácia a formális demokráciával szemben. Ebből elegem volt. Igazi demokráciát akarok, amely nagyon formális, amely egy rossz kormány, de ott van a sajtó, amely helyére teheti a dolgokat. A sajtó kontrolálhatja ezt a kormányt, és a sok különböző ágazatok kontrolálhatják egymást. És ismétlem- egy lassú kormányt. Egy magyar miniszterelnököt akarok, hogy megmondjam, mit akarok, akarok egy magyar miniszterelnököt, akit senki sem magasztal, és senki sem gyűlöl. Ez a legfőbb kívánságom.

 

————

H. Trüpel, Tessék

 

Bagó Zoltán: 1:05:48 Angolul: Az én véleményem kissé súlyos, azért magyarul beszélek.

(Bagó Zoltán magyar nyelvű felszólalásának átirata): Köszönöm a szót. Bagó Zoltán vagyok Magyar Néppárti képviselő, és nagyon szomorúan ültem végig ezt az előadást. Tekintettel arra, hogy itt jogászként folyamatosan jegyzeteltem, és tételesen vissza tudnék hivatkozni azokra az elhangzott mondatokra, amelyek csúztatások, és nem állják ki a valóság próbáját. Sajnos ez részben annak köszönhető, hogy professzor asszony 1977 óta nem él Magyarországon. Tehát több mint harmincöt éve nem életvitelszerűen van Magyarországon, hanem haza jár, és lehet, hogy ezért nem ismeri a magyarországi viszonyokat. De ezt nem tételezem fel, valószínűleg inkább arról van szó, hogy egy más fajta értékrendet képvisel, amelynek létjogosultsága van természetesen a világon, de ebből egyrészt mostanra a magyar társadalom többsége már nem kér, másrészt azóta nagyon, nagyon sok idő telt el. Hiába ingatják a feküket, mert demokratikus választások alapján jött ki az az eredmény, ami Magyarországon elutasította azt a liberális gondolatrendszert, aminek egyik alaptétele, illetve aminek a hallgatói vagyunk itt ma, és ezért tartom ezt a vitát álságosnak, hiszen ebben az egy órában nem tudunk olyan elméleti problémákat feloldani, amelyek gondolkodási különbséget takarnak. Tételesen mik is hangzottak el. Azt mondta a professzor asszony, akinek én nagy tisztelője vagyok, hiszen az egyetemen olvastuk a munkáit, hogy a civil társadalom érdekeit a kormány nem veszi figyelembe. Ez ugye azért nehéz mondat, mert…bocsánat szószerint jegyzeteltem. A kormány nem veszi figyelembe a civil társadalom érdekeit. Ez a mondat hangzott el. Bocsánat szószerint jegyzeteltem. Ön mondta professzor asszony.

Német nyelvű közbeszólás)

——————-
Bagó Z. folytatja. Ön mondta. Köszönöm szépen Cohn Bendit úr, hogy ennyire bízik bennem. Ön már többször bizony1totta azt, hogy. A saját jegyzeteimből professzor asszony.

Beleszólás: Was?

Bagó Z. Vissza tudjuk hallgatni. Nem vagyok államügyész, de nincs értelme akkor a vitának, ha az elhangzott mondatokat is kétségbe vonjuk, úgyhogy akkor megpróbálok gyorsítani. Az, hogy a kampány az előző kormányok ellen szól ma Magyarországon, ez egyszerűen nem igaz. A választások megtörténtek. Való igaz, hogy az előző kormányok idején történtek olyan dolgok, amiket most a mostani államigazgatás kivizsgál. Az visszataszító, azt mondani a Köztársasági Elnökre, hogy a mostani köztársasági elnök magyarul sem tud, ez több mint durva, tekintettel arra, hogy, ha csak itt a meghallgatáson megnézzük a hozzászólásokat, akkor ez nem igaz. Az, hogy a liberális demokrácia a nyugati demokrácia az megint nem igaz. Nagyon sok politikai rendszer van, ezek közül az egyik a liberális demokrácia. Arra hivatkozni, hogy kulturkampf van Magyarországon, és, az értelmiségi elitek harcolnak egymással, ez megint egy nézőponti kérdés. Ön szerint, az Önök által képviselt értékrend az értelmiségi elit. Nagyon sokan vannak Magyarországon, akik szerint nem. Be fogom fejezni Trüpel asszony, mert az előttem szólók lényegesen több időt kaptak, de azt még szeretném aláhúzni, hogy akkor Médiatörvényről beszélni

H. Trüpel: Kérem, kollega úr, kérem… fejezze be, mert szeretnék másoknak is lehetőséget adni…

Bagó Z. Értem. Három mondatot szeretnék mondani. A mai nappal az MSZP, és az SZDSZ a magyar parlamentben nem járult hozzá, hogy sürgősséggel tárgyalják a Médiatörvénynek az ügyét. Ez egy kérdés. Kíváncsi vagyok az Ön véleményére ezzel kapcsolatban. A második kérdésem: Miért hivatkozik a Kádár korszakra, és arra a kontinuitásra, amiről beszélt, akkor, amikor Magyarországon az Apró klán, és az ő leszármazottaik voltak az államigazgatás csúcsán? És a harmadik, befejeztem, hogy senkit nem lőttel le, ezek tények, és fikciók. Szószerint ezt mondta. Ez egyszerűen hazugság. Emlékszünk a vérző fejű emberekre. (Taps) Emlékszünk arra az emberre, akinek kilőtték a szemét, és sorolhatnám. Köszönöm szépen.

 

Név nélkül való angol nyelvű hozzászólás 1:10:51.6

 

Heller Á. válasza Bagó Zoltán felszólalására 1:18:29
Azt hiszem, hogy több felszólaló hozzászólásával egyezem. Nem akarok arra válaszolni, amivel egyezem. Most itt egy példa, hogy a magyar…, a Fidesz hogyan vitatja meg rendszerint a dolgokat. Ez az Úr nekem tulajdonított egy mondatot, százszázalékos bizonyossággal, hogy én azt mondtam. Idézett egy mondatot, amelyet én sose mondtam, mert nem tud angolul. Azért hiszi, hogy én mondtam valamit, amit nem mondtam. Abszolút nem. Más példák is vannak. Valaki az Apró klánról beszél. Tudják mi az Apró klán? A mese, hogy Gyurcsány miniszterelnök feleségül vette  Apró unokáját. Ezt most Apró klánnak hívják. Megmondom Önöknek. A Fidesz egyik igen megbecsült tagja, akit én igen becsülök, az ő apja a titkosrendőrség besúgója volt. Rólam jelentett. Milyen következtetést vonok én le az ő fiáról? Semmilyet. (egyre dühödtebben, és felajzottabban, számonkérő,se, el  elfulladó hangon) Mit jelent az, hogy Apró klán? Szégyellném magam a Ön helyében. Ilyen szavakat kiejteni. Ki a felelős? Az apa, a nagyapa, és a feleség nagyapja. Klánról beszélni. Ez olyan, mint Heller Ágnes, és bandája, ugyanolyan érv. Én ellenzem az ilyen fajta érvet. Nem hiszem, hogy ezt ép ésszel bárki is megtenné. Ami a Magyarorrság államelnökére vonatkozó bírálatomat illeti, talán túl erős volt, de ő mondott („uttered”, a helyes kifejeés: „issued”) két másfajta írást, amely tele voltak hibákkal, magyar hibákkal, nyelvtani hibákkal, és más fajta hibákkal, és még a helyesbítésben is volt három hiba. Ez nem azt jelenti, hogy ő nem tud magyarul, de a személyek, akik körülveszik, akik írják a dokumentumokat a számára nem tudják a magyar nyelvtant. Ez be van bizonyítva. Nincs szükség arra, hogy én bizonyítsam, mert papíron van. És nem hiszem, hogy másokat meg kell válaszolnom. Ismételten, ami a médiatörvényhez illeti („as far again to the Media Law concern” a helyes kifejezés: „As far as the Media Lawis concerned” k.p.) Nem arról beszélek, hogy a törvény önmagában jó e vagy sem. Azt hiszem, hogy teljes egészében rossz, mert a kormány nem ellenőrizheti a sajtót, a sajtónak kell ellenőriznie a kormányt. De a dolog, hogy egy hatóság minden tagja a kormányon lévő párt tagja, és a hatóság vezetője szintén a kormánypárt tagja egy rendellenesség. Abszolút rendellenesség. Mindenki láthatja. Kristálytiszta, hogy rendellenesség, függetlenül a törvény tartalmától, ami szerintem szintén téves. De a tartalomtól függetlenül, ez egy rendellenesség. Egyetlen médiatörvény sem kontrollálható egyetlen párt által, a hatalmon lévő párt által, és egy személy által, aki szintén a kormánypárthoz tartozik. Ez egy rendellenesség. Ez önmagában egy rendellenesség. Okay.

 

Kaslik Péter jogász. 1967-től él Kanadában, ahol 1970-től 2000-ig tanárként dolgozott.
Kaslik Péter elérhető: pkaslik@silomail.com

 

http://internetfigyelo.wordpress.com/2011/03/13/heller-agnes-hazugsagai-teljeskoruen-eloszor-magyarul/