KÜLFÖLD : Israel launches deadly air strikes on Gaza
Israel launches deadly air strikes on Gaza
alJazeera, Nemzeti Hirháló 2008.12.29. 01:28
Israel launches deadly air strikes on Gaza Israeli warplanes pounded dozens of security compounds across Gaza in unprecedented waves of airstrikes Saturday.
Izrael több hullámban halálos légitámadást intézett Gáza ellen
Szombaton izraeli harcigépek példátlan módon több hullámban támadtak Gázában. Már 200 felett van a halálos áldozatok száma. Az áldozat többsége civil, és rengeteg a sebesül, ezek többsége asszony és gyermek.
Nemzeti Hírháló:
A "keresztény" világ hallgat a gázai mészárlásról
2008-12-28. 14:12 Kuruc.info
Mennyi szép beszédet, szónoklatot, prédikációt hallottunk karácsonykor politikusoktól, egyházi vezetőktől! Az igazságról, szeretetről beszéltek, meg arról, hogy segítenünk kell egymáson, meg emberségről, szolidaritásról pofáztak...
Erre föl a karácsonyi ünnepek másnapján megindul az izraeli támadás Gáza ellen, több, mint 200 ember, köztük nők, gyerekek vesznek oda, rengeteg a sebesült, a pusztítás leírhatatlan. És a keresztény egyházak hallgatnak, megcsúfolva, megtagadva a karácsonyi szép szavakat. És vannak nyugati politikusok, akiknek van képük a palesztinokat hibáztatni, amiért barbár támadást intéztek ellenük! Ennyit ér a magukat kereszténynek nevező egyházi vezetők illetve a politikusok szava. Döbbenetes!
A nap folyamán számos arab ország fővárosában, valamint több ciszjordániai településen is tüntetéseken tiltakoztak az izraeli agresszió ellen. A bejrúti megmozduláson a Hezbollah megüzente a gázaiaknak: nincsenek egyedül! P.O.
Erőtlenül, de elítélte a zsidó agressziót a pápa
Elítélte vasárnap a "Szentföldön szüntelenül dúló vérontást" XVI. Benedek pápa, és felszólította a konfliktus minden érintettjét, hogy vessen véget az erőszaknak.
A római katolikus egyházfő a Szent Péter téren egybegyűlt zarándokokhoz szólva mély sajnálatának adott hangot a halottak, a sebesültek, a lakosság szenvedése és tulajdonban okozott károk miatt.
A pápa elítélte a támadásokat, és karácsonyi üzenetét megismételve tárgyalásokra buzdított "az összetűzések és az erőszak eltévelyedett gondolkodásmódja helyett".
"Jézus szülőföldje nem lehet véget nem érő erőszak színtere" - hangoztatta a pápa, a harcok befejezéséért és a gázai övezeti tűzszünet felújításáért esdekelve. (mti)
Mozgósítják a tartalékosokat Izraelben Index/MTI | 2008. 12. 28., 12:17
Több ezer tartalékos behívását hagyta jóvá a kormány, nem kizárt a szárazföldi erők bevetése. A szombat délelőtt óta tartó izraeli rakétacsapásokban már több mint 286-an haltak meg, a palesztinok válaszul Asdod városát lőtték. Vasárnap délután csempészalagutakat támadtak az izraeli gépek. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa azonnali tűzszünetet követel.
Vasárnap délután újabb légicsapást mért a Gázai-övezetre az izraeli hadsereg. Helyi jelentések szerint a térséget Egyiptommal összekötő csempészalagutakat támadták a gépek. Az egyiptomi-gázai határ mentén végig sűrű, fekete füst látható. Az alagutakon át juttattak élelmet, üzemanyagot és fegyvereket az izraeli blokád alatt álló övezetbe.
Korábban az izraeli kormány úgy döntött, hogy újabb tartalékosokat mozgósítanak. A következő napokban 6500 tartalékost hívnak be szolgálatra, hogy segítsék a hadsereg felkészülését arra az esetre, ha a fegyveres harcok kiszélesednének. Izraeli gyalogsági és páncélos alakulatok sorakoztak fel a mintegy 1,5 millió palesztin által lakott, a Hamász iszlamista mozgalom ellenőrzése alatt álló Gázai övezet határain, hogy bármikor bevethetőek legyenek.
A katonai ügyekben járatos izraeli hírmagyarázók úgy vélik, hogy a hadsereg támadásának nem a Gázai övezet visszafoglalása vagy a Hamász-kormány megsemmisítése a célja, ugyanis az ilyen nagyratörő célok elérése nehéznek és politikailag kockázatosnak bizonyulhat a február 10-re kiírt izraeli parlamenti választások előtt. Ehelyett Izrael meg akarja mutatni elrettentő erejét, és új fegyverszünetre akarja kényszeríteni a Hamászt, ami elvezethet az Izrael elleni palesztin rakétatámadások hosszú távú leállításához.
286-ra nőtt a palesztin áldozatok száma
Az izraeli hadsereg vasárnap délben kiadott közleménye szerint az utóbbi huszonnégy óra légicsapás-sorozatában mintegy 230 célpontot vettek tűz alá, elsősorban a Hamász infrastruktúráját, így épületeket, fegyverraktárakat vagy rakétakilövő állásokat. Szombat reggel óta 286 palesztin vesztette életét, több mint 700 pedig megsebesült az izraeli csapásokban.
Közben palesztin rakéták csapódtak be a legnagyobb dél-izraeli város, Asdod közelében. A Gázai övezet határától mintegy 38 kilométerre fekvő város környékét két Grad típusú rakéta is elérte. Sérültekről, károkról még nincs hír. Még soha nem fordult elő, hogy a Gázai övezetből kilőtt rakéták ilyen mélyen csapódjanak be Izrael területén. Az a tény, hogy a második legnagyobb izraeli kikötőváros, Asdod a palesztinok célkeresztjébe került, megerősíti Izrael aggodalmát, hogy a palesztin fegyveresek képesek a nagyobb izraeli városokat rakétáik hatótávolságába vonni.
Izrael a Hamász határokon átnyúló rakétatámadásaira válaszul indított légicsapásokat gázai célpontok ellen, huszonnégy óra leforgása alatt legalább 286 palesztin vesztette életét a csapássorozatban. Izrael és a Hamász kölcsönösen egymást vádolja a hatályát december 19-én elveszto tűzszünet megsértésével, illetve azért, hogy nem sikerült megegyezni a megállapodás meghosszabbításáról.
Abbász a Hamászt okolja
A palesztin elnök felszólította a Hamász iszlamista mozgalmat, hogy újítsa meg az Izraellel kötött tűzszünet, megakadályozandó a további vérontást a Gázai övezetben.
Mahmúd Abbász, miután vasárnap Kairóban megbeszélést folytatott Hoszni Mubarak egyiptomi államfővel, kijelentette, hogy a Hamász elkerülhette volna a Gázai övezetre mért izraeli légi csapásokat, ha nem hagyja veszendőbe menni a nyáron kötött tűzszüneti megállapodást. Elmondta, hogy beszéltek a Hamász vezetőivel, arra kérték őket, ne tekintsék lejártnak, hanem hagyják folytatódni az egyiptomi közvetítéssel tető alá hozott hathónapos tűzszünetet.
A Hamász és az Abbász vezette Fatah mozgalom meghasonlott egymással, miután a 2006-os parlamenti választásokat megnyerte a Hamász, amelynek fegyveresei 2007 júniusában kiűzték a Fatah erőit a Gázai övezetből.
Tűzszünetet sürget az ENSZ BT
A harci cselekmények azonnali beszüntetésére szólította fel vasárnap a szembenálló feleket állásfoglalásában az ENSZ Biztonsági Tanácsa.
Neven Jurica, az ENSZ horvátországi nagykövete, a testület soros elnöke felolvasta a BT zárt ülésén elfogadott nyilatkozatot, amelyben a Biztonsági Tanács tagjai komoly aggodalmuknak adnak hangot a gázai erőszak fokozódása miatt, és sürgetik a harci cselekmények azonnali beszüntetését.
Aránytalan katonai választ adott Izrael arra, hogy palesztinok rakétákat lőttek ki a területére - jelentette ki vasárnap az ENSZ emberi jogi főbiztosa, élesen elítélve a Gázai övezet elleni izraeli légi támadást. Navi Pillay közölte, aggasztónak tartja a gázai halálos áldozatok "rendkívül magas" számát, egyúttal fölszólította Izraelt, ne hagyja érvényesülni a kollektív büntetés elvét.
A BT-tagok hangsúlyozzák, hogy szükség van a "nyugalom maradéktalan helyreállítására". A zárt ajtók mögött lezajlott négyórás vita után elfogadott nyilatkozat felszólítja az érintetteket, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket, beleértve a gázai határátkelők megnyitását is a gázai övezetbeli lakosság "égető humanitárius és gazdasági szükségleteinek" a kielégítése, élelemmel, gyógyszerrel és üzemanyaggal való ellátása érdekében.
A pápa elítéli a gázai erőszakot
Elítélte a "Szentföldön szüntelenül dúló vérontást" XVI. Benedek pápa, és felszólította a konfliktus minden érintettjét, hogy vessen véget az erőszaknak. A római katolikus egyházfő a Szent Péter téren egybegyűlt zarándokokhoz szólva mély sajnálatának adott hangot a halottak, a sebesültek, a lakosság szenvedése és tulajdonban okozott károk miatt. A pápa elítélte a támadásokat, és karácsonyi üzenetét megismételve tárgyalásokra buzdított "az összetűzések és az erőszak eltévelyedett gondolkodásmódja helyett".
Tüntetéshullám a Közel-Keleten
Sok ezren tüntettek vasárnap szerte a Közel-Keleten az izraeli légicsapások ellen. Az iraki Moszult leszámítva mindenhol békések voltak az Izrael-ellenes demonstrációk. Irakban izraeli zászlókat égettek és kalasnyikovokkal a levegőbe lövöldöztek, így követelve erőteljesebb arab fellépést az izraeli támadással szemben. Moszulban egy fiatal fiú életét vesztette, 17 ember pedig megsebesült, amikor egy öngyilkos merénylő felrobbantotta magát.
Egyiptomban összesen mintegy ötvenezren tüntettek, többségükben a legnagyobb ellenzéki csoport, a Muzulmán Testvériség felhívására.
Mahmúd Ahmadinezsád iráni államfő, aki korábban nyíltan követelte Izrael állam eltörlését, bűnösnek nevezte az izraeli légi csapásokat, és "a cionista rezsim" közelgő "összeomlását" jövendölte a katari emírrel folytatott telefonbeszélgetésben. Az iráni parlament vasárnapi ülésén a képviselők perceken keresztül azt kiáltozták, hogy "Halál Izraelre!".
Moammer el-Kadhafi líbiai vezető vasárnap azzal vádolta az arab vezetőket, hogy "gyáván" válaszoltak az izraeli katonai műveletekre, kudarcot vallottak a palesztinok támogatásában. Szerinte szégyellniük kell magukat, a palesztin ügy nevében "gyáva, gyenge és defetista állásfoglalásokkal" kereskednek.
Barak: Izrael nem fogadhat el tűzszünetet a Hamásszal
MTI 2008. december 28. 08:00 gondola
IZRAEL NEM FOGADHAT EL TŰZSZÜNETET A HAMÁSZ RADIKÁLIS PALESZTIN SZERVEZETTEL - JELENTETTE KI EGY SZOMBAT ESTI TELEVÍZIÓS NYILATKOZATBAN EHUD BARAK IZRAELI VÉDELMI MINISZTER.
A politikus a Fox News amerikai televíziós csatornának nyilatkozva elutasította az ENSZ és az Európai Unió felhívását a fegyvernyugvásra az izraeli légi csapásokat követően, amelyek a legfrissebb jelentések szerint 227 ember életét oltották ki a Gázai övezetben. Az újabb két halott a Hamász tagja volt.
Szemtanúk szerint rakétalövedék készültek kilőni Izrael felé, amikor halálos találat érte őket. "Számunkra az a kérés, hogy kössünk tűzszünetet a Hamásszal, felérne azzal, mint ha arra kérnék önöket: állapodjanak meg tűzszünetben az al-Kaidával" - fogalmazott az izraeli védelmi miniszter. Barak kérdésre válaszolva nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az izraeli hadsereg szükség esetén beveti szárazföldi erőit is. "Célunk, hogy egyszer és mindkorra teljesen megváltoztassuk a játékszabályokat" - szögezte le.
Vajta Dénes: Mi változik Obamával?
Az amerikai politikai és pénzügyi elit már a Szovjetunió összeomlása után eltervezte egy unipoláris világrend létrehozását. Ennek a szándéknak a republikánusok által megszervezett "Project for the New American Century" (azaz PNAC: Az új amerikai évszázad terve) lett a beszédes szimbóluma. Háborúk és válság fémjelzik lényegét. Alapítói szerint az USA célja csak a "full spectrum dominance" (teljes körű uralom) lehet. Egyre inkább azonban egy multipoláris világrend van kialakulóban. A realistának és békülékenynek mutatkozó új elnök ezt vajon elfogadja?
Hivatalos politikai fórumokon ugyan nem lehetett hallani a PNAC valódi céljairól, de Cheney alelnök már 1999-ben világosan közölte mindenki számára hozzáférhető PNAC-dokumentumokban, hogy 2010-ben a világnak napi 50 millió hordóval több olajra lesz szüksége, ami az akkori olajtermelés kétharmadát jelentette. Ez a többlet Cheney szerint nem előteremthető, ha kormányok és nemzeti olajtársaságok határozzák meg az elosztást. Ma már nyílt titok, hogy csaknem egy évvel 2001 szeptember 11. előtt az amerikai kormány Irakkal kapcsolatban katonai opciókon kezdett gondolkodni. A világ csak Irak és Afganisztán megtámadása után kezdett rájönni, hogy mit jelent ma a reálpolitika. Világossá vált, hogy a terrorizmus veszélyének felnagyítása csak a brutális hódító politika álcázására szolgál. A nemzetközi jog durva semmibevétele máig hatóan megijesztette a világot, amelyben az EU olyan csatlósként viselkedik, mint hajdan a kelet-európai országok a Szovjetunióval szemben. Reménységre inkább Oroszországtól, Kínától és talán a feltörekvő Indiától számíthatunk.
De nemcsak a háború az amerikai imperializmus eszköze. Az un. National Endowment for Democracy (Nemzeti Alapítvány a Demokráciáért) a Bush kormány nyílt eszközévé vált arra, hogy Oroszországot, a szovjet utódállamok elitjének a korrumpálásával, ellenséges államokkal vegye körül, amelyek stratégiailag és mint nyersanyagforrás fontosak számára. Soros György tevékenysége is ide sorolható. A NED egyik alapítója, Allen Weinstein, már 1991-ben megállapította, hogy "amit a NED tesz, azt 25 évvel ezelőtt a CIA titokban csinálta". Ahol az amerikai jelenlét nem kívánatossá válik, ott a CIA a "terrormanagement" eszközeivel téveszti meg a világközvéleményt és teszi kívül állók számára felismerhetetlenné, hogy mi az, amit valóban elkeseredett, elvadult emberek követnek el, s mi az, ami az amerikai titkosszolgálatok aknamunkája. Az agresszív külpolitika represszív belpolitikával párosult. A terrorizmus veszélyének hangoztatása a demokratikus polgári jogok messzemenő megnyirbálására is alkalmat adott. A szeptember 11. után rohamos gyorsasággal meghozott "Patriot Act" (Hazafias törvény) és a "Homeland Security Act" (A Haza biztonságának törvénye) a potenciális belső ellenzék ellen irányult. Eleinte csak szájkosarat és megfélemlítést jelentett, főleg azok ellen, akik netán az iraki vagy az afganisztáni háborút kritizálnák. Bush elnök ezt 2007-ben egy újabb elnöki rendelettel egészítette ki, amely azóta törvénnyé vált, s amely szerint ezeknek a személyeknek a vagyona is zárolható. Kötelezővé vált a spicliség. Hogy ez nem csak elméletileg van így, bizonyítja Bob Barr, kongresszusi képviselő kijelentése, amely szerint évente több mint harmincezer alkalommal kényszerítenek polgárokat arra, hogy kormányzati hivataloknak információkat nyújtsanak. A Bush kormány annak is megteremtette a jogi lehetőségét, hogy csak a terrorizmus veszélyére hivatkozva is, bevezesse a nyílt diktatúrát.
A közvélemény hatalmas mértékű manipulációja sem tudta azonban megakadályozni, hogy az USA image-e sosem látott mélységbe süllyedjen. Ebben a helyzetben egy karizmatikusnak látszó, népbarát politikus, mint Barack Obama elnökké választása rendkívül hasznos lehet az amerikai elit számára, amennyiben irányítható marad. Obama fő munkatársainak a listája arra enged következtetni, hogy ez így is lesz.
Ismerve a háttérhatalom több mint 200 éves stratégiáját, nem gondolhatjuk, hogy az amerikai politika lényegesen megváltozhat. Az utolsó évtized folyamatai; a termelő ipar rohamos térvesztése a pénztermelés javára, a deficit krónikus növekedése, az állam eladósodása, az agresszív külpolitika, olyan irányba terelték az országot, hogy csak egy gyökeres politikai változtatás jelenthetne kiutat. Erre azonban az uralkodó pénzoligarchia nem hajlandó. Sokat mondó, hogy a pénzügyminiszter Paulson, aki előzőleg egy nagybanknak volt az igazgatója, kieszközölte, hogy nemcsak a kezdetben megszavazott 700 milliárd dollár, hanem egy ennél még magasabb összeg feltételek és ellenőrzés nélkül kerüljön a bankok tulajdonába, akik a válságért tulajdonképpen felelősek. Sokan felismerték, hogy a Glass-Steagall törvény eltörlése 1999-ben jelentősen hozzájárult a pénzügyi válság kialakulásához, mivel ezzel minden ellenőrzés megszűnt, illetve néhány pénzintézet és azok hedgefondjai kezébe került. Mégsem mutat semmi jel arra, hogy az említett törvényt vagy valami hasonlót újra érvénybe léptetnének.
Továbbra is ott lebeg, mint Damoklesz kardja, a világ feje fölött Irán megtámadásának a veszélye. Obama leendő munkatársainak nagy része azokhoz a "héjákhoz" tartozik, akik az új háborúnak is igencsak hívei, mint az "Új Világrendhez" vezető út egy fontos állomásának. Ezt a politikát támogatja az erős Israel-lobbi is. Erre annál is inkább kényszerülnek, mert a válság következtében az USA további eladósodása nemigen folytatható. Egyre kevesebb ország fogadja el a dollárt, mint tartalék pénznemet. Ez pedig azt jelenti, hogy az óriási hadi kiadások sem fenntarthatók. Félő tehát, hogy a Behemót, mielőtt összeomlik, Iránra is odacsap. Kezdetbeli békülékeny retorikája után maga Obama is kénytelen volt kétértelmű nyilatkozatokat is tenni Iránnal kapcsolatban.
Mit tehet Magyarország ebben a világpolitikai helyzetben? Hagyományaink és a józan ész szerint nem lenne szabad teljesen elkötelezni magunkat a Nyugat mellett. Arról azonban, hogy mit kellene tennünk, a jelenlegi politikai viszonyok között irreális beszélni.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Israel launches deadly air strikes on Gaza
