|
INGATLANHÁBORÚ I.
összeállította Audie 2009.08.29. 13:27
Válogatás a VÉSZ munkájáról megjelent irásokból + videó. Eddig mindig a kisember, a kisvállalkozó volt az aki a rövidebbet húzta. Ám a vész megmuttatta, hogy a mi kezünkben is van fegyver! Mivel azok, akiknek ez a dolga, nem hogy nem segítenek, nem szolgálnak minket, hanem épp ellenkezőleg! Minden eszközzel ellenünk és a saját hasznukra dolgoznak. És a minket sanyargatókat támogatják MINDEN lehetséges eszközzel, ezért kötelességünk kezünkbe venni dolgaink intézését, és használni a kezünkben lévő fegyvereinket. Ez a háború, még egyenlőtlen, DE MÁR NEM SOKÁIG! A háború már folyik, a harctérre mi sem állhatunk oda birka módjára, fegyvertelenül! Mostanáig mindig a kisember, a kisvállalkozó volt az aki a rövidebbet húzta, aki vereséget szenvedett ebben a kifosztásunkra indított harcban. Ám a VÉSZ megmuttatta, hogy a mi kezünkben is van fegyver! Mivel azok, akiknek ez a dolga, nem hogy nem segítenek, nem szolgálnak minket, hanem épp ellenkezőleg! Minden eszközzel ellenünk és a saját hasznukra dolgoznak. És a minket kifosztókat, sanyargatókat támogatják MINDEN lehetséges eszközzel, ezért KÖTELESSÉGÜNK kezünkbe venni dolgaink intézését, és használni a kezünkben lévő fegyvereinket. Ez a háború, még egyenlőtlen, DE MÁR NEM SOKÁIG! A háború már folyik, a harctérre mi sem állhatunk oda birka módjára, fegyvertelenül!
Adósok kisemmizésére szakosodott a hitelmaffia: 150 embert gyanúsítanak
Több ezer károsult
http://ingatlanmagazin.com/10404/Adosok_kisemmizesere_szakosodott_a_hitelmaffia_150_embert_gyanusitanak
[2009.08.19. 08:38]
Pénzügyi vállalkozók, hitel- és ingatlanközvetítők fogtak össze, hogy az értékes ingatlanok tulajdonosait kisemmizzék. A módszer az volt, hogy uzsorahitelt adtak olyanoknak, akikről már az elején lehetett tudni, hogy képtelenek lesznek visszafizetni a kölcsönt.
Farkas Ádám, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke közölte, hogy 150 embert gyanúsítanak az ügyben - számolt be az MR1 Kossuth Rádió. A hitelkárosultakat képviselő Magyar Hitelszövetség elnöke, Barabás Gyula szerint több ezren lehetnek az országban, akik így veszítették el lakásukat. Mint szavaiból kiderült, havonta mintegy 20 olyan levelet kaptak, melyben azt írták a károsultak, hogy nem kaptak hitelt a banktól, ezért elfogadták a különböző hitelközvetítők ajánlatát. Mivel azonban egy idő után nem tudtak fizetni, elvették a lakásukat.
Barabás Gyula szerint az ország több pontján találhatunk ilyen károsultakat, de főleg azokon a településeken, ahol könnyű értékesíteni a lakásokat. A hitelközvetítők ugyanis pontosan felmérték, kinek érdemes kölcsönt adni.
Korábban Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete vezetője is úgy nyilatkozott a hvg.hu-nak, hogy voltak olyan cégek, melyek nyíltan a lakások megszerzésére mentek rá a hitelek kihelyezésekor. Ezek a pénzügyi szolgáltatók az ingatlanok értékének 50 százalékát fogadták el a kölcsönök fedezetéül, vételi opcióval. Vagyis kikötötték, ha az adós nem képes fizetni a kölcsön részleteit, az ingatlan a hitelező tulajdonába kerül. A feltételezések szerint ezek a cégek összejátszanak a lakások megszerzésében érdekelt maffiózó csoportokkal, vagyis a bedőlt hitelesek ingatlanjait még az elárverezésük előtt igen jutányos áron kiközvetítik. Így jutnak a valós érték feléért lakáshoz az ezeket megszerzők. A cégek még azt is megakadályozzák, hogy az adósok vevőt szerezzenek a lakásukra.
Farkas Ádám a rádióban elmondta, hogy növekszik a lakáshitelüket késve törlesztők száma, de komoly, 90 napot meghaladó hátraléka csupán a jelzáloghitelesek mintegy 1,5 százalékának van. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy a PSZÁF-nak nincs jogköre a kilakoltatások megakadályozására, de az önhibájukon kívül bajba jutottaknak segíteni kell.
A valós érték feléért szerzik meg a lakásokat
http://ingatlanmagazin.com/10303/A_valos_ertek_feleert_szerzik_meg_a_lakasokat
[2009.08.10. 13:06]
Az idén már 12-15 ezer lakást árvereztek el a családok feje fölül, miután képtelenek voltak fizetni a törlesztőrészleteket. További 750 ezer devizahiteles egzisztenciája függ cérnaszálon, közülük 300 ezren már több mint egy hónapja nem törlesztettek. Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete vezetője szerint voltak olyan cégek, melyek nyíltan a lakások megszerzésére mentek rá a hitelek kihelyezésekor.
Mint Lénárd Mariann a hvg.hu-nak adott interjúban elmondta, ezek a pénzügyi szolgáltatók az ingatlanok értékének 50 százalékát fogadták el a kölcsönök fedezetéül, vételi opcióval. Vagyis kikötötték, ha az adós nem képes fizetni a kölcsön részleteit, az ingatlan a hitelező tulajdonába kerül. A feltételezések szerint ezek a cégek összejátszanak a lakások megszerzésében érdekelt maffiózó csoportokkal, vagyis a bedőlt hitelesek ingatlanjait még az elárverezésük előtt igen jutányos áron kiközvetítik. Így jutnak a valós érték feléért lakáshoz az ezeket megszerzők. A cégek még azt is megakadályozzák, hogy az adósok vevőt szerezzenek a lakásukra.
Szerinte ahhoz, hogy az állam hatékonyan felléphessen a pénzügyi szolgáltató cégek ellen, a lehető leghamarabb ki kellene bővíteni a PSZÁF jogkörét. A helyzet sürgető, mert félelmei szerint tömegessé válhat a hitelek bedőlése. A jelzáloghitelesek 850 ezer szerződésének kb. 70-75 százaléka devizahitel. Ennek a csoportnak pedig egy jelentős része nem tud, vagy csak irtózatos nehézségek árán tud törleszteni.
Lénárd elmondta, hogy a hitelkárosultak durván 80 százaléka jellemzően szabadon felhasználható jelzáloghitelt vett fel, s többnyire a lazább feltételeket diktáló pénzügyi vállalkozásokhoz fordultak. A hitelfelvételi kedv 2008 augusztusában és szeptemberében volt a legnagyobb. Sok esetben egy családon belül nem egy, hanem számos hitelt kellett törleszteni, s valóságos "adósságlavina" alakult ki.
A szervezet egyébként azt javasolja a bankoknak, hogy az árverésre szánt ingatlanokat tartsák saját tulajdonban, így az eredeti tulajdonos szociális bérlakásként visszabérelhetné korábbi otthonát. Ez a bank számára is bevételt jelentene. A megoldást úgyis a bérlakásállomány növelése jelenti, hiszen a lakosság jelentős százaléka a válság múltával sem tud majd saját lakást venni, illetve fenntartani – tette hozzá Lénárd Mariann.
A bankokat is kilakoltatják? Háború az Aegon és társai ellen
Tüntetés az Aegon előtt
[2009.08.05. 19:58]
http://ingatlanmagazin.com/10271/A_bankokat_is_kilakoltatjak_Haboru_az_Aegon_es_tarsai_ellen
Elkezdődött a Bankszter-túra, azaz a Magyarok Szövetségének Hiteles Csoportja által szervezett demonstráció-sorozat. Első állomás az Aegon Hitel Zrt. fiókja volt. Azon bankok előtt tiltakoznak, akik szerintük a válságra hivatkozva túlzottan megemelték az ügyfelek törlesztő részleteit és egyéb költségeit. Pertársaságokat szerveznek a bankok ellen, és gyorsreagálású önvédelmi csoportok akadályozzák a kilakoltatásokat. A VÉSZ pedig feketelistát állít össze a hitelintézetekről, és megkezdik a „bankháborút”
Kezdődik a Bankszter-túra!
A Magyarok Szövetsége (MSZ) Hitelesek Csoportja demonstrált az Aegon Hitel Zrt. Krisztina körúti fiókja előtt. Ezzel kezdetét vette az ún. Bankszter-túra, azaz az MSZ tüntetéssorozata az egyes pénzintézetek tevékenysége ellen. Több bank előtt kívánnak tüntetést szervezni a későbbiekben. A válság miatt megszorult devizahitelesekkel szembeni bánásmódot kifogásolják. Arra szólítják fel a bankokat: „hogy tanúsítsanak végre társadalmi felelősséget, a bedőlt hitelek adósait ne az altalajba döngölni, lakásukat elszedni és a fennmaradó követelésekkel őket életük végéig fojtogatni szíveskedjenek, hanem legyenek képesek némi önmérsékletet tanúsítani.” Az egyik megjelent Aegon-ügyfél esetében – a 2008. októberi szerződéskötéskor – a 25 millió forintos hitel havi 205 ezer forintos törlesztő részletet jelentett, míg most 380 ezer forintot fizet. Dr. Madari Tibor ügyvéd, az MSZ Jogsegély Szolgálatának vezetője feltette a kérdést hogy „hogyan lesz a svájci frank 0,39 %-os bankközi kamatlábából 11,88 % kamat? Hogyan lehetséges, hogy a svájci frank árfolyama a szerződéskötéshez képest 23 %-kal nőtt, míg a törlesztőrészlet 86 %-kal?” Az Aegon ez idáig elmondásuk szerint nem válaszolt a kérdésükre. Varga István, az Adófizetők Országos Szövetségének alelnöke hozzátette, hogy véleménye szerint az Aegon Nyugat-Európában bekövetkezett veszteségeit azzal kompenzálja, hogy leányvállalata részére drágán forrást helyez ki, hogy azt többek között a magyar hitelfelvevők nyakába varrja.
Mennyien vannak bajban?
A hátralékosok, árverések, kilakoltatások számáról pontos adataink nincsenek, csupán a KHR (Központi Hitelinformációs Rendszer) információira támaszkodhatunk, hiszen a bankok a bedőlt hitelekről üzleti titok miatt nem adnak részletes tájékoztatást. A problémás hiteleket pedig a teljes portfolió 2-3 %-ra saccolják. A KHR lakossági alrendszere alapján 2009. júniusában 830 ezer db volt a hitelmulasztás és a bankkártya visszaélések száma. A rendszer 715 ezer természetes személyt tartalmaz, januárban ez a szám még csak 630 ezer fő volt. A Kormány a bankok egyoldalú szerződésmódosításaival kapcsolatos intézkedésekre koncentrál, pedig rövidtávon a fő probléma a már korábban megnövekedett havi törlesztő részlet. A Bankszövetség 2009. első negyedévi jelentéséből kiderül, hogy nem lelkesednek a változásokért: „A képviselőkkel, érdekképviseletekkel folytatott megbeszélések alkalmával közvetlenül érzékelhettük az előítéletekkel teli, zavaros bankellenes indulatokat. Az átgondolatlan szabályozás okozta jogbizonytalanságot csökkentette volna, ha a PSZÁF kiállt volna amellett, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás joga egy kockázatkezelési eszköz, amellyel egy prudens banknak időnként élnie kell.”
 |
Varga István az Aegon Hitel Zrt. előtti tüntetésen
Kezdődik a civil ellenállás?
Bár a Kormány folyamatosan egyeztet a magyarországi bankokkal, a civil szervezetek mégis elégedetlenek. Most az MSZ és a VÉSZ (Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége) a tettek mezejére lépett. Az MSZ két kezdeményezést indít az útjára nyáron. Az egyik, hogy az egyes bankok ellen pertársaságokat szeretnének alakítani, ezért várják a jelentkezőket, akik úgy érzik, hogy az árfolyamkockázat ürügyén túlzottan növekedett a havi törlesztőrészletük. A másik kezdeményezés, hogy a VÉSZ által életre hívott Gyorsreagálású Önvédelmi Zónákat (GYŐZ) országos hálózattá fejlesszék. A GYÖZ lényege, hogy az egy lakóterületen élők szolidaritási csoportokat hoznak létre, és megakadályozzák a kilakoltatásokat. Ezek a demonstrációk abszolút békések, a neuralgikus pont az, ha a rendőrség segítséget nyújt a végrehajtóknak.
Ez ügyben a VÉSZ elnöke, Éliás Ádám állásfoglalást is kért az Országos Rendőrkapitányságtól. A válaszból kitűnik, hogy a rendőrség csak bírósági végrehajtás esetén alkalmazhat kényszerítő eszközöket, különben nem vehet részt a kilakoltatásban, és ekkor a GYÖZ felléphet a végrehajtók ellen. Már több esetben sikeresen akadályoztak meg kilakoltatásokat, bár a médiacsend egyelőre nagy úr. Dr. Madari Tibor hozzátette: „Ezek a törekvések csak akkor lesznek életképesek, ha beindul a társadalmi önszerveződés, ha az emberek helyben keresik a kapcsolatot. Eddig körülbelül 100 GYŐZ-csoport alakult meg országszerte. Ahogy az érintett hitelesek megalakítják a pertársaságot, azzal párhuzamosan létre kell hozni a GYŐZ-csoportokat is. A legfontosabb a szolidaritás. Paradigmaváltásra van szükség.” Mindemellett szövetkezeti bank létrehozását fontolgatják, hogy bebizonyítsák, etikus alapon is lehet pénzintézetet működtetni.
A VÉSZ szokásához híven radikális eszközökhöz kíván nyúlni, ez idáig fellépésük többször vezetett eredményre az építőipar területén. Július 17-én Ultimátumban szólították fel a teljes bankszférát, hogy „hirdesse meg az árverezési és kilakoltatási moratóriumot az önhibájukon kívül fizetésképtelenné vált hitelesek jogszerűen elfoglalt egyetlen otthonára vonatkozóan.” Következő tervezett lépésük szerint augusztus második felében sajtótájékoztatón nyilvánosságra hozzák azoknak a pénzintézeteknek a nevét, amelyek nem hirdettek árverezési és kilakoltatási moratóriumot. Megnevezik azokat a hitelközvetítő cégeket is, amelyeket ezek a bankok finanszíroznak és látnak el információval. „Ezt a feketelistát a közvélemény számára ismertté tesszük” – áll a közleményben. Majd „kampányt indítunk, amelynek során felszólítjuk a magánszemélyeket, vállalkozásokat és intézményeket, hogy számláikat és betéteiket vigyék át ezekből a feketelistán szereplő bankokból a takarékszövetkezetekbe, az árverezési és kilakoltatási moratóriumot meghirdető bankokba, és az újonnan alakuló morális bankokba, mert a feketelistán lévő bankok közül bármelyik a megsemmisítés sorsára juthat.” A feketelista közzétételét követően hat héten át figyelik a listán szereplő bankok magatartását, és megállapítják, „melyik bank okozta a magyar társadalomnak a legnagyobb kárt. Ezt a VÉSZ közellenségnek minősíti, és széles társadalmi összefogás keretében meg fogja semmisíteni.”
Farkas Tibor
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
