2009.11.09-én
(olvasónktól)

Előremenekül a rezsim: úgy módosítják a Ptk.-t, hogy ne lehessen elszámoltatni őket

Levelemet sürgős ügyben írom. Sürgős, mert 2009. nov. 9-én már lehet, hogy zárószavazás lesz az új Ptk.-ról. Ha az új Ptk. 5:86. §-át a jelenlegi tartalommal elfogadják, akkor nem lehet visszakövetelni az elfosztogatott nemzeti vagyont.

Eddig még senki nem vette észre, amire tegnap találtam rá. Ebben a rendelkezésben látom az okát az új Ptk. hatályba lépése siettetésének!!! (Az élettársi viszony megbotránkoztató szabályozása, meg a rokonházasság csak gumicsont.) Igyekeztem röviden összefoglalni, és remélem, hogy nem túl jogászias tehát érthető. A kiemelt szövegrészek összeolvasásával még jobban érthetővé válik, hogy miről van szó.

A lényeg, hogy tisztességtelenül elprivatizált állami vagyont csak a szerződés semmissé nyilvánítása útján lehet visszaszerezni. A semmisségről tudni kell, hogy: azt jelenti, hogy ha egy szerződés jogszabályba vagy a jó erkölcsbe ütközik, (vagyis ha gyomorforgatóan tisztességtelen), akkor az a szerződés érvénytelen. Az érvénytelenség megállapítását határidő nélkül lehet kérni, mert ami egyszer semmis, az nem fog megjavulni az idő múlásával sem. A semmis szerződésre alapított igény tehát nem évül el! A semmisség következtében érvénytelen szerződés jogkövetkezménye az eredeti állapot helyreállítása, vagy, ha ez már nem lehetséges, akkor a jogtalan állapot kompenzálása.

A jelenleg még hatályos Ptk. (1959. évi IV. tv.) (237. § (1) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy
"Érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani." A (2) bekezdés pedig ma még arról rendelkezik, hogy "Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja. Az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka - különösen uzsorás szerződés, a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetén az aránytalan előny kiküszöbölésével - megszüntethető. Ezekben az esetekben rendelkezni kell az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítéséről." Hát ez az! Tehát, ha jelenleg semmissé nyilvánítanak egy privatizációs szerződést, mert a privatizáló nyilvánvalóan tisztességtelenül, bagóért szerzett egy milliárdos ingatlant, akkor kötelezhető arra, hogy a tisztességes vételárért a zsebébe nyúljon.

Az új Ptk. ezen a helyzeten változtat!

Az eredeti állapot helyreállításáról, vagy pénzbeli megtérítés elrendeléséről az új Ptk. "5:86. §-a rendelkezik.
Az (1) bekezdés szerint: "Érvénytelen szerződés esetén bármelyik fél kérheti a teljesített szolgáltatás természetbeni visszatérítését, feltéve, hogy maga is visszatéríti a számára teljesített szolgáltatást. A visszatérítési kötelezettség az elévülési vagy az elbirtoklási idő beálltától függetlenül terheli a szerződéskötés előtt fennállt helyzet visszaállítását kérő felet." Az eredeti állapot visszaállítását kérő fél elévülési és elbirtoklási idő beálltától függetlenül fennálló kötelességének kimondása elaltatja a felületes jogértelmezőt, mert ez azt a jogi látványosságot kelti, hogy semmisség esetén, - mint eddig - az eredeti állapot helyreállítása mindkét fél szolgáltatása esetén egyaránt határidő nélküli.

Az alábbiakban viszont kiderül, hogy miről van szó!

Az 5:86. § (2) bekezdés is nagyon szép, mert első olvasatra az derül ki belőle, hogy: "Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet természetben nem lehet visszaállítani, a bíróság elrendeli az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeli megtérítését. Ezt a jogkövetkezményt alkalmazhatja a bíróság abban az esetben is, ha az eredeti állapot helyreállítása célszerűtlen." Ez alapján azt lehetne hinni, hogy, ha a bíróság semmisnek fog kimondani egy privatizációs szerződést, akkor majd arra fogja kötelezni a szemtelenül olcsón privatizáló felet, hogy utólag fizesse meg azt, amit tisztességes esetben meg kellett volna fizetnie. Utóbb vissza lehet követelni az ellenszolgáltatás nélkül maradt értéket (illetve annak mai értékű megfelelőjét). Csakhogy! A törvény indoklása kifejti, hogy" - tipikus esetben - dologszolgáltatás áll szemben pénzszolgáltatással, és ezek visszakövetelésének időbeli lehetősége eleve különböző." (Pl: az állam üzemet adott pénz ellenében.) A törvény indoklása nem vitatja, hogy az eredeti állapot helyreállítása címén a dologszolgáltatás (Pl.: az üzem) visszakövetelhető, mert a tulajdoni igény nem évül el.

És most figyelj!

Az indoklás kifejezetten kimondja, hogy: "2. A Javaslat az érvénytelenség jogkövetkezményeit koncepcionálisan új alapokra kívánja helyezni azokban a gyakori esetekben, amelyekben a szerződéskötést megelőző állapot természetbeni helyreállítására nem kerülhet sor." Tehát szemben az eddigi joggal azt mondja ki, hogy a szerződéskötést megelőző állapot természetbeli helyreállításánál azt a pénzt, amivel a privatizáló alaptalanul gazdagodott, 5 éven túl már nem kell visszafizetni! Az indoklás pontosan így szól: "Az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni megtérítésére vonatkozó igény - mint egyfajta alaptalan gazdagodási igény - kötelmi természetű igény, és az általános elévülési időn belül érvényesíthető." Eszerint: ha például van egy jóerkölcsbe ütköző privatizációs szerződés pl.: 1990-ből, és ezt semmissé nyilvánítják, akkor az állam nem követelheti vissza azt az alaptalan gazdagodást, amihez a privatizáló hozzájutott! Ez az új Ptk. leglényegesebb szabálya.

Hol vannak a FIDESZ jogászai, miért nem vették eddig észre?

Az is igaz, hogy mindenféle figyelemelterelő vitákat csináltak az élettársi kapcsolatról, meg a rokonházasságról azért, hogy a zsákmány megtartását szolgáló "koncepcionálisan új alapokra helyezett szabályozás" a sorok között megbújjon, és törvényerőre emelkedjen. Nem igaz, hogy nem lesz a parlamentben legalább egy képviselő, aki ezt szóvá és vita tárgyává teszi!
P.G.
(Neményi.net)

Olvasónk hozzáfűzése: Kedves Kurucok! Kicsi kiegészítéssel kell, hogy éljek a fenti cikk kapcsán. Az említett vonatkozású törvényhely a magyar polgári törvénykönyvben polgári jogi eredetű. Tehát a MAGÁNJOGVISZONYOKBAN kell alkalmazni, az állami KÖZJOGI viszonyokban akkor alkalmazható, ha a kérdést törvény nem szabályozza. Mellérendelt viszonyban kell akkor alkalmazni a törvényt, ha a kérdést más törvény nem teljes körűen szabályozza.

A nagyobb probléma azonban ez:
Az Alkotmánybíróságnak van egy 2001-ben hozott határozata (kerestem, de nem találtam), amely egy képviselő ittas járművezetésével kapcsolatos büntetőügyben hozott. Az AB. határozat kimondja, hogy nem lehet a képviselőt a mentelmi jogának lejárta után olyan tettéért felelősségre vonni, amelyet képviselősége alatt követett el. Ez tehát azt jelenti, hogy a mentelmi jogot kiterjesztően kell értelmezni, azaz a képviselőt ezen tettek tekintetében a mentelmi jog élete végéig megilleti. Ezzel az AB tehát kimondta, hogy nem lehet felelősségre vonni azokat a képviselőket, akik képviselőségük ideje alatt ezt vagy azt a törvényt vagy mást megszavaztak, mert a mentelmi jog erre az időszakra sérthetetlenséget biztosít nekik. Igen ám. Csak hogy itt a csavar a történetben. Ugyanis a mentelmi jogot csak a Parlament Mentelmi Bizottsága függesztheti fel. Azonban ha a volt képviselőt akarják felelősségre vonni, a mentelmi jog kiterjesztő értelmezéséből eredően csak a mentelmi jog felfüggesztése esetén lehet megtenni, azonban a képviselőség megszűnésével nincs, aki a már nem létező, csak absztrakt mentelmi jogot felfüggessze. Ebből következőleg nem lehet a mentelmi jogot felfüggeszteni (mert nincs, aki jogosult lenne rá), így büntetlenül meg lehet úszni ezeket a cselekedeteket.