Ne féljetek!!

"Nekünk már nincs szavazati joguk, így már a "politikai elitnek" nem jelentünk semmit. Nem keres minket már otthon senki. Helyünkre már az "újak" álltak."

Írta Kutasi József a magyarok levele fölé címként.

Bizonyára sokan éreznek így!

Főként azóta a szavazás óta, mikor az anyaország lemondott a külföldön élő magyar honfitársairól.

Emlékezzünk rá, ugyan ez a garnitúra, akik ma is fosztogatják az országot, hitette el a lakossággal, hogy ha megszavazza az állampolgárságot a külföldön élő magyarok számára, akkor elveszíti a munkahelyét a beözönlő több millió román miatt.

Lám, lám az igazság mindig kiderül! Nem a több millió román özönlött el minket, (s mégcsak nem is olyanok ,akik  beakartak volna állni dolgozni helyettünk)  a munkahelyeinket mégis elveszítjük, azóta is egyfolytában (!) Sőt! Ezt a folyamatot mára még fel is gyorsították. Hiába, no! Meg kell szabadulniuk a felesleges hazai magyaroktól valahogy! Az új világrendbe nem igen fér bele még ez a fogyatkozó 9 milliós magyarság sem!

Hát még ha öntudatra ébred! Hát még ha tenni akar önmagáért!

Ijesztő kép ez az Újvilágrend hazai talpnyalóinak és bérenceinek! Hiszen Ez a nép végre nem csak, hogy kinyitotta a szemét, s nem csak, hogy felemelte a fejét! Mostmár tesz is önmagáért! Immár a nemzeti jelképek, a közös gyökerek megismerése, megbecsülése nem csak felértékelte fontosságukat, hanem kezdi igazi nemzetté, formálni a magyarokat.

Az összetartozás érzése, mennél jobban tiltják és írtják, annál erősebbé válik!

Ez a folyamat immár megállíthatatlan. S ez még csak a kezdet! Ha lassan is, de biztosan és feltartoztathatalanul megindult a haza, a magyarság a szuverén, élő NEMZETté válás útján.

A felemelkedés kerékkötői, mindent megtesznek, hogy meggátolják ezt, de már lelepleplezték magukat! Túl akarták teljesíteni a megbízóik elvárásait, csak hogy még többet nyerészkedjenek. De ahogy manapság mondják: Ez nem jött be! S ráadásul ez törvényszerű volt!

Nem baj, senki sem sajnálja, ha elsöpri őket az IGAZSÁG és az új ÉLET szele!

Pokolban a helyük! Méghozzá nem csak a túlvilágon! A számlát, még itt is ki kell egyenlíteniük előbb. S erre így vagy úgy, de sor fog kerülni! Hisz tudjuk kik ők, s hol találjuk meg őket.

Csak az idő, a hely és bűneik megváltásának módja nem konkrét még!

Ne féljetek hát! Ahogy a mondás tartja: HA ISTEN VELÜNK, KI ELLENÜNK? Ráadásul aki tesz is magáért, azt az  isten is megsegíti!

Audie Rácz Era

2.686 - Nekünk már nincs szavazati joguk, így már a "politikai elitnek" nem jelentünk semmit. Nem keres minket már otthon senki. Helyünkre már az "újak" álltak.

Határontúli magyarok levele Morvai Krisztinának

Hontalanok dalával (videó) - frissítve
2009-05-31 20:20 barikád.hu

Tisztelt Krisztina!

A sorsukra hagyott határon túli magyarok tiszta szívből kívánják, hogy az EU parlamentjében végre helyet kapjon az a lelkes hazaszerető csapat, akik nem engedik tovább a szőnyeg alá söpörni az elszakított nemzettársaikat igazságtalanul sújtó problémákat.

Hiszünk és reménykedünk, hogy az Ön fáradozásai meghozzák az esélyt, sorsunk méltó módon való rendezésére. Ehhez kívánunk jó egészséget. Hisszük, láttuk, hogy az erő Önben és társaiban megvan hozzá.

Egy, a reményt feladni nem akaró, határkő rombolók lelkes kis csapata, zenés versében elmondja hogyan érez, keserűséggel, de töretlen hittel.

A szövegíró a Vajdasági Patyi Károly, a versmondó a felvidéki Marosi Krisztina, a zene és ének Ballai László Erdélyből. Mi hárman soha nem láttuk egymást, de közös sorsunk, mindennapi megpróbáltatásaink összekovácsolnak. Ez a nem egy profi stúdióban készült internetes eszközökkel hangszerelt dalunk az anyaországhoz szól.

Szakítson rá pár percet, hallgassa meg. Reméljük ez is erőt ad áldásos tevékenységéhez.

Sok sikert!

Tisztelettel:
Határkőrombolók

barikád.hu

Frissítés:

Tisztelt Szerkesztőség!

Köszönet, hogy valaki emlékezik még ránk, magyarokra, hontalanokra. Valaki szól értünk. Nekünk már nincs szavazati joguk, így már a "politikai elitnek" nem jelentünk semmit. Nem keres minket már otthon senki. Helyünkre már az "újak" álltak.

Pedig mi továbbra is magyarok maradtunk!

Köszönet a szép zenéért.

Tisztelettel:
Gyula, Svájc