Egy Skandinávia-szakértő, egy templomos-és szabadkőműves kutató és egy, az ábrázoló geometriában és számmisztikában jártam kutató-team közös leleménye lehet a kötet. Nagy jóindulat és sok empátia kell a könyv egymást magyarázó feltételezéseinek elfogadására.
Csapjunk a lecsóba: Starck
Starck a weimari udvar különösen tanult, sokat utazott és tisztelt káplánja, ugyanakkor elismert szakértője volt a keleti nyelvészetnek is. 1767-ben váratlanul bejelentette, hogy ő a templomos lovagok lelkésze. Igazán különös állítás, hiszen a rendet, mér amennyire az emberek tudták, a XVI. Század első éveiben gyakorlatilag felszámolták.
A templomosokat III. Sándor pápa hatalmazta fel saját papok megválasztására. Starck állítása szerint e papok, belső, titkos társaságot alkottak a rendben, s a jeruzsálemi Szent Sír temploma kanonokjainak közvetlen leszármazottjai voltak. E titkos társaság magát Jézus Krisztus Urunk Jeruzsálemi Szent Sírja, Szent és Szegény Templomosok Rendje Kanonoki Lovagjainak Rendje Lovagjainak Ligájának nevezte.Úgy tűnik, Starck újraalapította ezt a ligát, egyfajta szabadkőművesrendként, és Starck klérusának nevezte el. Titkos dokumentumait általában soha nem tette elérhetővé a szabadkőművesek számára, s így azok létezése továbbra is kérdéses lenne, ha XIII. Károly svéd király már nem jutott volna hozzájuk. Károly később megalakította a kissé különös svéd szabadkőművesrendet. Starck dokumntumai most az ő archívumában vannak.
Starck rejtélyes és titkos dokumentumai elvileg magyarázatot adnak Jézus színeváltozásának valódi természetére, s, hogy mi is történt valójában ott a hegyen. A három tanítvány, Péter, Jakab és János Starck véleménye szerint egy beavatási szertartáson vett részt. Megint csak Starck szerint a templomosok ismerték Jézus tanítványainak titkos rangsorát. E rangsor hármas csoportokra oszlott. A színeváltozás idejére Jézus már beavatta-„rituális újjászületés”-fivérét, Józes/Józsefet, illetve Nikodémust, aki az ide vonatkozó kérdéseit feltette az éjszakai találkozón.
Starck dokumentumai biztosítanak róla, hogy Jakab, Péter, és János természeteetsen nem látta Mózes és Illés szellemét. Szerintük a színeváltozás folyamatában természetfölötti lények nem vettek részt. A tanítványok voltaképpen Nikodémus és Aritmetiai József társaságában látták Jézust. E kettő természetesen azért volt jelen, mert már beavatottak révén szerepük volt az új csoport beavatásában. Jakab, Péter és János rituálisan újjászületett valamilyen misztikus rítus révén, és ezzel bizonyos titkok megnyíltak előttük. Ezek a titkok tanítják meg az anyag kötöttségei alól való felszabadulást; ezek az üdvözülés gyakorlati eszközei; megmutatják az embernek, hogyan használhatja fel ezt a felszabadított isteni erőt, s válhat így az anyagi és szellemi világ urává, mígnem belép egy „új mennyországba és új világba.”
A történetnek van még egy eleme, mely felbukkan a szabadkőműves/templomos kutatások során, mégpedig az a szokás, amely láthatóan végigkísérte a titkos társaságok némelyikét. Úgy tűnik, hogy e csoportok legbecsesebb értékeiket a nagymester sírjához közeli, boltozatos, sírboltszerű üregben rejtették el. Mint ezt többen felvetették, ez a hagyomány felbukkan a Jézus sírjával kapcsolatos rejtély körül is.
Mi történhetett?
Jézus tagja volt egy-talán maga alapította -szektaszerűségnek, ami még olyan elemeket foglalt magában, mint a beavatás gyakorlata, illetve titkos, vagy legalábbis rejtett tudás. Aritmetiai Szent József, aki talán Jézus közeli Rokona, esetleg a fivére, tagja lesz a belső közösségnek, és ezért az ő feladata Jézus temetése, amit meg is tesz, újonnan épült sírboltjában.
Konstantin anyja, Heléna, Aritmetiai József leszármazottja , s így ismeri azokat a titkokat, amelyeket a család rá hagyományozott. Ennek révén tudjaazonosítani Jézus sírját, három évszázaddal a temetés után.
Lévén Jeruzsálem Konstantin kezén, Heléna zavartalanul felkutathatja a sír helyét, illetve azokat a titkokat, amelyeket őse, Aritmetiai József rejtett el. Fia aztán biztosítja a rejtekhely biztonságát azzal, hogy fölé emelteti a Szent Sír templomát.
A XII, században jönnek a templomosok, akik szintén zavartalanul kutatnak a rejtekhelyen. A Szent Sír templomában teszik le fogadalmukat, amely intézményesíti rendjüket. Fogadalmuk szerint elvileg a palasztinai szent helyekre vezető főútvonalak zarándokainak védelme lett volna a feladatuk, de semmilyen bizonyítéka nincs annak, hogy ezt a hatalmas vállalkozást kilenc ember milyen módon tudta véghezvinni., vagy egyáltalán megpróbálni. Arra a hatalmas munkára, amit a Templom-hegy alatti, ún. Salamon istállóinak megtisztítására fordítottak, ellenben van bizonyíték. Majd kilenc év múlva nagymesterük, Hughes de Payens jelentette Szent Bernátnak, hogy a „feladatot teljesítettük.”
Gondos Béla: A templomos rendet a XII. század elején alapította kilenc lovag, akik kilenc évet töltöttek Jeruzsálemben és ásatásokat végeztek a Templom-hegy alatt, az ún. –Salamon istállóinak” feltárásán. Az alapítók Clairwaux-i Bernátot kérték fel ügyük képviseletére.
A ciszterci rend legnagyobb alakja pártfogásába vette az új rendet és 1118-ban a pápa jóváhagyta az alakulást, s a templomos rend közvetlenül a pápa fennhatósága alá tartozott, bármelyik országban is volt konventjük.A rend története, most nem tartozik az írás témájához, bár az erről szóló leírás nagyon érdekes dolgokra világítana rá. Külön figyelmet érdemelne a rend magyarországi története, amely tele van rejtélyekkel.A templomosok dániai jelenléte képezi az írásom fő témáját. Dánia a világ legrégebbi királysága, s az európai nagy birodalmakkal azonos súlyú volt a XI-XII. században. Knud dán király 1016-ban Angliát is meghódította, s 1035-ben bekövetkezett halálakor pedig Dánia, Anglia, Norvégia uralkodója volt, de Svédország és Skócia egyes részei is uralma alá tartoztak. A XI. század második felében a dán királyok hódító törekvéseiket a Balti-tenger mellékére helyezték át, miután 1066-ban Angliát elvesztették.1104-ben a pápa érsekség alapítására adott engedélyt Lund városában. A város ma Svédországhoz tartozik.
Katonai szövetség alakult a dán király, az érsek és a templomos lovagok között, amely egy balti-tengeri missziót is magában foglalt és megkapták Bornholm szigetét is. Eskil lurdi érsek és Valdemár dán király meghonosították a vendek között a kereszténységet, akik a közeli Rügen szigetet birtokolták, s korábban sokszor fosztogatták a dán partokat. Eskil érsek, aki szoros kapcsolatokat ápolt Clairvaux-i Bernáttal, cisztercita és templomos kolostorokat alapított végig a Balti-tenger partjai mentén.Az akkor még pogány észtek elleni –keresztes háborút” jóváhagyta a pápa és elkezdődött egy 35 évig tartó háborús időszak, s a hadjáratokhoz a bázisokat a Balti-tenger szigetei jelentették: Bornholm, Øland és Gothland.A szigeteken különleges templomok épültek, amelyek templomként, őrtoronyként és raktárként funkcionáltak. A szárazföldön is épültek hasonló templomok, amelyek közül több kör alaprajzú volt.A bornholmi rejtélyes építészeti együttest most külön ismertetem, mert erről sikerült személyes tapasztalatot szereznem, ez év augusztusi utazásomon.
A sziget nagyjából 600 km² területű, alig nagyobb Budapest területénél. A szigeten 15 olyan templomról tudunk, amely a XII. században épült, s ezek közül 11 ma is áll. Hármat a XIX. század végén lebontottak, s helyükre vagy közelükbe új, neoromán stílusú templomot építettek. A negyedik neoromán templom mellett ma is ott áll a régi templom romja.A templomok elhelyezkedése látszólag esetleges, bár elgondolkoztató az a tény, hogy településeken kívül, vagy települések nélküli területeken állnak. A sziget soha nem volt sűrűn lakott, a XII. században néhány ezer lakosa lehetett, s mai csak 50000 lakosa van.A templomok egymáshoz viszonyított helyzetét kutatva rájöttek a kutatók, hogy ezek az épületek egy bonyolult, de mindig centrális, geometriai alakzatba rendeződnek, amelyet a megfelelő kulcs felfedezése és használata után ismerhetünk fel. Egy fajta szent geometria mintázatát láthatjuk a kiemelt templomok elhelyezkedésénél.
Rengeteg rejtély van még mindig, de már eddigi ismereteink szerint is zseniális építészeti tudás és tervezés bizonyítékait láthatjuk.A későbbi korokban a templomosok bornholmi jelenlétének összes írásos nyomát eltűntették, s ez megnehezíti a rekonstrukciót, de nem teszi lehetetlenné.A 15 templomból 12 illeszkedik be abba a rendszerbe, amelyet Erling Haagensen és Henry Lincoln: A templomosok titkos szigete c. könyvében leírt. A szerzők jelzik, hogy még nagyon sok összefüggés lehet a templomok elhelyezése között.Az ősi templomok közül 4 kör alaprajzú. Ezek a térképen úgy helyezkednek el, mint az égbolton a Corvus (Holló) csillagkép. A templomok ilyen jellegű elhelyezkedését a könyv szerzői csak nagyon bátortalanul említik. A körtemplomok háromszintesek voltak, s három közülük ma is az, a negyedik jelenleg csak kétszintes.
A templomosok sok körtemplomot építettek, s ezek közül ma is áll jó néhány Spanyolországban, Portugáliában, Angliában, Franciaországban. Minden valószínűség szerint ilyen épület Magyarországon is épült, tehát a bornholmi templomokhoz hasonló többszintes körtemplom. A kutatás erre a területre még nem terjedt ki, de a Selmecbányán épült, s ma az Óvár erődrendszeréhez kapcsolt többszintes körtemplom, templomos építmény volt.A körtemplomok alsó szintje három körből épült fel, s a Szentháromság jelképének fogható fel. A legnagyobb kör közepén a Világfát jelképező oszlop emelkedik, amelynek szétívelő felső részén különleges freskók láthatók mindegyik templomban.A legnagyobb körtemplom, az Østerlars templom, közepén levő oszlop belsejében helyezkedik el a keresztelőmedence és a belül lévő térség szinte külön templomnak hat.
Biztosan mondhatjuk, hogy ezek a templomok különleges beavató helyek voltak. A felsőszintek rejtekhelyek, védelmi feladatokat ellátó erődítmények részei is lehettek, mert a fővárosban, Rønne-ban áll még ma is az az erődítmény, amely kör alaprajzú, többszintes, de nem volt templom.A körtemplomok a következők: Østerlars, Nylars, Olsker, Nyker temploma. Neoromán templomok a régiek helyén vagy közelében: Vestermarie, Klemensker, Rø, Ostermarie (itt áll a romos régi templom). A hosszhajós templomok: Bodilsker, Ibsker, Rutsker, Knudsker, Povlsker, Aakirke, Pederskirke.A szigeten még több olyan templom áll romosan vagy épen, amely a középkorban épült, de ezek a templomosok eltűnése (visszavonulása) után épültek.A geometriai tervezés részleteit most nem ismertetem, mert az említett könyv ezt nagy részletességgel megteszi, bár jelzi, hogy még sok kutatás szükséges. A tervezők olyan ősi tudás birtokában voltak és ezt alkalmazták az európai országokban akkor épült gótikus katedrálisok építésénél és a bornholmi templomok elhelyezésénél is.A sziget építészeti és mérnöki gyakorló terep volt a templomosok idején és ennek emlékeit láthatják ma az ide látogatók, akiknek többsége ezekről semmit sem tud.
A sziget ma népszerű üdülőhely, ahol homokos tengerpart és sok kispanzió várja a látogatókat.Az ismertetésből nem szabad kihagyni a rúnaírásos köveket és faragványokat sem. A főváros múzeumában, a templomok melletti temetőkben, de régi gyalogutak kereszteződésében nagyon sok rúnaírással és érdekes motívumokkal díszített emlékkő is látható.A kiadó: Bornholm parányi, alig tízszer húsz mérföld nagyságú sziget a Balti-tengeren. Tizenöt középkori temploma és több száz menhire jelzi, hogy a sziget ősidők óta szent hely. Az emlékek – különösen a templomok – hihetetlen és zseniális földmérési, geometriai és matematikai ismeretekről tanúskodnak. A templomosok titkos szigete feltárja a középkori Skandinávia, Franciaország és Jeruzsálem rejtélyes kapcsolatát. Bemutatja, hogyan működtek együtt a XII. században egy fantasztikus titok megőrzésének érdekében olyan befolyásos személyiségek, mint Clairvaux-i Bernard, Bertrand de Blancheford templomos nagymester és egy dán püspök.
A nyom átszelte Európát, s egészen az ókori Palesztináig vezetett. A következő fordulat akkor következett be, amikor a szerzők felfedezték, hogy 1911-ben egy elfeledett svéd kutató expedíciója ásatásokat végzett Dávid városa alatt, megismételve a híres templomos lovagok nyolc évszázaddal korábbi vállalkozását. Az expedíció által feltárt titok hidat képez a kétezer mérfölddel távolabb fekvő szigetig. A bornholmi templomok emellett rávilágítanak az ókor egyik nagy, máig megoldatlan, az évszázadok során még a Descartes-hoz hasonló tudósok zsenialitását is próbára tévő matematikai problémájának zseniális megközelítésére. A szerzők felfedezései kapcsolatot tártak fel Bornholm szigete és az önmagában is rejtélyes Rennes-le-Château faluja között – s a könyv bemutatja, miképpen tartozik össze elválaszthatatlanul a Föld ezen két parányi pontja. Szemmel láthatólag mindkét helyszín magán viseli azoknak a mesteri építőknek a keze nyomát, akik ugyanazzal a szakértelemmel, ugyanazzal a tudással bírtak, s akiket ugyanaz a vágy vezérelt: megfelelő rejtekhelyet készíteni kincseiknek. A szerzők együttműködése akkor kezdődött, amikor a bornholmi Erling Haagensen felfigyelt a sziget templomainak különös történetére, és kapcsolatba lépett Henry Lincolnnal, akinek rennes-le-château-i kutatásai már bepillantást engedtek a balti-tengeri rejtélyes sziget történelme mögött rejlő tényekbe.
A SZERZŐ(K)RŐL Erling Haagensen (jobbra fent) Bornholm szigetén él és dolgozik. Dániában ismert dokumentumfilm-készítő, már több száz televíziós műsort készített. 1992-ben producerként és rendezőként vett részt a dán TV–2 négyrészes sorozatának, a Henry Lincoln által írt A templomos lovagok titkainak forgatásában. A sorozatot később a Discovery csatorna világszerte sugározta.A templomosok titkos szigete több mint tízévi kutatómunkán alapul, rövidebb változata 1993-ban jelent meg Dániában. Jelen kiadás a Henry Lincolnnal együtt végzett kutatások újabb eredményeit is tartalmazza. Henry Lincoln a színházi világban kezdte pályafutását, legelőször az 1960-as évek elején írt a televízió számára. Rennes-le-Château rejtélyével 1969-ben találkozott először, s ez a találkozás vezetett el első, a BBC számára készített dokumentumfilmje megszületéséhez. Az azóta eltelt három évtized során szinte kizárólag történelmi dokumentumfilm-forgatókönyvek írásával foglalkozott, illetve megjelent négy könyve Rennes-le-Château titkairól.