A békés célú gyülekezés nem engedélyköteles, vagyis az a Gytv. kifejezett rendelkezése és a Rendőrség tiltása hiányában szabadon gyakorolható. Az általános tévhittel ellentétben tehát a Rendőrség nem engedélyezi, hanem tudomásul veszi a bejelentett rendezvényeket, illetve a Gytv.-ben foglalt valamely tiltási ok fennállása esetén megtilthatja azt.  

Ugyanakkor a nem békés célú gyülekezés sem engedélyköteles, hanem kifejezetten TILOS!

A Rendőrség ezirányú jogalkalmazó tevékenységét a bíróság jogosult felülvizsgálni. 

A Rendőrségnek kötelessége a rendezvényeken a békés gyülekezés jogának biztosítása.

A közterületen tartott sajtótájékoztató a pártok, szervezetek, politikai tömörülések, valamint kivételes esetben magánszemélyek sajtó irányába történő véleménynyilvánítása, tájékoztatása. A Rendőrség által kialakított joggyakorlat szerint a sajtótájékoztatók nem tartoznak a Gytv. hatálya alá, mivel azok nem tekinthetők sem felvonulásnak, sem tüntetésnek, sem összejövetelnek. Amennyiben azonban a közterületen tartott sajtótájékoztatóról a Rendőrségnek előzetesen nincs tudomása, úgy a helyszínen intézkedő rendőröknek meg kell állapítania a gyülekezés okát, ennek érdekében a jelenlévőknek kérdéseket tehetnek fel, szükséges esetben pedig igazoltatást folytathatnak.

A közterületen tartandó rendezvény szervezését a rendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak (Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak) legalább három nappal a rendezvény megtartásának tervezett időpontját megelőzően – a tervezett rendezvény kezdete és befejezése várható időpontjának, helyszínének, útvonalának, a rendezvény céljának, napirendjének, a rendezvényen résztvevők várható létszámának, a rendezők számának, a szervező képviselője nevének és elérhetőségének megjelölésével – be kell jelenteni.

Téves az Alkotmánybíróság 75/2008. (V.29.) AB határozatának olyan értelmezése, mely szerint a közterületi rendezvényeket nem kell a továbbiakban bejelenteni, ugyanis az AB határozat kizárólag a Gytv.-ben foglalt tömegoszlatási okokat módosította azáltal, hogy törölte a rendezvény feloszlatási kötelezettségét a bejelentés elmulasztása, valamint a rendezvény napirendjétől való eltérés eseteiben.

Az AB határozat indoklásának IV/7. pontja alapján az Alkotmánybíróság is hangsúlyozza, hogy a bejelentési kötelezettség a Gytv. hatálya alá tartozó valamennyi köztéri rendezvényre vonatkozik, kivételt csak azok a spontán rendezvények jelentenek, amelyek esetében lehetetlen az előzetes bejelentés megkövetelése.  

A Rendőrség a be nem jelentett rendezvények esetén is minden esetben vizsgálja annak jogszerűségét – hiszen általánosságban bármilyen közterületi rendezvényre igaz -, hogy csak biztonságos körülmények között tartható meg, a közúti közlekedést a részvevők nem akadályozhatják, és a demonstráció nem járhat mások jogainak sérelmével [Gytv. 2. § (3) bekezdés]. 

A Rendőrség nem oszlat fel egy rendezvényt kizárólag azért, mert azt előzetesen nem jelentették be, ugyanakkor a bejelentési kötelezettség teljesítését indokolatlanul elmulasztó, vagy azt nem megfelelő tartalommal teljesítő szervező szabálysértést valósíthat meg, amennyiben:

a)  a Gytv. hatálya alá tartozó, szervezetten megvalósuló rendezvényt bejelentési kötelezettsége elmulasztásával szervez,

b) rendezvényt annak ellenére szervez, hogy a rendezvény megtartását a rendőrség megtiltotta,

c) a rendőrség által tudomásul vett bejelentésben megjelölttől eltérő helyszínre, útvonalra vagy időpontra szervezi a rendezvényt, vagy a résztvevőket a bejelentésben megjelölt helyszíntől, útvonaltól vagy időponttól való eltérésre hívja fel,

d)  ha a tervezett új időpontról való előzetes tájékoztatás nélkül szervez rendezvényt,

e)   a rendezvény szervezésével összefüggő bejelentési kötelezettségét Gytv. által meghatározott három napos határidő megsértésével teljesíti,

f) a rendezvény megtartásának tervezett új időpontjával összefüggő tájékoztatási kötelezettségét a határidő megsértésével teljesíti. 

 A szabálysértési felelősség megállapítását a fenti esetekben csak az zárja ki, ha:

1. a c) pontban meghatározott esetben a rendőrség által tudomásul vett bejelentésben megjelölt helyszíntől, útvonaltól vagy időponttól való eltérésre a rendezvény megtartásától független külső ok miatt kerül sor,  

2. az e) pontban megjelölt esetben a rendezvény szervezésének megkezdését követően haladéktalanul olyan rendezvény szervezését jelentik be, amelynek célja a résztvevők véleményének egy, a bejelentéshez képest három napon belül, előre nem láthatóan bekövetkezett vagy nyilvánosságra került eseménnyel összefüggő kinyilvánítása (tehát ténylegesen spontán rendezvényről van szó).

Azokat a spontán, békés célú rendezvényeket, amelyek nem jogsértőek, valamint nem valósítják meg a Gytv.-ben foglalt valamely tiltási, vagy feloszlatási okot, a Rendőrség tudomásul veszi és – hasonlóan a bejelentett rendezvényekhez – a lehetőségeihez mérten biztosítja.  

A Rendőrség ugyanakkor kivétel nélkül, minden esetben fel fog lépni azokkal szemben, akik a be nem jelentett rendezvények során jogsértést követnek el.

A rendezvény rendjének biztosításáról alapvetően a szervező gondoskodik, de abban a szervező kérésére a Rendőrség is közreműködik, a rendezvényt megzavaró személyek eltávolításáról intézkedik. A Rendőrség képviselője a rendezvényen jelen lehet.

A rendezvény-biztosítási feladatokat csapaterő alkalmazásával kell végrehajtani. Ennek keretében a Rendőrség területet a személy- és járműforgalom elől elzárhat. A lezárt területre illetéktelen személyek nem léphetnek be, az ott tartózkodókat a Rendőrség távozásra szólíthatja fel, illetve eltávolíthatja.

A rendezvény résztvevője által okozott kárért a károsult harmadik személlyel szemben a szervező a károkozóval együtt egyetemlegesen felelős, ami azt jelenti, hogy a károsult kárának megtérítését egyaránt követelheti a károkozótól, valamint a rendezvény szervezőjétől is.

 

Az újságírókkal való együttműködés, előzetes regisztráció

 

A Rendőrség elismeri és tiszteletben tartja azt a tömegtájékoztatáshoz fűződő társadalmi érdeket, amely érdekében a tömegdemonstrációk helyszínén az újságírók a munkájukat végzik, ennek megfelelően messzemenőkig tolerálja és biztosítja is a sajtó ilyen irányú tevékenységét.

A rendőri műveletek helyszínéről tudósító újságírók azonban a Rendőrség intézkedéseit nem akadályozhatják, valamint törekedniük kell arra, hogy jelenlétükkel ilyen, vagy ezt eredményező helyzetet ne teremtsenek.

A Rendőrség az elmúlt időszakban kialakított egy olyan gyakorlatot, mely szerint lehetősége van az újságíróknak előzetes regisztrációt bejelenteni valamely rendezvényre.

Ezt az igényt a rendezvény helye szerint területileg illetékes megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságok kommunikációs, illetve sajtó osztályai felé kell kezdeményezniük, majd a rendezvény helyszínén vehetik át a sorszámozott kitűzőjüket (ennek érdekében a biztosítás parancsnokát indokolt megkeresni).

Az előzetes regisztrációval igényelt kitűzőkkel biztosítható minden körülmények között az újságírók számára a zavartalan – törvényes keretek közötti – munkavégzés a rendezvénybiztosítás és az esetleges rendőri művelet során is.

 

A rendezvények megtartásának megtiltása, valamint

a résztvevőkre vonatkozó szabályok

 

A Gytv. a Rendőrség számára lehetővé teszi a rendezvény bejelentésben megjelölt helyszínen vagy időben történő megtiltását, ha annak megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható. A tiltásról a bejelentés megérkezését követő 48 órán belül kell a Rendőrségnek döntenie, amit az ezt követő 24 órán belül közölnie kell a rendezvény szervezőjével.

A rendezvényeken résztvevők nem jelenhetnek meg fegyveresen, illetve felfegyverkezve, valamint a rendezvény bejelentésben megjelölt befejezési időpontjában kötelesek a rendezvény helyszínét elhagyni.

Fegyveresen jelenik meg a rendezvényen az, aki lőfegyvert vagy robbanóanyagot tart magánál, felfegyverkezve pedig az, aki erőszak vagy fenyegetés alkalmazása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál.

Aki a rendezvényeken önkényuralmi jelképeket (pl. horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, vagy ezeket ábrázoló jelképet) használva jelenik meg, bűncselekményt követ el. Ezért kérjük az állampolgárokat, hogy tartózkodjanak ezen jelképek viselésétől.

A közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2008. évi LXXIX. törvényben foglaltak alapján a gyülekezéssel kapcsolatos jogszabályok az alábbiak szerint változtak:

–   A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) kiegészült egy új tényállással, amely szerint, aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában, valamint választási gyűlésen való részvételében erőszakkal vagy fenyegetéssel jogtalanul akadályoz, bűntettet követ el, ennek előkészülete esetén vétség miatt büntetendő. Az esetek többségében ez bizonyos tárgyak (tojás, narancs stb.) dobálásában nyilvánul meg. Az erőszaktól, illetve fenyegetéstől mentes jogtalan akadályozás szabálysértést valósít meg. Ilyen magatartás a zajkeltés, valamint a hangosító eszközökön keresztül történő az alapvető jog gyakorlása akadályozását célzó verbális megnyilvánulások (bekiabálások).

–    A Btk.-ban meghatározott hivatalos személy elleni erőszak bűntettének előkészületi cselekménye is büntetendővé vált, amelyet azok követnek el, akik a hivatalos személyek ellen felhasználható, megtámadásukra alkalmas tárgyakkal, eszközökkel érkeznek, illetve kísérelnek meg eljutni a rendőrség által biztosított rendezvények helyszínére. Tipikusan ilyen tárgyak között kell említeni pl. a köveket, láncokat, molotov koktélokat. Ennek gyanúját keltik a felismerhetőséget gátló ruházati tárgyak is (csuklyák, maszkok).

–      A Btk.-ban meghatározott rendbontás tényállása kiegészült azzal, hogy a rendezvények szervezői is azonos elbírálás alá esnek a rendezőkkel. Tehát aki a nyilvános rendezvény szervezőjének vagy rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett jogszerű intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít, az vétség miatt büntetendő.

–   A Btk.-ban meghatározott közérdekű üzem megzavarásának tényállása újra lett fogalmazva annyiban, hogy csoportosan vagy felfegyverkezve történő elkövetés esetén és a különösen nagy, vagy különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva történő elkövetés esetén emelkedtek a büntetési tételek, valamint a cselekmény előkészülete is büntetendővé vált.

–     A Btk.-ban meghatározott garázdaság tényállása új minősített esetekkel egészült ki, mint a csoportosan és köznyugalmat súlyosan megzavarva, vagy a nyilvános rendezvényen történő elkövetés. A gyakorlatban felmerült értelmezési probléma érdekében megfogalmazott új értelmező rendelkezés szerint erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás, még akkor is, ha az nem alkalmas testi sértés okozására.

 

A rendezvények Rendőrség általi feloszlatása

 

A Rendőrség a Gytv. hatályos rendelkezései alapján a rendezvényt – előzetes figyelmeztetést követően – feloszlatja, ha:

a)      a gyülekezési jog gyakorlása bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósít meg,

b)      mások jogainak és szabadságának sérelmével jár,

c)      a rendezvényen a résztvevők fegyveresen, illetőleg felfegyverkezve jelennek meg,

d)     a rendezvényt a Rendőrség tiltó határozata ellenére rendezik meg.

A jogellenesen összegyűlt, illetve jogellenes magatartást tanúsító tömeg feloszlatásának kötelezettségét a Rendőrség számára a Gytv., továbbá a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.), valamint a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 62/2007. (XII. 23.) IRM rendelet írja elő.

A tömegoszlatásra minden esetben csapaterőben kerül sor. A csapaterő alkalmazására az Rtv. biztosít lehetőséget.

A rendőrök csapaterőben többek között:

a)      az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló bűncselekmény
(Btk. 139. §) esetén;

b)      a személyek élet- és vagyonbiztonságát tömegesen veszélyeztető események megszüntetésére vagy az ilyen következményekkel járó erőszakos cselekmények megakadályozására és az elkövetők elfogására;

c)      gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó vagy más jelentős rendezvény rendjének biztosítására alkalmazhatók.

A Rendőrség feladata ilyen esetekben az adott terület közrendjének, közbiztonságának védelme és helyreállítása.

A tömegoszlatás megkezdését minden alkalommal megelőzi a szétoszlásra irányuló felszólítás, amit hangosító eszköz alkalmazásával legalább kétszer meg kell ismételni.

A felszólításban közölni kell a helyszínről való távozás irányát. Az Rtv. kifejezetten megtiltja a tömeg helyszínről való távozásának korlátozását, erre megfelelő időt kell biztosítani.

Az utolsó felszólítás során a kényszerítő eszköz alkalmazását kilátásba kell helyezni.

Ha a csapaterőt a tömeg részéről közvetlen támadás éri, a tömegoszlatás azonnal megkezdhető. Ilyen esetben a felszólítás a tömeg elleni tevékenység végrehajtásának megindításával egy időben történik.

A jogellenesen összegyűlt, illetőleg jogellenes magatartást tanúsító tömeggel szemben – ha a szétoszlásra irányuló felszólításnak nem tesz eleget – a következő kényszerítő eszközök, illetőleg intézkedések alkalmazhatók:

-        testi kényszer;        

-        rendőrbot, kardlap;

-        vegyi eszköz, ingerlőgáz;

-        elektromos sokkoló eszköz;

-        bilincs;

-        pórázon vezetett szolgálati kutya szájkosárral, vagy anélkül;

-        vízágyú;

-        pirotechnikai eszköz;

-        elfogó háló;

-        lóháton vagy járműkötelékben végzett kényszeroszlatás.

Az alkalmazandó kényszerítő eszközök körét a csapaterő parancsnoka határozza meg.

Az Rtv. módosításáról szóló 2007. évi XC. törvény 2008. január 1-jétől már nem teszi lehetővé a gumilövedék alkalmazását tömegoszlatás végrehajtása során.

A tömeg szétoszlatására irányuló csapaterő alkalmazása során – az Rtv. 60. §-ának (2) bekezdése szerint – a Rendőrség a helyszínen lévők egyéni felelősségét nem vizsgálja.

Ebből következően az állampolgárok kötelesek a rendőri felszólítást követően a területet elhagyni, függetlenül attól, hogy milyen okból, illetve célból tartózkodnak ott. Indokolt kiemelni, hogy amennyiben a rendőri felszólítás ellenére a jogellenes demonstráció résztvevői a tömegoszlatás helyszínén maradnak, úgy azzal megvalósítják a rendőri intézkedés elleni engedetlenség szabálysértését, és ez megalapozza az érintettek elfogását és előállítását. Ennek elmulasztása esetén az oszlató alakzat által történő arányos mértékű kényszerítőeszköz-alkalmazás jogszerűnek tekintendő.

Bűncselekmény elkövetésén tetten ért vagy azzal gyanúsítható személyeket, továbbá azokat, akik valamilyen szabálysértést az abbahagyására irányuló felszólítás után is folytatnak, a Rendőrség jogosult elfogni, előállítani, illetve ha az ellenszegülés megtörése érdekében indokolt, velük szemben kényszerítő eszközt alkalmazni. A személyes szabadság korlátozását követően az intézkedés alá vont személyeket az intézkedést lefolytatók nyilatkoztatják arról, hogy sérülést szenvedtek-e, ha igen, az milyen körülmények között következett be. A sérülteket a Rendőrség köteles elsősegélyben részesíteni, illetve orvossal megvizsgáltatni és intézkedni a szükséges ellátásra.

Az Rtv. lehetővé teszi a csapaterő alkalmazása során az Rtv. 17. §-ának (1) bekezdésében írt – a testi épséghez, a személyes szabadsághoz, a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatokhoz, valamint a tulajdonhoz fűződő – jogok indokolt mértékű korlátozásának, egy terület személy- és járműforgalom előli elzárásának lehetőségét.

A Rendőrség csapaterő alkalmazása során foganatosított intézkedései az állampolgárok magánlakáshoz, vagy a magántulajdonhoz fűződő jogait korlátozhatják (például a lakásába nem tud bejutni, vagy gépkocsiját nem tudja használatba venni, stb.). Javasoljuk, hogy az intézkedéssel érintett területen található úti céljukat szükséges esetben – biztonságuk érdekében – kerülő útvonalon érjék el, illetve a további teendők érdekében célszerű érdeklődni a területileg illetékes rendőri szervnél, illetve azok telefonszámain.

A Rendőrség – a Rtv. 42. § (1) bekezdésében foglaltak alapján – képfelvétel, hangfelvétel, illetve együttesen kép- és hangfelvétel készítésével dokumentálhatja a rendezvény biztosításával összefüggő rendőri intézkedéseket, az intézkedésssel érintett személyeket és azok környezetét, valamint a lényeges körülményeket.

Javasoljuk az állampolgároknak, tartózkodjanak minden olyan rendezvényen történő részvételtől, amellyel kapcsolatban tudomással bírnak arról, hogy annak megtartását a Rendőrség kifejezetten megtiltotta, illetve amelynek jogszerűsége számukra kétséges.

A rendezvény színhelyének elhagyására történt rendőri felszólításnak haladéktalanul tegyenek eleget.

Amennyiben úgy érkeznek a rendezvény helyszínére, hogy annak jogellenességéről, feloszlatásáról nem rendelkeznek megfelelő információval, viszont az ott tapasztalható eseményekből kétségkívül arra lehet következtetni, hogy annak megtartása valamilyen módon jogszerűtlen, feloszlatását a Rendőrség megkezdte, az első szabad útvonalon távolodjanak el attól.

 

A rendőrök személy szerinti azonosíthatósága

 

A rendőrök a rendezvénybiztosítások végrehajtása, illetve a tömegoszlatások során is személyükben azonosíthatóak. Ezt a célt szolgálja az egyenruha jobb oldalán a zseb felett elhelyezett szám (ami azonos a rendőr jelvényszámával), a bal vállrészen található rendőrségi azonosító-jelvény, továbbá a sisakok hátsó részére festett jelzés és számkombináció.

 

Tájékozódás a lezárt területekről, útvonalakról, valamint a panaszbejelentések megtételére vonatkozó lehetőségek

 

Az állampolgárok a rendezvények megtartása miatt lezárt területekről, illetve közlekedési útvonalakról a Rendőrség által kiadott sajtóközleményekből, a www.police.hu internetes portálról, valamint a területileg illetékes rendőri szervek telefonszámain kaphatnak tájékoztatást.

Amennyiben valamely tömegrendezvényen jogsértést tapasztalnak a résztvevők magatartásában, bejelentéseiket a rendezvény biztosítását végrehajtó rendőröknél, bármely rendőri szervnél személyesen, telefonon, elektronikus formában, illetve a 112 egységes európai segélyhívó számon tehetik meg.

Arra kérjük az állampolgárokat, hogy amennyiben valamely rendőri intézkedést jogszerűtlennek vélnek, ellenszegülés helyett éljenek az Rtv.-ben biztosított panaszjogukkal. A panaszt az intézkedéstől számított 8 napon belül az intézkedést foganatosító rendőri szervnél lehet megtenni, vagy alapvető jogának sérelme esetén kérheti, hogy panaszát az országos rendőrfőkapitány a Független Rendészeti Panasztestület által lefolytatott vizsgálatot követően bírálja el.

A panaszra vonatkozó döntés ellen a felettes rendőri szervhez lehet fellebbezni, melynek döntésével szemben lehetséges a bírósági felülvizsgálat, míg az országos rendőrfőkapitány által elbírált panasz esetén közvetlenül bíróságtól kérhető a határozat felülvizsgálata.

 

 

ORFK Szóvivői Iroda

<< VISSZA A CIKKHEZ ( ÍGY FÉLTEK TI...)