Az Országgyűlés által 2008. november 10-én elfogadott 2008. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Törvény) több jelentős módosítást tartalmaz. A Büntetőtörvénykönyv módosítása több cselekmény előkészületét is büntetni rendeli. A Törvény megteremti a központi szabálysértési nyilvántartás alapjait, ez lehetővé teszi azt is, hogy a büntetés kiszabásánál a szabálysértést elkövető előéletét figyelembe lehessen venni.

A Törvény a kihirdetését követő második hónap első napján, azaz 2009. február 1-én lépett hatályba. Ez alól kivételt képeznek a szabálysértési törvény központi szabálysértési nyilvántartással kapcsolatos rendelkezései, amelyek 2010. január 1-én lépnek hatályba.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt (a továbbiakban: Btk.) érintő fontosabb módosítások a következők:

A törvény több cselekmény ( pl.: Testi sértés; Közösség tagja elleni erőszak; Az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése; Bántalmazás hivatalos eljárásban; Kényszervallatás; Hivatalos személy elleni erőszak; Közérdekű üzem működésének megzavarása;Rablás) előkészületét is büntetni rendeli.

Ennek megfelelően büntetendő a súlyos testi sértés,  a testi sértésnek aljas indokból vagy célból történő, illetve védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben történő elkövetése, a  maradandó fogyatékosság vagy súlyos egészségromlás okozása, illetőleg különös kegyetlenséggel történő elkövetése.

A Törvény 2.§-a a Btk. 174/B.§-ában szabályozott Nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak bűntettének tényállása helyébe a Közösség tagja elleni erőszak tényállását léptette, egyben az előkészületet is büntetni rendeli.

Az új tényállás megalkotásának célja az volt, hogy a jogalkotó szélesebb körben vonja meg a büntetendő magatartások körét, valamint a sértetti körrel kapcsolatban is  az eddigi jogalkalmazási tapasztalat bebizonyította, hogy nemcsak e csoportok tagjai vannak kitéve támadásnak a csoporthoz való vélt vagy valós tartozás okán. A társadalomban további csoportosulások, közösségi formák is léteznek, amelyek tagjaival szembeni diszkriminatív és erőszakos megnyilvánulásokat hasonlóan szigorú büntetéssel kell fenyegetni.

Ez a tág megfogalmazás lehetővé teszi, hogy a büntetőjogi védelem valamennyi olyan közösség, csoportosulás tagjára kiterjedjen, akit a csoporthoz való tartozása vagy annak vélelmezése miatt bántalmaztak, avagy erőszakkal vagy fenyegetéssel kényszerítettek valaminek a megtételére, meg nem tételére vagy eltűrésére.

Az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése bűntettével kapcsolatban a jogalkotó szándéka szerint ezeket a kiemelten fontos alkotmányos alapjogokat ennek megfelelő védelemben kell részesíteni. Az előkészületi magatartás büntetőjogi szankcionálása így indokolt. Egyben a bűncselekmény a hivatali bűncselekmények közül átkerült a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények közé. Egyben a jogalkalmazás megkönnyítése, egyértelművé tétele megkívánta, hogy a cselekmény tényállásába bekerüljön a választási gyűlésen való részvétel jogának akadályozása. 

A zaklatás kiegészített törvényi tényállása alapján az a személy is büntethetővé válik, aki annak „…a látszatnak a keltésére törekszik, hogy a sértett vagy hozzátartozója életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető esemény következik be, …”  Ezt a módosítást az indokolta, hogy az utóbbi időben megszaporodtak azok az esetek, amelyeknél olyan postai küldeményeket juttattak el a címzetteknek, amelyekben az ismeretlen küldők állítása szerint egészségkárosító anyag van. Mivel az eddigi magyarországi esetek vaklármának bizonyultak, sem halálesettel, sem fertőzéssel nem kellett szembesülni, azt azonban az elkövetőknek sikerült elérniük, hogy rettegésben tartsák az érintetteket. A módosítás alapján azon elkövető büntetőjogi felelőssége is megállapítható lesz a jövőben, aki mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját félelemkeltés céljából olyan módon ejt tévedésbe, hogy az érintett személy életet vagy testi épséget sértő vagy veszélyeztető esemény bekövetkezésére következtethet.

A bevezetőben említettek szerint a Törvény a Bántalmazás hivatalos eljárásban, a Kényszervallatás, Hivatalos személy elleni erőszak bűntettének előkészületi cselekményét nyilvánította büntetendővé.

A Törvény a Btk. kiegészítéseként beiktatta a Hatóság eljárásának megzavarása, tényállását. E körben az Btk. az elkövetőt két évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel fenyegeti, ha az olyan kihívóan közösségellenes, vagy erőszakos magatartást tanúsít, amely megzavarja, vagy akadályozza a bíróság vagy egyéb hatóság eljárását. Az eljárás megzavarása vagy akadályozása az eljárás lefolytatásának átmeneti lehetetlenné tételét jelenti. Ha az eljárás lefolytatása a kihívóan közösségellenes vagy erőszakos magatartás következtében végleg lehetetlenné válik, a bűncselekmény súlyosabban minősül. A bűncselekmény szubszidiárius, azaz csak akkor állapítható meg, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg.

A minősített esetek büntetési tétele az alapcselekmény jellegétől, súlyosságától függ. Azt az elkövetőt, aki a magatartásával a bíróság vagy egyéb hatóság eljárását meghiúsítja, három évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni a törvény, ha pedig a hatóság eljárásának megzavarását csoportosan, fegyveresen vagy felfegyverkezve követik el, a büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés.

A Törvény az egységes jogalkalmazási gyakorlat kialakítása érdekében akként rendelkezik, hogy – a garázdaság tényállásánál használt értelmező rendelkezésnek megfelelően – erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, akkor is, ha a ráhatás nem alkalmas testi sértés okozásár

A Közérdekű üzem működésének megzavarása tényállása is újrafogalmazásra került. Az indoklás szerint a jelenleg hatályos rendelkezések alapján a cselekményt a csoportosan, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövető személyeket az alapesetben meghatározottak szerint, azaz öt évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni a törvény. E cselekmények súlya azonban indokolttá teszi, hogy súlyosabb büntetéssel fenyegesse a Btk. az elkövetőt. Az Előterjesztés erre tekintettel tartalmazza azt, hogy ha a bűncselekményt csoportosan, fegyveresen vagy felfegyverkezve követik el, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. Mindez azt jelenti, hogy amennyiben például valamely tömegközlekedési eszköz üzemszerű működését azért akadályozzák, mert a gyülekezési joggal visszaélve valamely csoport elfoglalja annak útvonalát, azt a jövőben szigorúbban szankcionálja a törvény. Ez a módosítás a színesfémmel kapcsolatos visszaélések súlyosabb büntetési tétellel történő fenyegetésének is egyik eszköze lehet, hiszen e cselekmények nagy része alkalmas arra, hogy közérdekű üzem működését (például tömegközlekedési jármű, távközlési szolgáltató) megzavarja. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a színesfémmel kapcsolatos visszaélések jelentős részét csoportosan vagy bűnszövetségben követik el.

További módosítás, hogy a minősített esetek közül a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó elkövetés büntetési tétele öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztésről öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztésre módosul, és büntethető lesz az előkészület is.

A Közveszéllyel fenyegetés tényállásának módosítása szerint büntetni rendeli annak cselekményét, aki a köznyugalom megzavarására alkalmas módon azt a látszatot kelteni törekszik, hogy közveszéllyel járó esemény közvetlenül bekövetkezik

A Törvény indokolása szerint a közveszély olyan veszély, amely személyek és/vagy tárgyak nagyobb, meghatározatlan körét pusztulással fenyegeti. Olyan állapot bekövetkezésének lehetősége tehát, amelyben minőségileg és mennyiségileg határozatlan érdekek sérelme, személyek vagy javak megsemmisülése, illetve csorbulása következhet be.

A Törvény a garázdaság törvényi tényállását is kiegészíti új minősített esetekkel és egy új értelmező rendelkezéssel az alábbiak szerint:

„(3) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot

a) csoportosan és a köznyugalmat súlyosan megzavarva,

b) nyilvános rendezvényen

követik el.

…

(5) E § alkalmazásában erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására.”

A Törvény indokolása szerint nem szerepel a minősített esetek között a nyilvános rendezvényeken, illetve a csoportosan és a köznyugalmat súlyosan megzavarva elkövetett garázdaság. A gyakorlatban ugyanakkor mind többször fordul elő, hogy a garázdaság két jelenlegi minősített esete (tehát a csoportos, illetve a köznyugalmat súlyosan megzavaró elkövetés) együttesen valósul meg, ezért indokolt a tényállás ilyen irányú módosítása. Ennek eredményeképpen a büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés lesz, ha a garázdaságot csoportosan és a köznyugalmat súlyosan megzavarva, illetve nyilvános rendezvényen követik el. A rendelkezés nemcsak a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó, hanem bármely más nyilvános rendezvényen, így a sportrendezvényeken elkövetett garázda jellegű magatartásokra is vonatkozik a jövőben.

A Törvény 13.§-a a Btk.-t kiegészíti egy új értelmező rendelkezéssel a nyilvános rendezvény fogalmának meghatározása érdekében:

„271/B. § A 271-271/A. § alkalmazásában nyilvános rendezvény: a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény, továbbá az olyan rendezvény, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll.”

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) módosítására vonatkozó fontosabb rendelkezések

A Sztv. 23.§-a kiegészült egy új (2) bekezdéssel az alábbiak szerint:

„(2) Büntetés kiszabásakor és az intézkedés alkalmazásakor figyelembe kell venni a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző két éven belül az elkövető által elkövetett ugyanolyan vagy hasonló jellegű szabálysértés miatt történt felelősségre vonást.” 

A Törvény indokolása ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy a szabálysértési szankciók hatékony végrehajtásának egyik jelentős akadálya az, hogy jelenleg nincs egységes, központi szabálysértési nyilvántartás. A Törvény megteremti a központi szabálysértési nyilvántartás alapjait, ez lehetővé teszi azt is, hogy a büntetés kiszabásánál a szabálysértést elkövető előéletét figyelembe lehessen venni. Ennek megfelelően az Előterjesztés olyan új szabályt iktat az Sztv.-be, amely szerint ha az eljárás alá vont személy két éven belül ugyanolyan vagy hasonló jellegű szabálysértést követett el, ezt a büntetés kiszabásakor terhére kell értékelni.

Az Sztv. 27.§-a elé beiktatásra került a „A központi szabálysértési nyilvántartás” címet, és újrafogalmazásra került az Sztv. 27.§-a az alábbiak szerint:  

„A központi szabálysértési nyilvántartás

„27. § (1) A központi szabálysértési nyilvántartás (a továbbiakban: szabálysértési nyilvántartás) célja az eljárás alá vont személy szabálysértési előéletének nyilvántartása a szabálysértési eljárás gyors és pontos lefolytatása, a szabálysértési végrehajtási rendszer megerősítése, továbbá a nyilvántartásból történő adatszolgáltatás útján az érintett jogai gyakorlásának biztosítása, valamint mások jogainak és biztonságának védelme érdekében.

(2) A szabálysértési nyilvántartással kapcsolatos eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A szabálysértési nyilvántartás tekintetében az adatkezelői feladatokat a Kormány által rendeletben kijelölt szerv (a továbbiakban: szabálysértési nyilvántartó szerv) látja el.

(4) A szabálysértési nyilvántartás törvényességi felügyeletét a Legfőbb Ügyészség látja el.”

Lehetőség támadt arra vonatkozóan is, hogy szabálysértési eljárásban a feljelentő a számára elfogadhatatlan bírósági határozattal szemben az eljárás alá vont személy terhére fellebbezzen. Jelenleg ugyanis az Sztv. nem teszi lehetővé, hogy a bíróság előtt induló eljárásokban a feljelentő jogorvoslattal éljen a határozattal szemben, ez pedig olyan egyoldalú jogorvoslati jogosultságot eredményez, amely nem indokolt. Ha a terheltet elzárással is sújtható szabálysértés elkövetésekor tetten érik, a gyorsított bírósági eljárás céljából a Rendőrség őrizetbe veheti, és bíróság elé állíthatja. A feljelentő minden esetben a Rendőrség, a Rendőrség képviselője gyakorolja a tárgyaláson a feljelentői jogokat, ezért az Sztv. 121. §-ának (1) bekezdésében foglalt módosítás szerint, ilyen ügyekben a Rendőrségnek a tárgyaláson eljáró képviselőjét illetik meg a feljelentői jogok.

A garázdaság elkövetőjével szemben – a rendzavaráshoz hasonlóan – kitiltásnak is helye van. A kitiltásra, mint szabálysértési intézkedésre az Sztv. 22/A. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel a sportrendezvényen való részvétellel összefüggő szabálysértés elkövetőjével szemben kerülhet sor.

A Törvény 31.§-a teljesen újraszabályozza az Sztv. 152.§-ában meghatározott Gyülekezési joggal visszaélés szabálysértésének tényállását.

A törvényi tényállás újraszabályozása szakít a korábbi gyakorlattal, amely szerint a szervező csak akkor vonható felelősségre, ha a bejelentési kötelezettséghez kötött összejövetelt bejelentés vagy a tervezett új időpontról előzetes tájékoztatás nélkül, illetve a Rendőrség tiltóhatározata ellenére szervez vagy tart.

Az új szabályozás lényegesen szélesebb körben teszi lehetővé a szabálysértés megállapítását, és figyelemmel van a 75/2007. AB határozat azon megállapításaira is, amelyek az ún. „gyors rendezvények” megtartására vonatkoznak. A törvényi szabályozás továbbra is fenntartja azt, hogy csak a rendezvény szervezője tartozik a gyülekezési joggal visszaélés szabálysértésének keretében felelősséggel.

A törvény tervezete az előzőekben ismertetettektől lényegesen tágabb körben kívánta a felelősségre vonást megteremteni. Ennek alapján a rendezvény résztvevője is felelősséggel tartozott volna abban az esetben, ha olyan rendezvényen vesz részt, ahol a szervező jogellenes magatartása megállapítható. A rövidesen hatályba lépő törvényszöveg egy kompromisszumos megoldást tartalmaz, és ennek alapján a szervező széles körben büntethetővé vált a rendezvény szervezésével kapcsolatos jogszerűtlen magatartások elkövetése miatt. Kívánatos volt ez annál is inkább, mivel több évre visszanyúlóan problémát jelentett, hogy gyülekezési jogról szól 1989. évi III. törvény számos rendelkezésének megsértése nem vont maga után semmilyen szankciót.

A Törvény 32.§-a kiegészíti az Sztv.-t Az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése szabálysértési tényállással.

A tényállás az előzőekben már tárgyalt, a Btk. 174/C. §-ban nevesített bűncselekmény szabálysértési alakzata. A cselekmény olyan módon valósítható meg, amely mentes az erőszaktól, illetve a fenyegetéstől.

ORFK SZÓVIVŐI IRODA

<< VISSZA A CIKKHEZ ( ÍGY FÉLTEK TI...)