(Az ügy röviden:

A Simon Wiesenthal Központ igazgatója 2006. augusztus 1. napján arról tájékoztatta a katonai igazságügyi szerveket, hogy a dr.Képíró Sándorral szemben kiszabott fegyházbüntetés nem került végrehajtásra, mert az elítélt Argentínába távozott, ahonnan 1996-ban tért vissza Magyarországra. Kérte a szükséges intézkedések megtételét a büntetés végrehajtása érdekében.

Ám ezzel szemben az igazság az, hogy dr. Képíró Sándorral szemben kedvező eredményű újrafelvett katonai bűnvádi eljárást folytattak le vagy a jogegység érdekében használt semmisségi panasz folytán hoztak új ítéletet. Ezzel büntetlen előéletűvé nyilvánították és ennek következményeként 1944. február 18. hatállyal korábbi tiszti rendfokozatába visszahelyezték.

Mindez megszakítás nélküli tiszti pályafutást eredményezett a jövőre nézve. Miután pedig a 10 évi fegyházbüntetést kiszabó jogerős ítélet az azt követő eljárás során hatályát vesztette, hatálytalanná vált az az ítéleti rendelkezés is, amelynek a végrehajtása érdekében a bíróságnak intézkednie lehetne.

Ezzel tehát az első fokú bíróság lényegében azt állapította meg, hogy nincs olyan jogerős elítélés, amelynek a végrehajtásáról intézkedni lehetne.

Ezt követően Gaudi-Nagy Tamás visszatért a közelmúlt eseményeire. Arról a törvényjavaslatról beszélt, mely épp most van az országgyűlés előtt, s mely példátlan módon szigorítaná, szűkítené be az alapvető szabadságjogok gyakorlását, többek között a gyülekezési - és vélemény nyilvánítási jog szabadságát.

A vitára, mely a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságról zajlott, meghívtak több jogvédő szervezetet is, többek között NJSZ képviselőit is.

Ahol Gaudi-Nagy Tamás megkérdőjelezte jogalkotási szándék őszinteségét, lényegében azt mondta, amíg nincs igazi szándék 2006. szeptembere óta történt jogsértő ügyek rendezésére, s amíg kérdéses, hogy ez a javaslat valóban a békés többség érdekét szolgálja-e, s az alapjogot gyakorló személyekkel szemben csak a büntetőjog az egyetlen eszköz a kormányzat számára, a meglévő társadalmi problémák tisztességes kezelése helyett, addig nem hihető a szándék őszintesége.

Továbbá javasolta, hogy a kormány vonja vissza ezt az előterjesztését, s első lépésként, bizonyítandó szándékának őszinteségét, nem különben vonja vissza a passzív engedetlenségről  szóló, –  amúgy alkotmányellenes – szabályozást is, mely súlyosan sérti és korlátozza a gyülekezési szabadságot. Felszólalásában példákkal támasztotta mondandóját.

Fogarasiné Deák Valéria (MSZP) reakciója Gaudi felszólalására tipikus és sajnos mondhatni, mostanra megszokottan megosztó volt. „...mert azt mondom, hogy az a civil szervezet, amely nyiltan és kódoltan fajgyűlölő, náci nézeteket vall, még csak nem is tagadja, magunkfajtáról, és magukfajtáról beszél, kirekesztésről beszél, nyilvánvalóan bizonyos embercsoportok eltakarításáról beszél, az nem lehet emberjogi szervezet.”

(Vajon kire gondolt Fogarasiné? Nem tudtuk meg, mert ahhoz ő is elég gyáva volt, hogy nyiltan vádoljon bárkit is. Vagy talán tények nem voltak a kezében - már, ha a jobboldalt akarta támadni. - a szerk)

A szavazás végeredménye mindenesetre  9 igen és 9 nem volt. Vagyis a törvényjavaslatot a résztvevők nem tartották vitára alkalmasnak.

Azért néhány részletet említsünk meg ebből a rendkívül „érdekes” javaslatból, - Gaudi hozzáértő megfogalmazásában „csapda rendszer”ből.

Ha megszavaznák:

akkor egy tüntetés résztvevője lényegében bármikor számíthat arra, hogy a hatalom hálójába kerül, és a szinte kormányzati megrendelésre történt rendőri intézkedéseknek bármikor áldozatává válhat.

3 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti ha pl. valaki sípolással, vagy kereplővel megzavar egy tüntetést ellentüntetőként, vagy adott esetben virágot, vagy tojást dob a tüntetést résztvevőire – Lex tojás (lásd: Homoszexuális parádé)

Zárt alakzatban való menetelés, illetve az ott kiadott parancsszavak, ha ez másokban félelmet kelt, a csoport résztvevője büntethetővé válik, anélkül, hogy ő maga bármilyen egyéb közbiztonságot veszélyeztető magatartást tanusítana – Lex Gárda

(Felteszem ez csak a civilekre fog vonatkozni, ha a rohamrendőrők fenyegetően lépnek fel az nem számít majd. Vagy ha mégis mindenkire egyaránt vonatkozna, - szegény reguláris csapatok!- többé nem léphetnének egyszerre, nem verhetnék ütemesen a lábukat, vagy üthetnék a pajzsukat. Vajon közvéleményt fognak kutatni közben, hogy hány embernek tetszik, és hány tartja félelmesnek? Hát ez viccnek is rossz lenne. Teljesen egyértelmű a cél! A kirekesztés, az ellenvélemény elfoljtása bármi áron,és a  félelemleltés. Ez aztán az igazi megkülönböztetés! - szerk)

Köznyugalom, vagy erőszakos bünycselekmény előkészületét is büntetni rendeli, pl. egy erre való felhívást is.

Közösség csoportja tagja elleni erőszakot – itt előkerül a nemzetiségi, etnikai, politikai csoport fogalma is.

Látható, hogy ez a javaslat aktuálpolitikai megrendelésre történt. Ráadásul egyszerű többséggel megszavazható lesz.

Az egész csak arra jó, hogy a hatalmuk elleni bármiféle ellenkezést, másként gondolkodást, elfojthassák, megtorolhassák. Csupán a látszatot próbálják törvényi köntösbe burkolni. Bár Gönczöl Katalin szerint e törvényjavaslatot valójában a szinesfém büncselekményekre találták ki. – vajon ő maga elhiszi ezt?

Majd ezt követően megmutatták azt a videót amelyben pontosan látszik hogy mi is történt a Szabadság téren.  A felvételen pontosan látszik, hogy előbb lőttek, s csak később érkezett felszólítás. Továbbá a Hazatérés Templománál történt eseményeket is, ahol felszólították ugyan a templomban lévőket. hogy hagyják el a területet, viszont az utat minden irányban elzárták. Ráadásul még le is fújták a kívül állókat a náluk lévő gázpalackból, (paprika spray?)

A jogvédők a rendőrségtől magyarázatot kértek írásban, melynek egy-egy példányát a sajtótájékoztató résztvevőinek is átadták.

Ennek tartalmát egy nyílt levelélben elolvashatják.

foto: Kroko tanár úr

Egyebek közt bemutattak egy kilőtt könnygázhüvelyt.  Megtudhattuk, hogy bár a rendőrség nem hajlandó semmilyen információt adni az alkalmazott gázzal kapcsolatban, de igen valószínűsíthető, hogy CR gázról van szó, (erről is olvashatnak a levélben).

Nagy számban találtak kilőtt hüvelyeket, valamint könnygázgránátot is bemutattak, amely sárgás port tartalmaz. Ahogy elmondták a könnyfakasztó anyagok közül egyedül a CR gáz az, amely sárgás kristályos por, sőt azt is megtudhattuk, hogy ez magyar gyártmány, melyet a fűzfői Nike cég állít elő . Továbbá arról is informáltak, hogy rendszeresített eszöznek számító az ún. CS gázt nem, azonban a CR gáz használatát előre be kellett volna jelenteni egy olyan nemzetközi szervezethez, amely vegyi fegyverek  nyilvántartásáért és felügyeletéért felelős. S ha ez nem történt meg, akkor az kirívóan nagy nemzetközi botrányra okot adó körülmény.

foto: Kroko tanár úr

Szabad Riport: most, hogy már mindenféle védő eszközt, maszkot, mellényt stb. betiltanak, hogyan, milyen eszközökkel védekezhetnek a tüntetésen résztvevők?

Gaudi-Nagy Tamás: Oszlassuk el a félreértést, mindenfajta önvédő eszközt lehet jogszerűen használni, ideértve mellvértet, sisakot stb. Volt egy ilyen szabálymódosítás, egy rendeletmódosítás, de ezt hatályon kívül helyezték. Ellenben bár mindenfajta védő felszerelést lehet használni,  sokan arról panaszkodtak, hogy az úgynevezett aktívszén-szűrős gázálarc sem volt képes kiszűrni ezt a gázt. Tehát ilyen értelemben védtelenek azok is, akik ezzel a gázálarccal védekeznek.

Ezenkívül hogy mivel lehet még védekezni? Hát ezek után nem sokkal. Mindenkinek a feje fölött ott lebeghet, hogy bármikor, valamilyen mondva csinált okból megtörténik annak a tüntesnek a feloszlatása.

Nem beszélve arról az összefüggés rendszerről, amit Grespik László kollégánk szokot felvetni, bizonyos Gaus-görbe elmélet, hogyha valóban van egy békés többségen belüli csoport, és nem kizárhatóan olyan elemek jelentik ezt a bizonyos erőszakos csoportot, akik nem a tüntetés által ismert személyekből tevődnek össze, akkor joggal vetőhet fel a gyanúja annak, hogy ezek a személyek adott esetben valakiknek a megbízásából jelentek ott meg, és gerjesztették a balhét.

Azt jelen esetben nem tudjuk nyilván megmondani, hogy ez most pontosan hogy volt, de egy biztos, hogy igenis érdekében áll a kormányzatnak, hogy ilyen erőszakos cselekmények történjenek, amely után erre hivatkozva úgymond lecsaphat a tüntetés résztvevőire. Ez pedig aztán példátlanul nagy botrány.

Egyébként el kell mondanom, hogy a szeptember 17-én az öszödi beszéd második évfordulóján a Rendszerváltó Fórum által tartott  Kossuth téri réndezvényének környékén is észleltek szemtanúk olyat, hogy a rendőr gépjárműből, tehát a szolgálati feliratos gépjárműből négy személy szállt ki, két rendőr egyenruhás, és két ilyen klasszikusan csuklyás tüntetőnek tűnő személy, „londs dale” feliratú pulóverekben. Tehát ezek a dolgok egyáltalán nem légből kapottak.

Itt azért el kell mondani, hogy a szeptember 17-i tüntetésnél is megfigyelhető volt, egy nagyon aggályos dolog, amit úgymond „ketrec demokráciának” lehet idézőjelesen nevezni, hiszen mostmár nem először és nem utoljára a Hősők terén is ez volt. Most szeptember 20-án körbe volt kerítve a Hősök tere kordonnal, a és Kossuth tér tágabb környzetét is lényegében hermetikusan lezárták, kivéve az Alkotmány utcát, tehát aki a tüntetéshez csatlakozni kivánt más irányból, az vagy nehezen, vagy pedig szinte egyáltalán nem tudta ezt megtenni. Emiatt ott is erélyes közvetlen fellépést tanusítottunk a rendőrségi szóvivőnél, majd ezt követően félórával ez a fajta szoros kordon megszűnt.

Ezért is folytatjuk munkánkat, mert bízunk abban, hogy azért a tevékenységünknek valamilyen szinten lesz foganatja, és egészen addig tesszük a golgunkat, amíg valóban meg nem változik az a felfogás, hogy politikai érdekek mentén cselekszik, hajt végre feladatokat a rendőrség. Ez megengedhetelen jogállami keretek között.

Szabad Riport: Még két kérdéskörben szeretnék kérdezni. A börtönökben tapasztalható attrocitások, amit mondott, hogy megalázták bántalmazták az ott fogvatartottakat ezzel kapcsolatban az egyik kérdésem az, hogy azóta történ-e ez ügyben bármiféle előrelépés javultak e a viszonyok, a másik, hogy ezekből az esetekből mennyit tudtak bizonyítani és mennyit sikerült ebből jogi útra terelni? Valamint még egy kérdésem van, hogy tervezik-e esetleg emléktábla elhelyzését a Magyar Rádió udvarára, ezeknek az eseményeknek az emlékére?

Gaudi-Nagy Tamás: Közben mivel Kisberg Szabolcs is itt van éppen, és mert emlitjük az ő esetét is itt ebben a levelünkben, szólnom kell a kiemelések, vagy az ilyen felesleges, gerjesztő cselekményekről  az ilyen tüntetésnél, amit gyakorta idős emberekkel, vagy újságírókkal szemben alkalmaznak. Emlékezzünk, hogy Kisberg Szabolcsra a Szabadság téren, teljesen megengedhetetlen módon erőszakkal támadtak a rendőrök, tehát ezek a módszerek aztán végképp alkalmasak arra, hogy ilyen átlagos nyugalmú embereket is kilendítsenek a béketűrésből. Kérdésére válszolva, sok anyagot készítettünk, nem tudom, hogy kapott-e ezekből az anyagokból?

Gaudi-Nagy Tamás: Akkor azokban is minden benne van. Lényeg az, hogy a bírókat nem vonták felelősségre, belső vizsgálat indult, de ennek a summázata az volt, hogy megállapították ugyan, hogy súlyos szakmai hibák tömegét követték el, de egyben megdicsérték őket, a helytállásuk miatt, hogy milyen nehéz viszonyok között kellett nekik dolgozni. És itt a történet itt nagyjából véget is ért. Az elkövetők felelősségre vonását, pedig elmondtam itt az előbb. Emléktábla állítás, vélhetően a kérdést a Közhatalom Jogsértettjei Egyesületnek kellene címezni, de nyilván egy ilyen táblaállításban mi nagyon szívese partnerek leszünk.

Gaudi-Nagy Tamás: Morvai Krisztina jelezte még, hogy szeretne szólni,

Morvai Krisztina: Hogyan tapasztaltátok, rajtatok kívűl, kik vannak még olyan erők, akik az ilyen felháborító jogsértések ellen fellépnek? Gondolok itt például olyanokra, mint a parlamenti ellenzék, ügyészség, az Emberi Jogi Bizottság az állampolgári jogok védelmezője, az Ombudsmani Hivatal. Tehát akik fellépnek az ilyen jelenségek ellen, mint volt, az emberi jogok sárbatiprás, a vegyi eszközök bevetése magyar állampolgárok ellen. Remélem, hogy ezügyben legközelebb a legnagyobb ellenzéki pártnak az ezzel kapcsolatos a sajtótájékoztatóján fogunk majd találkozni. Mert hogy ez egy kiválló dolog, amit a Nemzeti Jogvédő Szolgálat csinál, és nagyon hálásak lehetünk érte, de ez nem lehet egy civil jogvédő szervezetnek a kizárólagos feladata, hogy ilyen brutális, szisztematikus jogtiprások ellen fellépjen.

Tehát kérdeznélek benneteket, János, és Tamás, hogy kit láttok még a palettán akik ez ellen föllépnek?

A másik kérdés, Szima Judit a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervete főtitkára tegnap maga is a rendőri vezetéshez fordult annak érdekében, hogy megtudja, hogy milyen gázt vetettek be, illetőleg hogy a különböző munkavédelmi és egyéb előírásokat betartották-e? Mert hogy a rendőrök is, ahogy azért láttuk, szívtak rendesen ebből a könnygázból. Tehát jelezték, hogy volt aki viselt maszkot de nem mindenki. Ezt láttuk a felvételen is. Nagyon sokszor éri az a vád a Nemzeti Jogvédő Szolgálatot, és minden olyan kollégát aki föllép az emberi jogok sárba tiprása ellen, hogy mi bezzeg a rendőrök oldalán nem lépünk föl.

Úgyhogy kérdezem, ha ilyen megkeresés érkezik a jogsértett rendőrök részéről, mert hiszen ők is emberek, és amikor durva emberi jogsértő eszközöket vetnek be, amiről valószínűleg ők sem tudják, hogy micsoda, nekik is szívniuk kell. Valószínűleg ők is rosszul lettek, s erős a gyanú, hogy amikor azt mondják, a manipulatív sajtóban hogy öt rendőr megsérült, valószínűleg a könnygáztól sérültek meg, illetőleg lettek rosszul. Tehát vállalná-e a Nemzeti Jogvédő szolgálat az ő képviseletüket?

Gaudi-Nagy Tamás: Köszönjük szépen Morvai Krisztina kérdését, akinek egyúttal szeretném megköszönni, hogy a Hazatérés Templománál is bátor kiállásával segített a helyzet normalizálásában, és többek között még a Gyorskocsi utcában is az előállítások kapcsán is segített.

El kell mondani, hogy gyakorlatilag elég szűk a paletta azon kinevezettek között akik egyáltalán az ilyen tipusú tömeges jogsértések ellen, következetesen és minden fajta politikai érdektől mentesen emenék fel szavukat. Igazából sajnos nem igen tapasztalunk ilyet rajtunk kívül azt kell mondani, és hát Morvai Krisztinán kívűl.

Tény és való, hogy Balog Zoltán, az Emberi Jogi Bizottság elnöke is megjelent. Le a kalappal előtte. Tehát a helyzet konszolidálásában, adott esetben ő segített. De az hogy intézményesen,.. valami fajta tényleg koncepciózus jogvédelmet vállana föl mondjuk bármely párt... Leginkább még az ellenzéki pártoktól elvárható ez, hiszen az ő tiltakozási joguk kerül veszélybe akkor, ha adott esetben bárkit, bármikor csőcseléknek nyilvánitva úgymond le lehet vadászni. Nem látjuk ezt.

Az ügyészségek részéről pedig sajnos azt tapasztaljuk, hogy amíg meglehetősen kreatívnak mutatkoznak a civilek felelősségre vonása körében, és sokkal enyhébb megalapozottságú ügyekben juttatják el a vádig az ügyeket, addig például egyáltalán nem tapasztaljuk ezt a hevületet a rendőrök felelősségre vonásában. Pl. ahogy emlitettem is, még vissza is vonják a fellebbezést, egy olyan ügyben, ahol még igenis lett volna esély abban az ügyben a rendőrök felelősségre vonására.

Én abban reménykedem, hogy nem maradunk egyedül.

Mondjuk azért annyit el azért kellene a tisztesség kedvéért, mondani, hogy az országgyűlési bizottságnak, ennek a bizonyos meghallgatásán rajtunk kívül három jogvédő szervezet is elmondta teljesen elitélő véleményét ezzel a rendészeti törvényjavaslattal kapcsolatban. Tehát Társaság az Emberi Jogokért, a Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Politikai Intézet.

Bár érdekes momentumként az is kiderült, hogy velük már egyztetett a tárca előzetesen. Velünk meg nem, - érdekes módon. Tehát úgy gondoljuk, hogy ez is egy meglehetősen aggályos körülmény.

Az hogy egyeztetgetnek úgy jogvédő szervezetek, hogy gyakorlatilag nem átlátható a dolog. Ezért ez is egy problematikus kör, hiszen úgy gondoljuk, hogy a Nemszeti Jogvédő Szolgálat, mind ügyszámát tekintve, mind eddigi eredményeit tekintve nem megkerülhető tényező a jogvédő szervezetek között, és aki ezt teszi, akkor az nyilvánvalóan azzal saját magát leplezi le. Mert ezzel akkor valószínüleg nem veszi komolyan azt a célt mondjuk, hogy egyeztessen a jogvédőkkel.

A másik kérdés: Már volt is ilyen, hogy rendőrök fordultak hozzánk jogvédelemért, és akkor is védelmet adtunk nekik, és fogunk a jövőben is védelmet adni. Hiszen valóban egyébként a nagy feljelentés, amit tettünk a 2006-os őszi tömeges rendőri jogsértések miatt, annak egyik pontja volt az is, hogy nem biztosították a rendőri állomány megfelelő védelmét, az alkalmazott könnygázzal szemben, és már 2006 október 23-án is a rendőr sérülések egyik jelentős része, közel ötven rendőr komoly sérüléseket vagy egészség károsodást szenvedett, az alkalmazott könnygáz miatt. Ha ilyen megkeresés érkezik, akkor azt elvállaljuk.

Egyébként ehelyütt is tudom bejelenteni, elvállatuk Szima Judit a Tettrekész Rendőr Szakszervezet főtitkára védelmét, az ellene folyó hajtóvadászat részét képező büntető eljárásban, amely bujtogatás miatt folyik ellene. A bujtogatás nem volt kevesebb, mint a Civil Jogász Bizottság 2007 szeptember 17-én tartott sajtótájékoztatón elmondott azon mondata, hogy amely rendőr büncselekmény megvalósítására kap parancsot, az tagadja meg. Ugye ez a Rendőrségi törvény egyik tétele is, hogy ilyenkor köteles a parancsot megtagadni a rendőr. Ő meg csupán emlékeztette a rendőr társait,

Valamint nagyon sok rendőri, rendőri vezetői visszaélésre próbálnak fényt deríteni, és emiatt folyik ellene büntető eljárás.

Tehát a Nemzeti Jogvédő Szolgálat megvédi mindazon rendőröket is, akik jogsértés áldozataivá válnak.

Kalmár László: Bizonyára tudják, hogy 17-én, amikor 2 éves évfordulót megünnepeltük, akkor egész egyszerűen az ünneplő tömeget ketrecbe zárták, szószerint, mint a vadállatokat, cirkuszi ketrecbe terelték. Abban az igen kellemetlen hideg időben több idősebb emberrel előfordult, hogy egyszerűen nem tudott már mit tenni, és ott a placcon kellett elvégezni a szükségét, mert rendőrök se ki se be nem engedték.

Nekem az a meglátásom ebben a kérdésben, hogy ha egy védendő objektumról van szó, ami jelen esetben nyilván a Parlament, akkor a védendő objektumot kell elkeríteni, és nem az embereket kell ketrecbe zárni, mintha cirkuszi mutatványos állatok lennének.

Mi ebben az ügyben egyébként, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006-tal tervezzük is, hogy emberi méltóság megsértése miatt eljárást indítunk, és szeretném megkérdezni Gaudi-Nagy Tamást, hogy ő ezt hogy látja?

Gaudi-Nagy Tamás: Teljesen egyetértek, ez valóban kifogásolható, sőt, a gyülekezési szabadság megsértésének is egyfajta formája, amely fenyegetéssel akadályozó elkövetési magatartáshoz közelíthet. Tehát úgy gondolom, hogy érdemes a feljelentést ebbe az irányba is elvinni.

Polgár Tamás: Van egy értesülésünk, hogy szeptember 20–án az Országos Cigány Önkormányzat kapott egy olyan bejelentést, és ezt továbbította a rendőrségnek, hogy bizonyos, úgymond szélső jobboldali személyek valamilyen erőszakos akcióra készülve a délutáni tüntetésen, valószínűleg valamféle fegyvert, vagy robbanó anyagot állítanak elő, amit a Hősők téren szét akarnak osztani. Megnevezte ez az ismeretlen, aki az információt átadta, a helyszínt és az időpontot, hogy hol fog ez készülni. – Nem túl törvényes módszerekkel jutott hozzá – Kolompár Orbán továbbitótta ezt a rendőrségnek, majd ez az ismeretlen személy is jelentette ugyanezt. Ennek ellenére a rendőrség semmilyen kísérletett nem tett az eset felderítésére, nem mentek ki a jelzett helyszínre, és a Hősök terén sem nagyon figyeltek oda. Szernecsére vaklárma volt. De azért érdekelne a jelenlévő jogászok véleménye, hogy a rendőrség milyen jogszabály alapján mérlegelheti, hogy ha valaki egy ilyen fenyegetést, gyakorlatilag egy bomba fenyegetést kap, dönthet-e úgy, hogy erre nem kíváncsiak? Vagy egész más áll a háttérben és akkor bizony arra kell gondolnunk, hogy valakinek nagyon jól jött volna, hogyha ez igaz?

Gaudi-Nagy Tamás: Hogy pontosan mi áll a háttérben, azt nem tudjuk megítélni, de az biztos, hogy intézkedési kötelessége van a rendőrségnek, amikor egy ilyen tipusú cselekmény előkészítése jut a tudomására, már csak azért is, mert elvileg egy ilyen közveszély okozás szerű cselekménynek az előkészülete is büntetendő. Tehát azonnal és hatékonyan kellene és kellett volna a rendőrségnek fellépni.

Ezzel szemben mondjuk azt is el kell mondani, hogy a Hősők terén, bőven a 20.-ai események befejezését követően, kb 1-2km-es körzetben, amikor mi is visszamentünk a kocsinkért és mentünk a Gyorskocsi utcába, folyamatos zaklató igazoltatásnak volt kitéve minden olyan személy, aki, hogy röviden, sommásan mondjam, magyarnak látszott. Tehát valamilyen olyan ruha volt rajta, ami arra utalt, hogy ezen a tüntetésen vett részt. És semmilyen magyarázatát nem adták a rendőrök annak, hogy mért teszik.

De egy biztos, az meg egy tény, hogy az Országos Cigány Önkományzat által szervezett tüntetésen egyetlen egy rendőri intézkedésre sem került sor. Ideértve az igazoltatásokat is. Amikor végül is csak rákérdeztünk a rendőröknél, hogy miért kiváncsiak annyira a mi személyes adatainkra is,  mert egyébként minket is igazoltattak, - ez nem probléma így önmagában – az viszont igen, hogy az volt a válasz, hogy azért, mert ugye kőrözött személy is kézre kerülhet. No most azért  ismervén a bűnügyi statisztikák arányait, úgy gondolom, hogy a Cigány Önkormányzat által szervezett rendezvényen kicsit nagyobb eséllyel találtak volna ilyen személyt. Egy biztos, hogy megint a kettős mérce működött, és működik kitartóan.

Audie Rácz Era

2008.09.27.